Turistaparadicsom helyett vadkemping a Szent Anna-tónál

Igencsak kiábrándító képet nyújt a Szent Anna-tó azon turista számára, aki eddig csupán hírből ismerte a vidéket. A Krónika munkatársa eddig csupán egyszer, évekkel ezelőtt, turistaként járt a tónál, ám nem nyáron, hanem tavasszal. Akkor érintetlen, vadregényes természeti kincs benyomását keltette, amelynek egzotikumát csak fokozzák azon történetek, amelyek szerint a környék erdeiben élő medvék is gyakorta megfordulnak a tó partján.

A Szent Anna-tó nyári képe azonban nem is állhatna szögesebb ellentétben ezzel a képpel. Idei, július végi ottjártunkkor amolyan igazi vízparti vadkempinghangulat fogadott, amely a legkevésbé sem emlékeztetett egy népszerű fürdőhelyre. Már eleve az odaút is kalandos, mivel a Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy közötti főútról, Sepsibükszádnál felkanyarodva az út minősége jelentősen romlik, a tengelytörő kátyúkkal tarkított útszakaszt pedig csupán néhány, rövidebb szakaszon váltja frissen lefektetett aszfaltburkolat. A másik, Kézdivásárhely irányából Bálványoson át vezető útszakaszon sem jobb a helyzet. A felemás állapotok egyik oka, hogy Bükszád, illetve Bálványos Kovászna megyéhez, a tó pedig már Hargita megyéhez tartozik, ami miatt az út javítását nem egy időben végezték.

Többszörös belépő

A tó közelében aztán egyszer csak útzár fogadja a látogatót, akivel az út közepén álló illetékes közli, hogy a tó közelében lévő kempinghez csupán ötlejes illeték kifizetése ellenében hajthat be. A díj befizetése után rövid autózást követően a kemping bejárata fogadja a turistát, a közelben teraszos vendéglőkkel. Itt újabb útzár található, amelyen további öt lej befizetése után hajthat át, hogy a tó közelében lévő parkolóban hagyhassa autóját. A parkolóból rövid gyalogút vezet a tóhoz, amely azonban a legkevésbé sem kelti turisztikai központként számon tartott fürdőhely benyomását.

A fenyvesek övezte mélyedésben lévő tó partján több százan napoznak, miközben szinte ugyanennyien lubickolnak a vízben. A turistát azonban egyetlen, az ismert fürdőhelyeken nélkülözhetetlen létesítmény sem várja. Ugyan két fabódéra az öltöző feliratot pingálta valaki, folyó vízzel és árammal ellátott, tisztálkodásra is lehetőséget biztosító helyiség nincs, mint ahogy illemhely sem – leszámítva a két, távolabb álló, szintén fából összetákolt pottyantós vécét.

Az alapvető higiéniai feltételek hiánya meg is látszik a környéken: a vízparttól távolabb álló fák, bokrok takarásában átöltöző fürdeni vágyók szeméthalmok, illetve fekália- és vécépapírdarabokat kerülgetve jutnak vissza a tóhoz. A tópartról a vendéglátó-ipari egységek is hiányoznak, ám ezt a hiányosságot a fürdőzők „hozott anyagból” pótolják: ottjártunkkor egy középkorú úr a parttól mintegy harminc méterre, a fák takarásában, az árnyékban heverésző emberek pokrócai között egy három lábon álló grillezőben izzó parázs fölött éppen flekkent sütött.  

Sok az ellenérv

A rendszeresen visszajárók között is sok az elégedetlenkedő. Egy fiatal lány lapunk kérdésére elmondta, szívesen kijönne néhány napra sátorozni a tóhoz, addig azonban, amíg a legalapvetőbb higiéniai feltételek sem biztosítottak, inkább reggel kijön, úszkál, napozik, ám éjszakára semmi szín alatt nem maradna. Mint felidézte, néhány éve egyetlen éjszakára maradt a kempingben, viszont pénzéért semmit nem kapott: mosdó nincs, s a pottyantós illemhelyiséget meg sem lehetett közelíteni „az emberi ürülékektől, illetve vécépapírhalmoktól”.

„Az már csak a hab a tortán, hogy ezen az egy éjszakán sem tudtuk lehunyni a szemünket, mivel két oldalról is hajnalig üvöltött a manele. Nekik lehet, hogy megfeleltek a körülmények, de kár, hogy idejutottunk” – fogalmazott. Hozzátette: ő ugyan nem találkozott a vadakkal, de ismerőse mesélte, hogy a farkasok, medvék is gyakorta megfordulnak a kempingben, s ez a tény méginkább eltántorítja a sátorozástól.

