Egyetem Napja Kolozsváron: magyar identitású felsőoktatást akar a budapesti kormány

A 21 évvel ezelőtt, 2001. október 3-án indult Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem ,,születésnapját” a felsőoktatási intézmény szenátusa az Egyetem Napjává nyilvánította. A tíz éve ünnepelt évfordulót idén szombat délután a tanintézet Kolozsvári Karának Tordai úti épületében tartották meg. Jeles anyaországi egyetemek mellett az ünnepségen részt vettek a legfontosabb Kárpát-medencei külhoni magyar felsőoktatási intézmények képviselői Kárpátaljáról, Felvidékről és Délvidékről egyaránt. A magyar kormányt Hankó Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára képviselte.

A házigazda szerepét betöltő Tonk Márton, a Sapientia EMTE rektora ünnepi beszédében többek között az egyetemi oktatás koronavírus-járvány utáni átmenetéről szólt, amely a Sapientia esetében viszonylag gördülékenyen folyt le, hiszen a kolozsvári székhelyű magyar egyetem azon kevés felsőoktatási intézmény közé tartozott, ahol a 2021-es tanévet tavaly októberben százszázalékos jelenléti oktatással kezdték el, és úgy is fejezték be.

Az egyetem rektora kiemelte a felsőoktatást felügyelő Országos Minőségbiztosítási Bizottsághoz benyújtott iratcsomójuk sikeres elbírálását is.

Az ötévente sorra kerülő eljárás keretében a bukaresti állami intézmény a Sapientia EMTE két évtizedes fennállása óta a legmagasabb fokú akreditációs indexet adta a kolozsvári magyar magánegyetemnek. Tonk Márton szerint az egyetem számára kiemelt fontosságú volt az idén áprilisban megtartott magyarországi országgyűlési választás. ,,A 2000-ben létrejött megvalósíthatósági tanulmány és a 2012-ben újrakötött megállapodás révén a magyar kormánnyal megkötött nemzetpolitikai és szakmai partnerség továbbra is a közös célok mentén tud haladni” – fogalmazott a rektor.

Az intézmény vezetője kiemelte az idén megszületett egyetemi konzorcium fontosságát is: a Sapientia EMTE, a Partiumi Keresztény Egyetem és a Protestáns Teológiai Intézet immár jogilag is kodifikált szövetséget képez. A három felsőoktatási intézményben tanul a Romániában magyar nyelvű képzésben részt vevő egyetemi hallgatók egyharmada. Tonk a romániai magyar felsőoktatási modellekről szólva hangsúlyozta, hogy egyetemük nem ért egyet azokkal a törekvéssel, amelyek nem tartják fontosnak az önálló magyar felsőoktatást, azt az oktatási formát, amelyben nemzetpolitikai stratégiáinkat mi magunk dönthetjük el.

Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke beszédében a magyar nyelv és kultúra megőrzésének fontosságát hangsúlyozta, amiben kulcsszerepet játszik a Sapientia egyetem is.

,,Fennállása óta az egyetem különös utat tört magának az erdélyi magyar közoktatási intézményrendszerben. Eredményessége európai mércével mérve is elismerésre méltó, modellértékű. Egyetemünk egy nyitott egyetem, tartalmi gazdagsággal, sokszínűséggel, az innováció iránti fogékonysággal, igényességgel és tehetséggel felvértezve. Ebben az erdélyi magyar felsőoktatási intézményben új minőségi közösségi lét alakult ki” – fogalmazott az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke.

Hankó Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára úgy fogalmazott, a magyar nemzeti közösség csak akkor maradhat erős, ha a külhonban és az anyaországban biztos és cselekvőképes szellemi holdudvarral rendelkezik. Olyannal, mint a Sapientia EMTE oktatói és hallgatói közössége. ,,A kormány kiemelt stratégiai célja a külhoni felsőoktatás fejlesztése és a magyar nemzet megerősítése” – hangsúlyozta a budapesti államtitkár, aki a magyar kormány célkitűzéseként emelte ki, hogy a Kárpát-medencei magyarság körében a felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezők aránya haladja meg az adott ország részarányát, és a külhoni magyar diákok többsége magyar identitású egyetemeken tanuljon.

Mint fogalmazott, az Erdélyben közel öt évszázados múltra visszatekintő felsőoktatásban jelenleg 11 ezer magyar hallgató tanul, mintegy kétezerrel több, mint tíz évvel ezelőtt. Hankó Balázs szerint azonban ezt a számot tovább kell növelni, hiszen a felsőoktatásnak kulcsfontosságú szerepe van a külhoni régiók megerősítésében, ami a szülőföldön való maradás alapja. A helyettes államtitkár azt is elmondta, hogy az erdélyi magyar magánegyetemi hálózat a magyar kormány és a nemzetpolitika hosszú távon ható sikeres vállalkozása, amely idén közel 5 milliárd forintos támogatást kap a magyarországi állami költségvetésből.

A Sapientia EMTE Bocskai-díját többek között Orbán Viktor, Tonk Sándor, Németh Zsolt, Szilágyi Pál, Hollanda Dénes, Répás Zsuzsanna, Lászlóffy Pál, Balogh Zoltán, Trócsányi László, Szili Katalin és Dávid László vehette át az elmúlt tíz esztendőben. A díjat idén Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője, a Sapientia EMTE kurátora kapta, akinek munkásságát laudációjában az egyetem rektora, Tonk Márton méltatta. ,,Az, hogy ma mind itt vagyunk, nem csak a Sapientiának tudható be, hanem Brendus Rékának, és a nemzetpolitikában betöltött mindennapi munkájának is” – fogalmazott. A kitüntetettet jellemezve azt mondta: a főosztályvezető erdélyi ügyekhez való viszonyulását mindig a tárgyszerűség és a lényegre törés határozza meg: mit kell tenni, hol kell tenni és miért kell azt tenni. Tonk szerint Brendus Réka kicsit a saját gyerekének is tekinti a Sapientia EMTE működését, hiszen a mindennapokban, az egyetem zavartalan működésében bizonyította támogatását.

A Bocskai-díjat megköszönve az erdélyi származású Brendus Réka az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői álmának nevezte a Sapientia EMTE bő két évtizeddel ezelőtti létrejöttét, de mára a valóság túlszárnyalta az álmokat. Mint fogalmazott, az egyetemhez kapcsolódó további álmok is meg fognak valósulni. Kurátori munkájával kapcsolatban elmondta, nem tud kiemelni egyetlen nagy sikerélményt, mert a maga során minden döntés egyformán sikerélménynek számít az engedélyektől az akkreditációkig, illetve az infrastrukturális fejlődés újabb és újabb mozzanatai is kiemelkedően fontos megvalósítások. 

Tiszteletbeli professzori kinevezésben részesült az egyetemi tanulmányait Temesváron végző Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora és Buglya Sándor társult oktató, Balázs Béla-díjas rendező.