A kis átmérőjű körforgalmak bírságoláskor visszaélésekre adnak lehetőséget
Fotó: Pinti Attila
Újraértelmeznék és pontosítanák a közlekedési szabályokat a körforgalmakra vonatkozóan. A módosításokat azért látják szükségesnek a kezdeményező parlamenti képviselők, mert a gépkocsivezetők indokolatlanul kaphatnak közlekedési bírságot, ha a rendőr félreértelmezi a törvényt. A lapunknak megszólaló szakértő szerint azonban nem a körforgalom koncepciójával van a baj, hanem az alkalmazása sok esetben döcögős.
2022. október 26., 16:052022. október 26., 16:05
A körforgalomra vonatkozó közlekedési szabályok pontosítását javasolják parlamenti képviselők, arra hivatkozva, hogy a jelenlegiek nem elég egyértelműek, és a gépkocsivezetők indokolatlanul kaphatnak közlekedési bírságot, ha a rendőr félreértelmezi a törvényt.
Dobra Csaba, a sepsiszentgyörgyi Doma Drive autósiskola tulajdonosa lapunknak kifejtette, nem a szabályokkal, hanem a körforgalmak kialakításával van a legnagyobb gond, sok esetben annyira kis átmérőjű körforgalmakat terveznek, hogy szinte lehetetlen a balról érkező jármű előtt beférni.
Nehéz eldönteni, hogy mikor lépett be, és mikor van már bent egy jármű a körforgalomban, ha az túl kis átmérőjű – részletezte az oktató. A módosító tervezetben a körforgalom meghatározását változtatnák meg, hogy ne legyen útkereszteződés, hanem egyirányú főútvonal körforgalommal.
Szerintük a körforgalomban bekövetkezett balesetek megítélése vagy a bírságolás is azon múlik, hogy a rendőr útkereszteződésként vagy főútvonalként tekint a körforgalmra. Lucian Diniță, a román rendőrség közlekedési osztályának nyugalmazott vezetője az Adevărul lapnak elmondta, a törvényjavaslat enyhén szólva is furcsa, egyes változtatásokat egyszerűen azért nem lehet végrehajtani, mert azok nem tartanák tiszteletben a nemzetközi egyezményeket, amelyekhez Románia csatlakozott, mások pedig azért nem tárgyalhatók, mert „újra feltalálják a kereket”.
Ha volt néhány visszaélés, vagy ha a rendőr tévesen bírságolt, rosszul ítélte meg a helyzetet, az még nem jelenti azt, hogy a törvény nem jó. Ilyen esetekben a bíróságra kell bízni döntést – véli a nyugalmazott rendőr.
– szögezte le lapunknak Dobra Csaba. Kifejtette, befelé nem, de kifelé minden esetben indexelni kell, hogy jelezzük a többieknek, melyik kijáraton hagyjuk el a körforgalmat. Többsávos körforgalom esetén a párhuzamos közlekedés szabályai érvényesek, tehát ugyanúgy váltunk sávot, mint bármelyik más útszakaszon: biztosítunk, jelzünk, és ha a másik sávon nem érkezik senki, akkor hajtunk át.
Dobra Csaba hangsúlyozta, nálunk leginkább azzal van a gond, hogy a koncepciót átvettük ugyan, de a kivitelezés már sok esetben kívánnivalót hagy maga után. A körforgalmakat Nagy-Britanniában alkalmazták először a nagy közlekedési csomópontokban.
Ha elég nagy – 30–50 méter – átmérőjű a körforgalom, amire a balról érkező odaér a másik behajtóhoz, több tíz métert kell mennie, az alatt a másik járművezetőnek van ideje belépni, így folyamatos a mozgás: belépnek, haladnak benne, kilépnek. Viszont ha a körforgalom kicsi, úgy értékelheti, aki balról érkezett, hogy a másik bevágott eléje, holott ez csak azért történt meg, mert két-három méter után már ott van a következő behajtónál.
Dobra Csaba hangsúlyozta, a körforgalomnak két előnye is van, egyrészt, a lámpához képest gyorsítja az útkereszteződésen való áthaladást, hiszen nem kell akkor is vesztegelni a pirosnál, ha éppen nem jön senki a másik irányból. Másrészt, valamennyi irányból érkező járművet sebességcsökkentésre kényszeríti, közben a haladás mégis folytonos marad.
Ha a csomópontban az utcák túl közel, három-négy méterre vannak egymástól, akkor is létrehoznak egy körforgalmat, beültetik virággal, aztán megtörténhet, hogy a gépkocsivezető bírságot kap, mert a rendőr úgy ítéli meg, hogy kivágott az elé, aki már bent volt a körforgalomban, holott ez azért történt meg, mert pillanatok alatt odaért.
– magyarázta Dobra Csaba. Meglátása szerint a körforgalomban történő sávváltáskor felmerülő nézeteltéréseknek úgy lehetne legegyszerűbben elejét venni, ha már a behajtás előtt útburkolati festéssel jeleznék, hogy melyik sáv merre vezet, és aszerint sorolnának be a gépkocsivezetők.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
A Temes megyei Mosnicán a rendőrség és a tűzoltóság beavatkozására volt szükség, miután egy nőt élettársa nyakon szúrt, a férfi pedig felgyújtotta magát egy melléképületben, a tűzoltók találták meg az elszenesedett holttestet.
A Beszterce-Naszód megyei Salvamont hétfőn figyelmeztette a Kelemen-havasokba készülő turistákat, hogy a meleg idő miatt a Kis-Beszterce csúcs környékén már megjelentek a viperák.
A brassói bírósági ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indított nyomozást, miután vasárnapra virradóra egy 15 éves lány lezuhant egy brassói tömbház nyolcadik emeletéről és meghalt – közölte hétfőn Radu Năstac ügyészségi szóvivő.
Két Hargita megyei városban, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is előválasztást tartott vasárnap az RMDSZ, amelynek során eldőlt, hogy kit indít a szövetség a polgármesteri székért folyó küzdelemben.
Két Fehér megyei rendőr megsérült a gyulafehérvári katonai lőtéren történt robbanásban, amelyet fémanyagok szétfröccsenése követett. A rendőrök éppen a kilőtt töltényhüvelyeket szedték össze, amikor a robbanás bekövetkezett.
Egy 15 éves lány meghalt vasárnap, miután lezuhant egy brassói panelház nyolcadik emeletéről. Az eset hajnali 2 órakor történt, és a helyszínre küldött orvosi csapatok már csak a halál beálltát tudták megállapítani.
szóljon hozzá!