Őry Péter, a Pro Civis Polgári Társulás elnöke, Telegdy Balázs, a Sapientia EMTE csíkszeredai karának oktatója, Varga Diósi Viola, a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ szakreferense és Horváth István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója (balról jobbra) a panelbeszélgetésen
Fotó: MTI/Veres Nándor
Újra kell gondolni a meglévő intézményrendszert, új stratégiákat kell kidolgozni a legutóbbi népszámlálások eredményeinek tükrében, és ebben a helyi közösségek megerősítése jelentheti az „alapsejtet” – összegeztek a Szórványok a népszámlálás tükrében című panelbeszélgetés előadói szerdán Tusnádfürdőn.
2023. július 19., 19:052023. július 19., 19:05
2023. július 19., 19:522023. július 19., 19:52
A 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényén Telegdy Balázs, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) oktatója moderátorként a cenzus folyamatáról, eredményeiről és hatásairól faggatta az előadókat. Varga Diósi Viola, a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ szakreferense az MTI szerint elmondta: a helyi értékek és a helyi közösség identitásának megerősítésére kell törekedni, mivel a Vajdaságban a magyar „szigetek” is elindultak a szórványosodás útján.
Az eredmények jelentős fogyást mutatnak: a 250 ezres magyarság 184 442-re esett vissza. A fogyás tömbmagyar területen is jelentős, s bár a számszerű többséget több helyen elveszítette a magyarság, a politikai súlya nem csökken, a magyar önkormányzatok megmaradtak, a nyelvi jogok sem csorbulnak, de helyenként a fordítói szolgáltatások hiánya akadályozza. „A lakosság etnikai összetétele csak a városokban ismert, a falvakban nem tudni a pontos számokat, ami megnehezíti a tervezést” – idézte a távirati iroda Varga Diósi Violát. A vajdasági magyarok 25 százaléka szórványban él, de oktatási szinten ez nem hoz változást, a meglévő intézmények adnak egyfajta stabilitást. Úgy vélekedett, a jövőben azonban meg kell erősíteni a helyi közösségeket, támogatni kell őket identitásuk, értékeik megőrzésében.
Horváth István kolozsvári szociológus, egyetemi oktató rámutatott: Erdélyben a dél-erdélyi és észak-erdélyi szórványban egyre inkább megkérdőjeleződik az intézményrendszer fenntarthatósága, míg a tömbmagyar régiókban a falvak elöregedése, kiürülése okoz gondot. Szerinte a romániai népszámlálás számos kérdést felvet, 2,5 millió embert az adatbázisokból „emeltek be”, így nekik nem ismert az etnikai és vallási hovatartozásuk, anyanyelvük.
A kolozsvári Kisebbségkutató Intézet volt vezetője emlékeztetett: Romániában 20 százalékos küszöbhöz kötik a kisebbségi jogok használatát, és a magyarság létszáma a választási küszöb miatt is fontos. „Ma már a törvény pontosítja, hogy az előbbit az anyanyelvükről vallók száma alapján kell számolni, ennek ellenére az első adatokat nem eszerint közölték” – mutatott rá a visszásságokra Horváth István. Az erdélyi magyarok kétharmada tömbben él a Székelyföldön és a Partiumban, de Belső-Erdélyben, internetnikus környezetben is jelentős a számuk. A legnagyobb fogyás a dél- és észak-erdélyi szórványban van. A szociológus szerint fordulóponthoz érkezett az erdélyi magyarság, ahol új stratégiákra, intézményes reformra van szükség.
Őry Péter, a Pro Civis Polgári Társulás elnöke, Csallóközcsütörtök polgármestere arról beszélt, hogy Szlovákiában egyre inkább megbomlik a tömbmagyarság a peremmagyarság javára, amely növekszik. Emlékeztetett, hogy a 2021 tavaszán zajlott digitális adatgyűjtés során először lehetett kettős – elsődleges és másodlagos – identitást megadni, és megszűnt az anyanyelvre vonatkozó kérdés. Mintegy 30 ezer ember a másodlagos nemzetiségnél vallotta magát magyarnak. A kisebbségi nyelvhasználati törvény alkalmazásakor ezt is figyelembe veszik, a nyelvhasználati küszöb 15 százalékra csökkent.
Az anyaország melletti magyar tömb egyre jobban megbomlik, a peremvidék lejjebb húzódik. Őry Péter szerint ahhoz, hogy a magyarságot meg lehessen tartani, újra kell gondolni az intézményrendszert. Az önkormányzati választásokra új stratégiát kell kidolgozni, melyben a helyi közösségek az „alapsejt”. Rámutatott: a Magyarország határain túl élő magyarok természetesként tekintenek a fogyásra, holott ez nem a kisebbségi létből adódik, hiszen a dél-tiroli németek, a finnországi svédek száma nem csökken.
Most nincs más lehetőség, nincs más alternatíva, mint a béke – jelentette ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerdán Tusnádfürdőn, a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor közéleti programjainak megnyitóján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyos motoros balesethez sietett Nagyenyedről Csombordra egy SMURD-mentőkocsi, de mivel áthaladt a leeresztett sorompók között egy vasúti átjárón, a közlekedési rendőrség 120 napra bevonta a sofőr jogosítványát.
Miután felmérte a parajdi bányakatasztrófa után kialakult helyzetet, a hazai és külföldi szakemberekből álló bizottság két gát építését javasolta a Korond-patak vízsebességének csökkentésére.
Egy 18 és egy 20 éves fiatalembert keresnek a Szatmár és Máramaros megyei katonai tűzoltók és búvárok a józsefházi bányatóban – tájékoztatott vasárnap délután a Szatmár megyei katasztrófavédelem.
Végre tényleg történik valami a hosszú ideje ígérgetett, ilyen-olyan önkormányzat által több helyszínen is meglebegtetett élményfürdő-építési lázban Máramaros megyében: úgy néz ki, hogy Nagybánya lesz a befutó.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 14 megyéjére.
Az egész magyar nemzet szolidaritását szeretném kifejezni itt Parajdon, az itt élők mindenben számíthatnak ránk – hangsúlyozta Sulyok Tamás köztársasági elnök vasárnap Parajdon, a bánya bejáratánál tartott sajtótájékoztatón.
A székelyföldi, az erdélyi magyarság segítése természetes a magyar kormány számára, így táborokat, közösségi programokat is támogat – mondta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.
Harminc nappal meghosszabbították a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon – jelentette be szombaton a Hargita megyei prefektúra.
Az imát nem elmagyarázni, hanem imádkozni kell, a csíksomlyói Szűz Mária pedig arra kéri híveit: tanítsák meg gyermekeiket is imára kulcsolt kézzel élni, mert az imádság a remény kapuja, mondta szentbeszédében a csíksomlyói búcsú szónoka, György Alfréd.
Az Ökumenikus Segélyszervezet másfél tonnás tartós élelmiszerből álló segélyszállítmányt juttat el az árvíz sújtotta Kovászna megyei Nagyborosnyóra – közölte a segélyszervezet az MTI-vel közleményben szombaton.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!