Fotó: Rostás Szabolcs
Úgy tűnik, továbbra sem zavarja a törvényhozókat, hogy a vadtámadások egyre gyakoribbak a székelyföldi megyékben, az emberek pedig úgy érzik, magukra maradtak, és hiába várják a segítséget. A konkrét megoldásokra viszont még várni kell, a helyzetet ráadásul a kormányválság is nehezíti. Csibi Magor, a Természetvédelmi Világalap (WWF) romániai kirendeltségének vezetője szerint a korábban kidolgozott tervezeteket mihamarabb alkalmazni kellene, s ugyanakkor tisztázni kell azt is, hogy sürgősségi beavatkozások esetén kinek és milyen módon kell lépnie.
Bár a medvetámadások rendszeressé váltak több erdélyi megyében, a vadkárok aránya pedig folyamatosan növekszik a régióban, úgy tűnik, a törvényhozóknak továbbra sem sürgős, hogy véget vessenek a vadgazdálkodásban uralkodó fejetlenségnek.
és egyes helyszíneken már sajátos védekezési módszerekhez folyamodtak az elkeseredett gazdák, látván, hogy az illetékes hatóságok képtelenek még arra is, hogy legalább segítsenek.
A telektulajdonosok és vadászegyesületek már több esetben is a környezetvédelmi tárcához fordultak, és kérték, hogy módosítsanak a medvék kilövését tiltó jogszabályon, ugyanakkor felhívták a figyelmet arra is, hogy a nagy testű ragadozók viselkedése megváltozott, fokozatosan megszűnik az emberrel szemben érzett ösztönös félelmük. A szaktárca képviselői a szakértőkkel folytatott múlt szerdai egyeztetést követően kézzel fogható megoldásokat ígértek, azóta azonban kirobbant a kormányválság, Graţiela Gavrilescu miniszter lemondott, így várhatóan tovább folytatódik a papírtologatás.
Csibi Magor, a Természetvédelmi Világalap (WWF) romániai kirendeltségének vezetője a Krónika kérdésére elmondta, valódi konfliktuscsökkentő stratégiára van szükség a vadgazdálkodásban, hogy se a helyi közösségben, se a nagyvad-populációban ne essen kár. A környezetvédelmi szakember úgy tudja, a minisztérium már kidolgozott két törvénytervezetet, amelyek konkrét intézkedéseket írnak elő, ezeket Csibi szerint mihamarabb alkalmazni kellene.
A WWF képviselője arra is felhívta a figyelmet, hogy sajnálatos módon
„Csak így lehet elkerülni, hogy megismétlődjék a szebeni történet, amikor a hatóságok képviselői hosszú ideig csak álltak, és nézték a városban sétáló medvét, és senki sem merte megoldani a problémát” – részletezte a WWF képviselője.
Csibi Magor ugyanakkor rámutatott, a kilövési kvóták meghatározásában is változtatni kell a korábbi gyakorlaton. A kvótát szerinte nem megyékre és vadásztársaságokra kell leosztani, hanem ezekkel minisztériumi szinten kell gazdálkodni, a sürgősségi esetek megoldására kell használni.
és ne legyen akadály, hogy ott csak három egyed kilövésére kaptak engedélyt abban az évben. Viszont ha más megyében nincs gond, akkor ott ne is legyen kvóta, a problémás egyedeket lőjék ki, és ne a vadászati szempontból értékes trófeákat” – foglalta össze javaslatát a környezetvédő. Rámutatott továbbá: a kvótarendszer több mint húsz éve működik, és mégsem oldott meg semmit a vadgazdálkodásban.
Szerinte az államnak nagyobb erőfeszítéseket kellene tennie, hogy genetikai alapon meghatározzák a medve-, hiúz- és farkaspopuláció létszámát, ne csak a vadászok becsléseire támaszkodjanak. Csibi szerint részletesebb szakértői felmérésre lenne szükség, ismerni kellene a populáció pontos összetételét: mennyi a hím és a nőstény, milyen korúak a vadak.
Fotó: Pál Árpád
Abban a környezetvédők is egyetértenek a vadászokkal, hogy
A bonyolult és időigényes procedúrát azonban Csibi Magor szerint le kellene egyszerűsíteni, mert annak semmi értelme sincs, hogy a károsult három évvel később kapja meg a kárösszeget a minisztériumtól.
A WWF vezetője visszautasítja a vádakat, hogy a zöldek lobbija, és a kvóta megszüntetése miatt szaporodtak túl a medvék. „Nyolc hónapja nincs kilövési kvóta. Ezek a problémák nem nyolc hónap alatt alakultak ki” – hangsúlyozta Csibi Magor.
