Újabb eszköz a diszkrimináció ellen: az álláshirdetésekben megjelenő hátrányos megkülönböztetés is büntethető

A javaslat meghatározza a közvetett és a közvetlen diszkrimináció fogalmát, ugyanakkor leszögezi, zaklatásnak minősül minden olyan magatartásforma, amellyel az elkövető sérti a másik személy méltóságát, és megfélemlítő, ellenséges, lealacsonyító, megalázó vagy sértő helyzetet teremt. A tervezet értelmében nem minősül diszkriminációnak a megkülönböztetés, kizárás, korlátozás vagy preferencia az olyan állások esetében, amelyeknél a tevékenység jellegéből vagy a munkavégzés körülményeiből adódóan bizonyos szakmai követelmények teljesítése meghatározó fontosságú.

Kisebb pénzbírság

A megkülönböztetés valamennyi formájának megelőzéséről és büntetéséről szóló 2000/137-es számú kormányrendelet alapján az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) továbbra is felléphet a munkahelyi diszkrimináció ellen – szögezte le lapunknak Asztalos Csaba tanácselnök. Hozzátette, az általa vezetett testület véleményezte a tervezetet, segítettek, kijavították a meghatározásokat arra vonatkozóan, hogy mi minősül közvetett és közvetlen diszkriminációnak, és melyek a kivételek.

A tanács szerdán újraválasztott elnöke ugyanakkor visszalépésnek minősíti a szankciók mértékét, mert a 2000/137-es számú kormányrendelet ennél magasabb szankciókat ír elő. Rámutatott,

tehát tízezer lejjel nagyobb a bírság legfelső értéke, mint a most elfogadott módosításban, sőt ha egy csoportot diszkriminálnak az már 200 ezer lejes bírsággal is sújtható.

Beszélhessünk magyarul a munkahelyen

Újabb eszköz ez a jogszabály a diszkrimináció visszaszorításában, hiszen az a cél, hogy senkit ne érjen hátrányos megkülönböztetés a nemzetisége miatt – mondta lapunknak Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat igazgatója. Hozzátette,

„Ez a jogszabály-módosítás mintha csak éppen erre az esetre készült volna, hatékonyan fel lehet ez alapján lépni” – mutatott rá a jogvédelmi szolgálat vezetője. A szolgálat különben a multinacionális céghez fordul első lépésben, hogy tisztázza a helyzetet. Benkő Erika kérdésünkre kifejtette, érintettek eddig nem fordultak panasszal hozzájuk a munkahelyi diszkrimináció miatt. „Célunk, hogy senkit ne érhessen hátrányos megkülönböztetés a magyarsága miatt vagy azért, mert magyarul beszél hivatalos intézményekben vagy éppen a munkahelyén” – mutatott rá Benkő Erika.

Az álláshirdetéseket is figyelik

Eddig is tilos volt a hátrányos megkülönböztetés, ez több jogszabályban szerepel, de jó, hogy a módosítás kifejezetten a munkára vonatkozik – fejtette ki lapunknak Ördög Lajos, a Kovászna Megyei Munkafelügyelőség vezetője, aki bízik benne, hogy a jogszabály életbe is lép. Rámutatott, eddig nem voltak ilyen jellegű megkereséseik, ám sokan csak súlyos ügyekkel fordulnak a munkafelügyelőséghez, például ha elbocsátják őket.

– mondta a főfelügyelő. Példaként említette, hogy fel tudnak majd lépni az álláshirdetésekben megjelenő hátrányos megkülönböztetés ellen, ha egy cég csak nőt vagy férfit, vagy csak egy bizonyos korosztályt alkalmazna.