Jövőképfestés. Több mint 1200 erdélyi magyar egyetemista fejtette ki véleményét a nagyszabású kutatásban
Fotó: Rab Zoltán
Az erdélyi magyar egyetemistákat nem viselte meg jelentős mértékben a járványhelyzet okozta, a dolgozó társadalmat sújtó gazdasági válság – derül ki az Egyetemisták jövőképkutatása című felmérésből. Dániel Botond szociológus szerint a hallgatók továbbtanulással „válaszolhatnak” a munkaerőpiaci bizonytalanságra, miközben több pénzt takarítanak meg. Az otthontanulás pedig azt is eredményezheti, hogy a diákok kevésbé fognak kötődni az egyetemi városukhoz.
2021. március 22., 16:452021. március 22., 16:45
2021. április 28., 18:522021. április 28., 18:52
Az online oktatásra, a járvány időszakában fennálló kultúrfogyasztási igényekre és az erdélyi magyar egyetemisták jövőképére vonatkozó kutatást végzett 2020 decemberében a Magyar Ifjúsági Központ YZ Intézete és az Országos Magyar Diákszövetség. A romániai felsőoktatásban részt vevő 1239 magyar hallgató bevonásával készített felmérés az Egyetemisták jövőképkutatása címet kapta. A bemutató előadáson ismertetett előzetes eredményeket a tervek szerint további hat szaktanulmány követi, amelyek az egyes intézményekre és évfolyamokra vonatkozó, mélyebb elemzéseket is tartalmazzák majd.
Dr. Dániel Botond, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa a jövőképkutatás projektvezetőjeként a Krónikának elmondta, a kutatásban olyan témákat dolgoztak fel, amelyek az aktuális járványhelyzet miatt végbemenő, komoly kihívások és átalakulások közepette az ifjúsági szervezetek célcsoportját, azaz az egyetemista fiatalokat érinti. A rendezvényekhez való viszonyukra, a jövőképükre és az online oktatásra vonatkozó adatgyűjtés során a szervezők meglehetősen széles kört mozgósítottak, hiszen
A válaszadók túlnyomó többségét a 19–24 évesek tették ki, de jelentősnek mondható a 25–35 évesek aránya is, hangot adva így a teljes egyetemista korosztálynak. Bár a mélyebb elemzések ezután következnek, az előzetes eredményeket tartalmazó kutatási gyorsjelentés már önmagában beszédes képet fest az erdélyi magyar egyetemista diákok jövőképét és kultúrafogyasztási szokásait illetően.
A rendezvényekre vonatkozóan a kutatás során főként arra voltak kíváncsiak, hogyan alakult át a fiatalok rendezvényekkel szembeni viszonya, milyen típusú rendezvényeket hiányolnak leginkább, milyen jellegű online eseményeken vettek részt, illetve hogy a járvány alatt mely biztonsági intézkedéseket tartják fontosnak a rendezvények kapcsán, és ez mennyire befolyásolta a nagy rendezvényekkel, fesztiválokkal szembeni viszonyulásukat.
A válaszok alapján a szociológus valószínűnek tartja, hogy a rendezvények terén a járvány hosszabb távon is érezteti majd a hatását, ugyanis a válaszadók csupán harmada jelölte meg azt a válaszlehetőséget, hogy 500 főnél nagyobb rendezvényen is részt venne a járvány lejárta után. „Azt is látjuk, hogy a nagy rendezvényeken való részvétel szándéka erősen összefügg azzal, hogy a fiatalok mennyire tartják fontosnak a biztonsági intézkedéseket.
– tudtuk meg a szakértőtől.
A járvány idején szervezett események tekintetében elmondható, hogy az életkor előrehaladtával a résztvevőknek egyre fontosabbá válik a biztonsági ajánlások betartása. A nemek szerinti adatelemzésből az is kitűnik, hogy a lányok nagyobb arányban tartják lényegesnek a biztonsági intézkedéseket és azok betartását. A szociológus szerint ez abban nyilvánul meg, hogy tartózkodóbbak a nagy rendezvényekkel szemben, több garanciát várnak el – például jegyvisszafizetési jótállást –, és ők azok, akik hajlandóbbak lennének magasabb jegyárakat is fizetni, ha a szervezők több energiát fordítanak a rendezvények biztonságossá tételére.
Az online oktatás témakörét illetően azt járták körül, hogyan alakult az órákon való aktív részvétel, milyen eszközökkel és milyen környezetből kapcsolódnak be a fiatalok az órákba, illetve hogyan érzékelik az oktatással kapcsolatos terhelésük változását. Az adatok alapján elmondható, hogy bár
A kép árnyalása érdekében Dániel Botond azonban hozzátette, hogy azok aránya, akik szinte minden órán részt vesznek, még nőtt is – a csökkenés elsősorban azokat érintette, akik a hagyományos oktatás idején sem voltak gyakori óralátogatók. Ugyanakkor felmerül a kérdés, mennyire jelent aktív részvételt az órán való jelenlét.
