– mondta. Az istenhit és az abból eredő állhatatosság mellett a templom a magyar örökséghez való ragaszkodás hordozója is lesz, magyarul, a protestantizmus tanai szerint fog hangzani benne az ige – tette hozzá.
A Partium és Erdély peremvidékén ,,a protestáns hitvallás összefonódik a nyelvünkért és a nemzeti függetlenségért folytatott küzdelemmel”, ha az itteni elődök nem őrzik meg, a jelenlévők talán nem is beszélnének magyarul – mutatott rá a politikus.

,,Önök itt megőrizték a lángot, a kegyelembe vetett hitet, az állhatatosság krisztusi erényét, hűségüket magyar hazájukhoz. Legyenek büszkék erre az egyedülálló örökségre, ragaszkodjanak hozzá, mutassanak példát a továbbiakban is mindannyiunknak” – mondta Magyar Levente.

Bogdán Szabolcs János püspök igehirdetésében hangsúlyozta, hogy

Elmondta: a hadadiak két évtizede várnak a történelmi pillanatra, miután Szent László korabeli szentéllyel rendelkező műemlék templomuk életveszélyessé vált. A püspök szerint Isten feladatot bízott a gyülekezetre, az egyházkerületre és mindazokra ,,akinek a szívére helyezte a templomépítés ügyét”. Fontos, hogy megépüljön a templom, ahogy fontos, hogy élő gyülekezet, ,,lelki templom is legyen” – hangsúlyozta, bejelentve, hogy

,,Nekünk olyan megtartó erőnk van, amely az utóbbi ezer évben is itt tartott minket” – mondta a helyiek hitét hangsúlyozva beszédében Magyar Lóránd Szatmár megyei RMDSZ-es képviselő is. Tolnay István nagykárolyi esperes arra intette a gyülekezetet, hogy minden nehézség ellenére tartson ki célja mellett.

Tőtős Beáta helyi lelkész szerint a gyülekezet tíz év alatt kétszer vágott bele sikertelenül a tervezésbe, míg tavaly Budapest, Bukarest és a Hadadról elszármazottak segítségével sikerült telket vásárolni, elkészíteni a templom tervét.

– fogalmazott. Balog Ferenc, a többségében magyar lakosságú Hadad község polgármestere azon reményének adott hangot, hogy lesznek, akik az új templomot megtöltik, és arra kérte a jelenlévőket: továbbra is támogassák a kis hadadi gyülekezet erőfeszítéseit.