A prefektúrák ugyanis jogilag akkor sem kérhetőek számon, ha a közigazgatási bíróság úgy ítéli meg, alaptalanul akadékoskodtak.

Erre Horváth Anna, Kolozsvár volt alpolgármestere, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke hívta fel a Krónika figyelmét. Mint rámutatott: a prefektúrák kifogása nyomán törvénytelennek ítélt határozatokra vonatkozó statisztikák nem reálisak, amíg Romániában az ellenőrző szervek nem tartoznak senkinek felelősséggel akkor sem, ha alaptalanul akadályozzák a helyi közigazgatási munkát. Holott, amikor a kormányhivatal megtámad egy elfogadott dokumentumot, annak hatályát a jogerős bírósági ítélet meghozataláig felfüggesztik, ez akár anyagi károkat is okozhat a közösségnek.

Hozzátette: hasonló a helyzet a számvevőszékkel is. Ilyen körülmények között történhet meg például, hogy a Fehér megyei prefektúra túlzás nélkül szinte mindegyik nagyenyedi tanácshatározatot megtámadja, ennek hátterében a volt alpolgármester szerint minden bizonnyal a nemzeti liberális párti (PNL) polgármester iránti „szimpátia” állhat. „Jó, hogy a prefektúra gondos, őrző figyelme mellett megelőzhetőek a törvénytelenségek, ám felelősséggel kellene dönteniük, és következményekkel kellene járnia annak, ha tévednek, így alaposabban mérlegelnének” – magyarázta Horváth Anna.

Antal Árpád: túlbuzgóság és kettős mérce is tapasztalható

Hasonlóan vélekedik Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, a székelyföldi regionális önkormányzati tanács elnöke, aki egyetért azzal, hogy túlbuzgóság tapasztalható a prefektúrák részéről, szerinte ugyanakkor kettős mérce is tetten érhető, hiszen a kormánymegbízottak elsősorban a magyar elöljárók, nem pedig a szociáldemokrata (PSD) polgármesterek, tanácselnökök által vezetett önkormányzatok munkájának szentelnek kiemelt figyelmet.

A székelyföldi elöljáró rámutatott: alkotmánybírósági döntés született arról, hogy a prefektúrák nem vizsgálhatják egy helyi döntés célszerűségét, szigorúan csakis a törvényességi szempontokat vehetik figyelembe, ezt azonban gyakran figyelmen kívül hagyják. Antal példaként azt hozta fel: a kormányhivatalnak nem áll hatáskörében felülvizsgálnia azt, hogy egy tervezetet a testület 15 vagy 45 napos közvitára ír ki, ennek eldöntése az önkormányzat feladata. A polgármester hangsúlyozta:

„Minden olyan határozatot, amelyben a magyar érdek vagy a magyarországi támogatás jelen van, kiemelten figyelnek. Például a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemre, a Székely Mikó Kollégiumra vagy a Székelyföldi Jégkorong-akadémiára vonatkozó dokumentumokat” – magyarázta Antal Árpád.

A volt Hargita megyei prefektus nem érti a jelenséget

Ehhez képest nem talál magyarázatot a törvénytelennek ítélt tanácshatározatok számának növekedésére Ladányi László Zsolt, aki Hargita megye alprefektusa, majd prefektusa is volt néhány éve.

Ladányi rámutatott: az elmúlt időszakban módosult közbeszerzési törvény kapcsán még becsúsznak hibák, hiszen az előírások bonyolultak, de „a tanácshatározatok, polgármesteri rendeletek előkészítését jól tudják”. Elmondása szerint a prefektúrán a jogi szakosztály foglakozik a tanácshatározatok törvényességének elemzésével, ezeket formai és tartalmi tévedések miatt is megtámadhatják. A prefektus felülbírálhatja a jogi osztály javaslatát, de Ladányi szerint jellemzően nincs idő arra, hogy mindegyik határozatot személyesen átnézze. Hozzátette: amikor ő volt prefektus, a kormányhivatal a közigazgatási bíróságon 95 százalékban megnyerte az ügyeket.

Ugyanakkor úgy látja, fontos a kommunikáció,

és csak végső esetben kellene az ügynek a közigazgatási bíróság elé kerülnie.

Két határozatot támadtak meg előzetes egyeztetés nélkül

Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa nemrég a 2017-es év mérlegét megvonva számolt be arról, hogy az elmúlt öt évben folyamatosan növekedett a törvénytelen határozatok, rendeletek száma.

A prefektúra felszólítására 157 határozatot visszavontak – 109 helyi és 5 megyei tanácshatározatot, valamint 43 polgármesteri rendeletet. A fennmaradó 27 esetben a prefektúra a közigazgatási bíróságon támadta meg az elfogadott határozatokat, ebből kettőt előzetes egyeztetés nélkül: az egyik egy autonómiapárti döntés, a másikról pedig csak annyit árult el Cucu, hogy annak jogi következményei lettek volna.