A biztonsági intézkedésekkel szembeni viszonyuláshoz hasonlóan, az online oktatás terén is kitüremkedni látszanak a nemek és a képzési szintek közti különbségek. A felmérés adatai ugyanis azt tükrözik, hogy
Az órán történő részvétel szempontjából fontos, milyen arányban hajlandóak a diákok bekapcsolni a kamerát, ami a mesteris hallgatók körében gyakoribbnak mondható. „A lányok jelentősen nagyobb arányban válaszolták azt, hogy nagymértékben csökkent a szabadidejük az online oktatás bevezetése óta és az óraanyag mennyiségét is többnek érzik. Ugyanígy az alapképzéses diákok is nagyobbnak érzik a terhelést a mesterisekhez képest, sőt a mesterisek például nagyobb arányban érzik úgy az alapképzésesekhez képest, hogy valamelyest vagy erősen megnőtt a szabadidejük: 29,2 százalékuk, míg az alapképzéses diákok csupán 22,9 százaléka” – fejtette ki a szociológus.
Nem úgy, mint régen. Gyengülhet a kapcsolat az egyetemi várossal
Fotó: Haáz Vince
A jövőképpel kapcsolatosan a szakemberek elsősorban arra kérdeztek rá, hogy melyik a legmagasabb iskolai végzettségi szint, amelyet el szeretnének érni, hogy milyen típusú munkahelyen dolgoznának szívesebben, és hogy hol képzelik el az életüket a tanulmányaik befejezése után, illetve hosszabb távon, ugyanakkor a kérdőívben a családalapításra vonatkozó kérdések is szerepeltek. Emellett olyan gazdasági kérdések is terítékre kerültek, mint a járványidőszak alatti pénzgazdálkodás megváltozása, a megtakarítások lehetősége, illetve a munkavállalással kapcsolatos szokások.
A válaszok alapján úgy tűnik, a dolgozó társadalmat sújtó jövedelemcsökkenés és a munkahelyek megszűnése nem érintette hátrányosan az egyetemistákat.
– részletezte Dániel Botond. A növekedés főleg a mesteris hallgatóknál látszik, ahol 21,5 százalékról 29,1 százalékra emelkedett azok aránya, akik főállású munkahelyen dolgoznak, ami magyarázat lehet az online órákon való alacsonyabb részvételi arányra. A szociológus szerint a meglévő adatok alapján a következőkben azt is meg szeretnék vizsgálni, hogy az alkalmi munkalehetőségek beszűkülése miatt költöztek-e haza a diákok, vagy inkább azért hagyták abba az alkalmi munkavégzést, mert hazaköltöztek.
A szociológus felvázolta, az egyetemisták relatív többsége úgy véli, változatlan maradt az anyagi helyzete, ugyanakkor a diákok nagyobb arányban válaszolták azt, hogy romlott a helyzetük, mint azok, akik szerint javult.
Ehhez kapcsolódik a megtakarításokra vonatkozó adat is, miszerint a diákok mintegy 31,6 százaléka többet takarékoskodott a járvány ideje alatt, mint előtte. Ennek okát a kutatás következő szakaszaiban tervezik feltárni.
Az adatgyűjtés feldolgozására vonatkozóan Dániel Botond elmondta, a jövőtervek kapcsán még nagyon sok háttérelemzést kell végezniük, mivel a kutatás nagyon összetett kérdésekre keresi a választ. A jelentősebb kérdésfelvetésekre, mint például hogy milyen különbségek észlelhetők az egyetemisták járvány előtti, illetve járványhelyzeti életvitelében, a következő hónapokra tervezett tanulmányok fognak részletesebb választ adni. Bár további hat szaktanulmány elkészítése várat még magára, a jelenlegi elemzés alapján is körvonalazódni látszik a szakértők néhány sejtése.
A hivatalos egyetemi statisztikákból úgy látjuk, hogy jelenleg az alapképzést végzettek mintegy 40 százaléka tanul tovább mesterin, míg a válaszadóink 45 százaléka jelezte azt, hogy a jelenlegi képzés befejezése után mesterképzésen folytatná tanulmányait” – osztotta meg a kutatás adatait elemző szakember. Az előrejelzés eredményei októberben válnak igazán láthatóvá, a szociológus azonban nem tartaná váratlannak, ugyanis elmondása szerint a megváltozott munkaerőpiaci változásokra a fiatalok hajlamosak azzal válaszolni, hogy tovább maradnak az oktatási rendszerben.
A jövőtervekkel kapcsolatos
A szociológus szerint a kevesebb élmény, a személyes és az intézményes kapcsolat hatására kisebb mértékben képzelik el a jövőjüket az egyetemi városban, és kevésbé terveznek tanulmányaik befejezése után vagy hosszú távon az egyetemi városban maradni.
A kutatást bemutató előadás egyébként visszanézhető a Magyar Ifjúsági Központ Facebook-oldalán, illetve a kutatási gyorsjelentés az YZ Intézet kiadványai közt elérhető az érdeklődők számára.
Jobb jegyeket akart, ezért megzsarolta történelemtanárnőjét egy hetedikes diák Brassóban.
A Bihar megyei Értarcsára érkezett meg idén is, tatarozza fészkét, készül a fiókák nevelésére Románia legöregebb meggyűrűzött gólyája, amely idén töltötte be a 21. életévét.
Szerdára virradóra elfogták Nagyváradon azt a férfit, aki kedden egy bukaresti orvosi rendelő előtt szökött meg egy rabszállító járműből. Egy személy felismerte őt, és hívta a 112-es segélyhívószámot.
Civil szakemberek szerint biztossá vált, hogy a dél-erdélyi sztráda még hiányzó, a „medvealagutakról” elhíresült szakasza lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött 2026-os határidőből.
Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei esetet több állami hivatal vizsgálja.
A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!