László Béla, a Kovászna megyei Halász-Vadász Egyesület elnöke viszont úgy látja,
A szakember szerint a létszámot sürgősen csökkenteni kell, a túlszaporodást csak kilövéssel lehet megállítani. „Többször elmondtuk már: ritkítani kell a populációt. Ha egy dobozba négy kilogramm cukor fér, hiába próbálunk beleönteni 25 kilót, a felesleg kifolyik. Körülbelül ez az arány a medvék esetében is: ott, ahol jelenleg 25 nagyvad él, valójában négy medve számára optimálisak a feltételek” – részletezte az egyesület elnöke.
A Hargita megyei Bögözben – ahol a hétvégén hét portára is betört a nagyvad – az elkeseredett helybeliek vasárnap éjjeli járőrözést szerveztek, de így sem sikerült megállítani az éhes medvét, hogy betörjön az emberek portájára. A nagyvad ezúttal négy helyen okozott kárt, 20 baromfit pusztított el.
Fotó: Barabás Ákos
Szilágyi Ferenc polgármester elmondta, összesítik a károkat, és a problémás medvék kilövését fogják kérni a környezetvédelmi tárcától. Hangsúlyozta,
ráadásul jelentős anyagi károkat okoz a ragadozó a lakóknak, akik közül sokan kisnyugdíjasok, és a megélhetésük szempontjából elengedhetetlen az állattartás.
Jakab Attila, a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület elnöke elismerte, a vadásztársaság is tehetetlen az ügyben. Nem tudják korlátozni a medvepopulációt, de pénzük sincs arra, hogy az erdőben etessék őket, mivel ezt a kilőtt ragadozó árából finanszírozták. „Persze mindenki tőlünk várja a megoldást, de mi nem tehetünk semmit törvényes keretek nélkül. Riasztó akciókat, járőrözéseket szervezhetünk, de ez nem jelent hosszú távú megoldást. Fel kell fogni, hogy egyre rosszabb lesz a helyzet” – magyarázta.
Jakab hangsúlyozta, számításai szerint
A Hargita megyei környezetvédelmi ügynökségnél csak az év eleje óta 38 vadkárt jelentettek, ebből 24 esetben medve okozta a kárt háziállat-állományban vagy mezőgazdasági területen. Év eleje óta három személy került kórházba Hargita megyében medvetámadás következtében.
Háromszéken csak az elmúlt hónapban 150 ezer lej értékben okoztak kárt a medvék. Bár az elmúlt időszakban több felmérés is készült, a szakértők becslése szerint az országban legalább 7500 barna medve él, az állomány 49 százaléka a székely megyékben. A székelyföldi települések önkormányzati vezetői szerint elfogadhatatlan, hogy a jelenlegi jogszabályok szerint egy medve kilövéséért 40 ezer eurós büntetést ró ki az állam, de
A magukra maradt gazdák azonnali segítségre sem számíthatnak: a hétvégén egy bögözi gazda hiába tárcsázta a 112-es segélyhívószámot a medvetámadás idején, személyi sérülés híján senki nem sietett a védelmére.
Szeretnék minél hamarabb és hosszabban beszélni Románia új államelnökével, mert vannak közös ügyeink az Európai Unióban, a románok és a magyarok érdekeiből több minden egybeesik – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Orbán Viktor miniszterelnök.
Hálát ad a romániai magyar közösség azért a közéleti emberért, aki mindnyájunk ügyvédje tudott lenni – állapította meg Tőkés László volt református püspök Kincses Előd marosvásárhelyi jogász temetésén, így búcsúzva néhai harcostársától.
Interjút adott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Krónikának, az aktuális politikai és közéleti témákat érintő beszélgetést szombaton tesszük közzé honlapunkon.
Sikerült eloltani a Cibles-hegységben szerda este kiütött vegetációtüzet – tájékoztatott péntek este a Máramaros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) szóvivője.
A jövő hét folyamán átadják a forgalomnak a Kolozs megyében épült gyorsforgalmi utat, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.
Szinte nincs nap, hogy valamelyik erdélyi megye rendőrei ne vegyenek őrizetbe alkoholos befolyásoltság alatt gépkocsit vezető sofőröket. A rendőrségi sajtóosztályok tájékoztatása szerint a legtöbb ilyen eset Bihar és Maros megyében fordul elő.
Sikeresen felvételizett tíz erdélyi ifjú a Gyulafehérvári Megtestesült Bölcsességről nevezett Papnevelő Intézetbe – közölte Facebook-oldalán az oktatási intézmény (Seminarium Incarnatæ Sapientiæ).
Orbán Viktor kormányfő is részt vett péntek délután Kincses Előd temetésén a marosvásárhelyi református temetőben.
Közösségi összefogásnak köszönhetően a Kovásznai Unitárius Leányegyházközség június 27-én megvásárolta azt az ingatlant, amely hosszú távon hitéleti, közösségi és kulturális célokat szolgál.
Mégsem újul meg a zsibói Béldi-kastély, miután a Szilágy megyei közgyűlés úgy döntött: felmondja a projektre megkötött finanszírozási szerződést.
szóljon hozzá!