Sürgős fejlesztés szükséges

Hogy a körülmények valóban nem méltóak a Székelyföld egyik leginkább népszerűsített természeti látványosságához, Bodó Dávid, Csíkkozmás – közigazgatásilag a Szent Anna-tavat  is magában foglaló Hargita megyei község – polgármestere is belátja. „Ha nem lesz fenntartható fejlesztés a Szent Anna-tó környékén, tíz év múlva már senki nem lesz kíváncsi az egyedi vulkanikus tóra” – vallotta be a Krónika megkeresésére az elöljáró.

Tenni azonban a helyi önkormányzat nem sokat tud, mivel a terület a csíklázárfalvi közbirtokosság tulajdonában van, ez pedig a tó és környékének ökológiai karbantartását rábízta a csíkkozmási Ecos Clubra. Bodó szerint ez a vállalkozás ugyan begyűjti a belépőket, de az elmúlt húsz év során semmilyen infrastrukturális fejlesztést nem eszközölt ki, a sátortábort például még mindig ugyanaz a szöges dróttal megerősített betonkerítés övezi, ami már a rendszerváltás előtt ott állt. A község elöljárója szerint környezetbe simuló kerítéseket, illemhelyeket kellene felállítani.

Ugyan természetvédelmi övezetről van szó, de ez nem jelenti azt, hogy a környezetvédelmi minisztérium által jóváhagyott rendezési terv betartásával ne lehetne fejleszteni a tó körül. Szigorítani kell a szabályokat, de emellett olyan körülményeket kell biztosítani, hogy minden turista be tudja tartani a természetvédelmi előírásokat, fogalmazta meg a polgármester, aki attól tart, hogy néhány év múlva, ha nem történik változás, a tó elveszíti turisztikai vonzerejét. A csíkkozmási elöljáró szerint ugyanakkor egy természetvédelmi övezet esetében nem a jövedelem az elsőrendű, hanem a turisták által befizetett pénzből folyamatosan fejleszteni kellene úgy, hogy a környéket elözönlő turisták mellett is háborítatlanul meg lehessen őrizni a természeti kincset.

Éjjel-nappal őrzik

Hasonlóképpen vélekedik a Szent Anna-tó környékét karbantartó Ecos Club vezetője is. Kerezsy László a Krónika kérdésére leszögezte, pénz nélkül nincs környezetvédelem, a természeti értékeket csak úgy lehet megóvni, ha fejlesztik a környéket, különben minden az enyészet áldozatává válik. Szerinte azonban a látogatók hozzáállásán is nagyon sok múlik, és bár az elmúlt húsz év alatt meglátása szerint sokat javult a helyzet, még mindig rengetegen szemetelnek, illemhelynek tekintik a tó környékét.

Felidézte, ez már javulás, mivel húsz évvel ezelőtt még gépkocsit mostak a tóban, beleengedték a gázolajat, vagy kimosták a vízben a piszkos üstöt. Ma már ilyen durva szennyezés nem fordulhat elő, de az Ecos Club 14 alkalmazottja éjjel-nappal őrzi a tavat és a környékét. Hetente két-három tonna szemetet gyűjtenek össze, több pillepalackot adnak le, mint egész Csíkszereda, tudtuk meg. Kerezsy elmondta, 120 szemeteskukát állítottak fel, minden sátorozó-kiránduló kap egy műanyag zacskót, amibe az összegyűjtött hulladékát leadja a kijáratnál.

A többség ezt meg is teszi, de mindig vannak szemetelők, rongálók. Előfordul, hogy beledobják a söröspalackot a tóba, és azt mondják, fizettek, hogy azt valaki eltakarítsa. A természetvédelmi egyesület vezetője elmondta, a szemetelők megbírságolása nehézkes, hiszen ha nem írják alá a jegyzőkönyvet, két tanút kell keresni, viszont senki nem jár szívesen a bíróságra, ezért nem vállalják a tanúskodást.

Az illemhelyiségek, mosdók, meg egyáltalán a fejlesztések hiányára vonatkozó kérdésünkre pedig Kerezsy úgy nyilatkozott, a tavat és környékét ugyan rájuk bízták, de nem kapnak semmilyen támogatást, önellátó módon kell kigazdálkodniuk az alkalmazottak bérét, a szemétszállítás díját. A vállalkozó szerint ugyanakkor első lépésként a villanyáramot kellene bevezetni a környékre, hiszen ezáltal már neki lehetne látni egy kút kifúrásának, s biztosítani lehetne az ivóvízellátást.

Az egész világon működik az ökoturizmus, csak szigorú szabályokat kell felállítani, és azokat be kell tartatni, magyarázta Kerezsy annak kapcsán, hogy sokan soknak tartják a 10 lejt is elérő belépőt, mivel azért semmilyen szolgáltatást nem nyújtanak számukra az üzemeltetők. „A Szent Anna-tónál minél közelebb megy egy gépkocsi a tóhoz, annál többet kell fizetni. Aki a kilátónál leparkol, és négy kilométert gyalogol a tóig, nem fizet semmit, a sátortábornál egy gépkocsi után 5 lej a belépő, a tó közelében levő parkolóig viszont ennek a kétszerese” – érvelt a szakember.

