Fotó: Facebook/FRHG - Răzvan Păsărică
Feszült a hangulat Gyergyószentmiklóson a múlt pénteki tűzeset óta. Csütörtökön délután a helybeliek utcára vonulnak a közbiztonság javítását követelve, miközben a romák újabb atrocitásoktól tartanak.
2017. április 05., 19:112017. április 05., 19:11
Továbbra sem csillapodnak a kedélyek a múlt pénteki gyújtogatás óta Gyergyószentmiklóson: a helybeliek utcára vonulnak csütörtökön délután a közbiztonság megerősítéséért az Arbor Vállalkozói Szövetség és a helyi polgárőrség kezdeményezésére.
„Nem uszítani akarunk, megoldásokat akarunk megfogalmazni” – szögezte le a Bajkó László, a tüntetést szervező polgárőrség vezetője szerdai sajtótájékoztatóján. Mint mondta, csütörtökön 17 órakor a művelődési ház előtti térre várják azokat a felelős helybelieket, akik úgy érzik, „alkotmányos jogaink szerint a jelenleginél jobb közbiztonságot érdemelnénk”. A megmozduláson egy petíciót is felolvasnak, melyet közfelkiáltással fogadnak el, majd elküldik a rendőrségnek, a prefektúrának és a megyei tanácsnak.
Bajkó László hozzátette: a rendezvényre a gyergyószéki települések lakóit is várják. „Azt kérjük, hogy a közbiztonságért felelős hatóságok a gyakran felületesen elvégzett munka helyett tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy minden helybeli a közbiztonságot illetően azt kapja, ami neki jár” – mondta a polgárőrség vezetője. Bajkó elmondta továbbá, múlt péntekig nem volt példa önbíráskodásra a városban. „Ennek nem szabadna újra megtörténnie, mert nem az előidézők lesznek a károsultak, hanem azok, akiknek joggal vagy csak félig jogosan varrják a nyakukba ezt a cselekedetet. Nem a jól menő vállalkozóra vagy annak fiaira kell a bélyeget rásütni, az ok az, hogy a mindenkori városvezetés ezeket a problémákat túl felületesen kezelte” – jegyezte meg Bajkó László.
Az Arbor Vállalkozói Szövetség képviselője, Bajkó Tibor szerint a közösségi akarat megnyilvánulása egy jelzés kell hogy legyen egyrészt a hatóságok felé, másrészt azok irányába, akik nem tartják tiszteletben a törvényt. „Nem a székelyek és a cigányok közötti konfliktusról beszélünk: nem megengedhető, hogy az adófizető és az adófizetést messze elkerülő állampolgár úgy él együtt, hogy ez az adófizető rovására történik. Ez az állapot nem fenntartható, ennek sürgősen véget kell vetni” – fogalmazott a vállalkozó.
Nagy Zoltán polgármester egy nappal korábban elmondta, még mindig fesztült a hangulat a városban, a rendőrök és a csendőrök továbbra is rendszeresen járőröznek a romák lakta városrészeken újabb konfliktusok megelőzése érdekében. Az elöljáró szerint a városban az a hír is elterjedt, hogy egy autóbusznyi roma érkezik a városba, hogy bosszút álljon a múlt pénteki gyújtogatás miatt, az információnak azonban nincs valóságalapja.
A roma nemzetiségű családok is tartanak az atrocitásoktól: kedden reggel többen is megkeresték a polgármestert azzal, hogy féltik hozzátartozóikat, fokozott védelmet kérnek. A legfrissebb népszámlálási adatok szerint 440 gyergyószentmiklósi vallotta magát romának, az önkormányzat által készített felmérés szerint azonban valójában 850 személyről van szó. A helyi rendőrség szerint a múlt pénteken felgyújtott, Tölgymező utcai házban két család élt, összesen tizenhárom személy. 2015 óta tizenhét esetben róttak ki bírságot valamelyik családtagra, emiatt összesen 8000 lejjel tartoznak a hatóságoknak.
Amint arról beszámoltunk, a hatóságok gyanúja szerint bosszúból gyújthatták fel Gyergyószentmiklóson egy roma család házát és melléképületét. Az esetnek nincsenek áldozatai. A rendőrség szerint a bűncselekmény egy csütörtöki nagy összegű pénzlopással állhat összefüggésben. Ekkor roma fiatalok egy útkereszteződésben kirabolták a város egyik köztiszteletben álló vállalkozóját. A városban azt beszélik, egy autós-motoros banda lehet a felelős a tűzesetért, erre azonban egyelőre nincs bizonyíték. Gheorghe Filip rendőrségi szóvivő elmondta, az ügyet a gyergyószentmiklósi rendőrség és az ügyészség is vizsgálja.
Minket, Isten igazán próbára tettél! – jelmondattal szervezték a 75 évvel ezelőtti államosításra emlékező rendezvényt Kolozsváron a ferences szerzetesek.
Nagy elismerést kapott a székely konyha: 2027-ben Hargita megye viseli majd az Európa Gasztronómiai Régiója címet a Nemzetközi Gasztronómiai, Kulturális, Művészeti és Turisztikai Intézet (IGCAT) döntése alapján.
A kis kérődzők pestisének lecsengése után is nyomott maradt az exportra szánt idei bárányok felvásárlási ára Romániában. A mintegy 30-40 százalékos árcsökkenés negatívan érinti a juhtartó gazdákat, akik a mezőgazdasági miniszter közbelépését kérik.
A resicabányai Arsenal fegyvergyár újraélesztése után Románia konkrét lépéseket tesz a lőporgyártás terén is – utóbbi esetében köztudottan nagyon csehül áll, régóta a többek között Szerbiából származó importra támaszkodik.
Az erdélyi szászok 1224. évi kiváltságlevelének, az Andreanumnak a 800. évfordulója alkalmából szervez konferenciát az Erdélyi Múzeum-Egyesület december 12-én, csütörtökön Kolozsváron.
Tizenkétezer lejes bírságot kapott egy Krassó-Szörény megyei férfi, miután az út szélén magára hagyott egy kölyökkutyát.
Lengyelországban körözött lopott kamiont azonosítottak a határrendészek Románia nyugati határán – tájékoztatott szerdán az Arad megyei határrendészet.
Az ukrán kormány kedden jóváhagyta a Romániával kötött megállapodást a Tiszán átívelő új közúti híd megépítéséről – jelentette be Denisz Smihal ukrán kormányfő.
Elkészült a Székelyföldi Legendárium rajzfilmstúdió Babba Mária című, a csíksomlyói kegyhelyről és kegyszoborról szóló legújabb alkotása. Csíksomlyó az egyik leglátogatottabb Kárpát-medencei kegyhely, ezért is készült el a film.
Teljes mellszélességgel kiáll az RMDSZ a megvesztegetés elfogadásával meggyanúsított Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere mellett.