A kis átmérőjű körforgalmak bírságoláskor visszaélésekre adnak lehetőséget
Fotó: Pinti Attila
Újraértelmeznék és pontosítanák a közlekedési szabályokat a körforgalmakra vonatkozóan. A módosításokat azért látják szükségesnek a kezdeményező parlamenti képviselők, mert a gépkocsivezetők indokolatlanul kaphatnak közlekedési bírságot, ha a rendőr félreértelmezi a törvényt. A lapunknak megszólaló szakértő szerint azonban nem a körforgalom koncepciójával van a baj, hanem az alkalmazása sok esetben döcögős.
2022. október 26., 16:052022. október 26., 16:05
A körforgalomra vonatkozó közlekedési szabályok pontosítását javasolják parlamenti képviselők, arra hivatkozva, hogy a jelenlegiek nem elég egyértelműek, és a gépkocsivezetők indokolatlanul kaphatnak közlekedési bírságot, ha a rendőr félreértelmezi a törvényt.
Dobra Csaba, a sepsiszentgyörgyi Doma Drive autósiskola tulajdonosa lapunknak kifejtette, nem a szabályokkal, hanem a körforgalmak kialakításával van a legnagyobb gond, sok esetben annyira kis átmérőjű körforgalmakat terveznek, hogy szinte lehetetlen a balról érkező jármű előtt beférni.
Nehéz eldönteni, hogy mikor lépett be, és mikor van már bent egy jármű a körforgalomban, ha az túl kis átmérőjű – részletezte az oktató. A módosító tervezetben a körforgalom meghatározását változtatnák meg, hogy ne legyen útkereszteződés, hanem egyirányú főútvonal körforgalommal.
Szerintük a körforgalomban bekövetkezett balesetek megítélése vagy a bírságolás is azon múlik, hogy a rendőr útkereszteződésként vagy főútvonalként tekint a körforgalmra. Lucian Diniță, a román rendőrség közlekedési osztályának nyugalmazott vezetője az Adevărul lapnak elmondta, a törvényjavaslat enyhén szólva is furcsa, egyes változtatásokat egyszerűen azért nem lehet végrehajtani, mert azok nem tartanák tiszteletben a nemzetközi egyezményeket, amelyekhez Románia csatlakozott, mások pedig azért nem tárgyalhatók, mert „újra feltalálják a kereket”.
Ha volt néhány visszaélés, vagy ha a rendőr tévesen bírságolt, rosszul ítélte meg a helyzetet, az még nem jelenti azt, hogy a törvény nem jó. Ilyen esetekben a bíróságra kell bízni döntést – véli a nyugalmazott rendőr.
– szögezte le lapunknak Dobra Csaba. Kifejtette, befelé nem, de kifelé minden esetben indexelni kell, hogy jelezzük a többieknek, melyik kijáraton hagyjuk el a körforgalmat. Többsávos körforgalom esetén a párhuzamos közlekedés szabályai érvényesek, tehát ugyanúgy váltunk sávot, mint bármelyik más útszakaszon: biztosítunk, jelzünk, és ha a másik sávon nem érkezik senki, akkor hajtunk át.
Dobra Csaba hangsúlyozta, nálunk leginkább azzal van a gond, hogy a koncepciót átvettük ugyan, de a kivitelezés már sok esetben kívánnivalót hagy maga után. A körforgalmakat Nagy-Britanniában alkalmazták először a nagy közlekedési csomópontokban.
Ha elég nagy – 30–50 méter – átmérőjű a körforgalom, amire a balról érkező odaér a másik behajtóhoz, több tíz métert kell mennie, az alatt a másik járművezetőnek van ideje belépni, így folyamatos a mozgás: belépnek, haladnak benne, kilépnek. Viszont ha a körforgalom kicsi, úgy értékelheti, aki balról érkezett, hogy a másik bevágott eléje, holott ez csak azért történt meg, mert két-három méter után már ott van a következő behajtónál.
Dobra Csaba hangsúlyozta, a körforgalomnak két előnye is van, egyrészt, a lámpához képest gyorsítja az útkereszteződésen való áthaladást, hiszen nem kell akkor is vesztegelni a pirosnál, ha éppen nem jön senki a másik irányból. Másrészt, valamennyi irányból érkező járművet sebességcsökkentésre kényszeríti, közben a haladás mégis folytonos marad.
Ha a csomópontban az utcák túl közel, három-négy méterre vannak egymástól, akkor is létrehoznak egy körforgalmat, beültetik virággal, aztán megtörténhet, hogy a gépkocsivezető bírságot kap, mert a rendőr úgy ítéli meg, hogy kivágott az elé, aki már bent volt a körforgalomban, holott ez azért történt meg, mert pillanatok alatt odaért.
– magyarázta Dobra Csaba. Meglátása szerint a körforgalomban történő sávváltáskor felmerülő nézeteltéréseknek úgy lehetne legegyszerűbben elejét venni, ha már a behajtás előtt útburkolati festéssel jeleznék, hogy melyik sáv merre vezet, és aszerint sorolnának be a gépkocsivezetők.
Huszonnégy órára őrizetbe vették a három évvel ezelőtt az autójába rejtett pokolgéppel megölt aradi üzletember, Ioan Crişan lányát és két feltételezett bűntársát.
Bár nem vett részt semmilyen szervezkedésben, a forradalom leverését követő kirakatperek során hamis tanúzásra akarták kényszeríteni, és mert nem vallott diáktársai ellen, negyedéven kicsapták a teológiáról. Ami ezután következett, maga volt a borzalom.
Idén is verses-zenés megemlékezést, fáklyás felvonulást szervezett a kincses városban a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére.
Érdemes a magyarokra figyelni, mert a végén mindig a magyaroknak lesz igazuk: így volt ez 1848-cal, 1956-tal is, és így lesz 2024-gyel is – hangoztatta Lázár János szerdán a Kolozsvári Magyar Operában.
A kolozsvári magyar történelmi egyházak, intézmények, civil és ifjúsági szervezetek közös összefogással ismét több programpontból álló megemlékezést szerveztek az 1956-os magyar szabadságharc hőseinek tiszteletére a kincses városban.
Bár még csak október van, idén már másodszor szorul javításra a Nagyváradot az észak-erdélyi autópályával összekötő, idén március végén átadott gyorsforgalmi út.
A Fidesz politikusai azért kampányolnak, hogy minél több magyar vegyen részt a közelgő romániai parlamenti és államfőválasztáson, célkitűzés, hogy az RMDSZ visszakerüljön a bukaresti kormányba – jelentette ki Lázár János szerdán Kolozsváron. A magyar kormány építési és közlekedési minisztere szerint Románi&am
A kormány szerdai ülésén jóváhagyta két már megkezdett vasúti beruházás, a Kolozsvár–Nagyvárad–Biharpüspöki és a Karánsebes–Temesvár–Arad, összesen több mint 320 kilométeres vasútvonal korszerűsítésének finanszírozását.
A román köztévé marosvásárhelyi stúdiójának munkatársa, Horațiu Sermășan ellen eljárást indított a csatorna fegyelmi bizottsága, amiért a helyhatósági választások eredményéről szóló tudósításában azon sajnálkozott, hogy „nem közülünk való” jelölt nyert.
Romániai magyarként, erdélyi románként az ember nap mint nap tapasztalhatja, hogy a nyelvi különbségek kényes, vicces, feszültséggel és nevetéssel teli pillanatokat is tudnak okozni.
szóljon hozzá!