Ki kell-e tiltani a fürdőzőket?

Ha rajta múlna, kitiltaná a fürdőzőket a tóból Csonta László. A Zöld Székelyföld Egyesület elnöke lapunk kérdésére leszögezte, elégedett az Ecos Club tevékenységével, viszont a turisták is nagyon sokat ártanak a környéknek. Kerezsy szerint azonban nincs szükség erre a drasztikus lépésre, mivel a vastag iszapréteg biztosítja a tó öntisztító rendszerét.

„Gyakorlatilag két hónapig tart a turistaszezon a Szent Anna-tónál. Június 15-én érkeznek az első látogatók, augusztus 20. után azonban már hatalmas viharok vannak, amelyek elijesztik a látogatókat. A fennmaradó közel tíz hónap alatt a tó teljesen regenerálódik” – érvelt Kerezsy, aki a meggondolatlan erdőkitermelések veszélyeire hívta fel a figyelmet. Mint hangoztatta, a Mikes gróf örökösei több hektáron lecsupaszítottak egy hegyoldalt, a tarvágás miatt pedig 18 helyen repedt meg az országút.

A szakember egyúttal lapunknak arról is beszámolt, hogy idén, a korábbi évekhez viszonyítva, 10 százalékra csökkent a Szent Anna-tó körüli turistaforgalom, ugyanis mindössze hat nap nem esett az eső. A sok eső miatt a tó szintje is több mint 40 centiméterrel megemelkedett, az elmúlt húsz évben a legmagasabb, tudtuk meg.

Libegőt álmodnak

Prioritásként kezeli a Szent Anna-tó fenntartható fejlesztését eközben a Hargita megyei önkormányzat. Borboly Csaba, a közgyűlés elnöke a Krónikának elmondta, Hargita és Kovászna megye önkormányzata az elmúlt időszakban 70 ezer eurós támogatásra tett le pályázatot a turisztikai és fejlesztési minisztériumhoz, hogy a két megye közös fejlesztési projektjének a terveit már az idei év végéig elkészíthessék. Borboly lapunknak arról is beszámolt, hogy nem hivatalos forrásokból úgy tudja, a szaktárca 100 ezer eurót utal ki a projektre.

A két megye között ugyanis még korábban elvi megegyezés született arról, hogy alternatív megoldásokat keresnek, hogy a tóhoz özönlő turisták minél kevésbé szennyezzék a környezetet. Felmerült egyebek mellett, hogy Tusnádról libegővel lehessen feljutni a tóig. A tervek között szerepel továbbá, hogy a tótól mintegy másfél kilométernyire levő, egyébként még Kovászna megyéhez tartozó „kilátónak” nevezett területen alakítanak ki parkolókat, eddig lehet majd Sepsibükszádról felmenni gépkocsival, innen pedig gyalog, villamos buszokkal, kerékpárral lehetne eljutni a tóig.

Borboly azonban fontosnak tartotta kiemelni, hogy valamennyi életképes ötletet, javaslatot figyelembe vesznek, s a tervezett tanulmány ad majd választ a természetvédelmi övezet jövőjével kapcsolatos kérdésekre. „A terv kivitelezésére minden lehetséges pénzforrást fel kell kutatni, önerőből, kormányzati támogatásból, EU-s forrásokból, ha kell, hitelből, vagy kötvények kibocsátásával kell pénzt szerezni a térség fejlesztésére” – szögezte le Borboly, aki arról is beszámolt, hogy Hargita megye közgyűlése már megszavazta a Csomád–Bálványos közösségfejlesztési egyesület megalakulásáról szóló határozatot.

Ehhez a tervek szerint hamarosan Kovászna megye is csatlakozik, és a közös egyesület bonyolítja majd le a beruházásokat. Ugyanakkor megtudtuk, bár egyetlen megye sem kapott útjavításra pénzt, Kovászna és Hargita megye félmillió eurót lobbizott ki a fejlesztési minisztériumtól a Bükszád–Bálványos–Torja–Kézdivásárhely 35 kilométeres útszakasz és a hét kilométeres Szent Anna-tói letérő javítására. A teljes korszerűsítés 5,5 millió euróba kerülne, Borboly szerint pedig a Nemzetközi Valutaalap (IMF) újabb hiteleiből már jut a beruházásokra is, és akkor erre az útszakaszra is kapnak pénzt. A Hargita megyei önkormányzat ugyanakkor elkészítette a jelenleg járhatatlan, Csíklázárfalva felőli út tervét is, hiszen a tó turisztikai látványosságát is növelné, ha ebből az irányból könynyen megközelíthető lenne, összegzett a Hargita megyei közgyűlés elnöke.