amelyeket – utasításának megfelelően – a parlament mindkét háza december utolsó napjaiban sürgősségi eljárással elvetett. Tőkés László szerint merő inszinuáció a kormányfő azon kijelentése, hogy „Románia szuverenitása és területi integritása nem lehet alku tárgya”, az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács autonómiatörvény-tervezetei ugyanis nem veszélyeztetik „Nagy-Románia szuverenitását és területi épségét”.

„Csupán azt kívánjuk, ami egy demokratikus társadalomban jog szerint megilleti erdélyi magyar közösségünket (...) Kós Károly Kiáltó szójával szólva nem akarunk többet és mást, mint amit szabad elhatározásából ígért nekünk Románia szentesített törvénye: a gyulafehérvári határozat, éspedig nemzeti autonómiát” – fogalmazott a volt királyhágómelléki református püspök, hozzátéve: Romániának a Trianon óta eltelt évszázad sem volt elégséges arra, hogy az azóta beígért kisebbségi törvényt megalkossa, a bukaresti törvényhozás „rendre elszabotálta” a jogszabály elfogadását, amelyet legutóbb a 2020-as, majd '21-es kormányprogram irányzott elő.

Úgy vélte: a megállapítás helytálló ugyan, de a valósághoz az is hozzátartozik, hogy a nacionálkommunizmus idejére emlékeztető zsigeri magyarellenesség többé vagy kevésbé az egész román politikai osztálynak a sajátja.

„Az AUR bűnbaknak való kikiáltása eltereli a figyelmet a román állam nacionalista berendezkedésről, nevezetesen az RMDSZ volt kormánykoalíciós partnereiről vagy éppenséggel Klaus Iohannis államelnökről, aki és amelyek cinkos hallgatással vagy éppenséggel cselekvő módon asszisztálnak a romániai hungarofóbia térhódításához. Meg kell érteni, hogy az áldozat sohasem lehet szövetségese a tettesnek, mint ahogyan a Stockholm-szindróma csapdájába sem szabad gyanútlanul besétálnia. A közös zsákmányszerzésen alapuló szociáldemokrata-nemzeti liberális koalíció csatlósának lenni egyet jelentene azzal, hogy pártérdekből feladjuk nemzeti értékeinket és érdekeinket” – figyelmeztetett újévi közleményében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.