Fotó: ANSVSA/Facebook
Több mint tízezer sertést kell elpusztítani egy Szatmár megyei farmon, miután sertéspestis ütötte fel a fejét – közölte hétfőn a prefektúra. Az EU-ban Romániában terjedt a leginkább a sertéspestis tavaly, itt volt az EU-szerte azonosított gócpontok 87 százaléka.
2023. május 22., 18:572023. május 22., 18:57
2023. május 22., 19:012023. május 22., 19:01
A Szatmár megyei betegség-megelőző központ elnökeként Radu Roca prefektus összehívta a helyi döntéshozó törzs (ULD) ülését, amelyen Nicolae Dumuţa, a megyei állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági igazgatóság vezetője ismertette a helyzetet.
A farmon tenyésztett több mint 10 000 sertést elpusztítják; a település körül 3 kilométeres körzetben biztonsági zónát, 10 kilométeres körzetben pedig megfigyelési zónát alakítanak ki – döntött a testület.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) éppen hétfőn számolt be arról, hogy tavaly jelentősen visszaszorult az Európai Unióban az afrikai sertéspestis terjedése, de továbbra is elővigyázatosságra van szükség. Az EFSA legfrissebb jelentése szerint 2022-ben 374 fertőzési gócot azonosítottak az EU tagállamaiban, ami 79 százalékkal kevesebb az egy évvel korábban jegyzettnél. Romániában, Lengyelországban és Bulgáriában különösen jelentős volt a visszaesés – emelték ki. A csökkenés ellenére Romániában terjedt a leginkább a sertéspestis, itt volt az EU-szerte azonosított gócpontok 87 százaléka, összesen 327.
Az afrikai sertéspestis 2014-es megjelenése óta ez volt az első év, amikor csökkenést jegyeztek a vaddisznók esetében – jegyezte meg az EFSA. „Bár legutóbbi jelentésünk biztató adatokat tartalmaz, amelyek arra utalnak, hogy a vírus terjedésének megállítására tett erőfeszítések eredményesek lehetnek, uniós szintem korántsem mindenhol pozitív a kép, és továbbra is elővigyázatosnak kell lennünk” – idézte az Agerpres hírügynökség az EFSA ügyvezető igazgatóját, Bernhard Urlt.
Az afrikai sertéspestis jelenlétét összesen nyolc uniós ország sertéstelepein mutatták ki: Németországban, Bulgáriában, Olaszországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában. Az EU-val szomszédos országok közül Észak-Macedóniában, a Moldovai Köztársaságban, Ukrajnában és Szerbiában romlott a járványhelyzet tavaly. A szomszédos országokban azonosított 159 gócpontból 107 Szerbiában volt.
Az afrikai sertéspestis az emberre nem veszélyes, a sertések esetében azonban szinte kivétel nélkül halálos kimenetelű. A betegség Afrikában jelent meg, majd átterjedt Európába és Ázsiába, több száz millió sertés pusztulását okozva.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tánczos Barna pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes bejelentette, azonnali támogatást kapnak a Kovászna megyei árvízkárosult települések, az RMDSZ kérésére finanszírozást biztosítanak a Korond-patak záportározójára.
Nem jelent meg újabb, a régi bánya hirtelen beszakadására utaló jel a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál a csütörtöki mérések szerint – közölte Petres Sándor Hargita megyei prefektus.
Mintegy háromszázezer zarándokot várnak pünkösd szombatján az idei csíksomlyói búcsúba, amelyre a gyalogos zarándokok védelmében útlezárásokkal és biztonsági intézkedésekkel készülnek a szervezők.
Petres Sándor Hargita megyei prefektus arra kérte csütörtökön a lakosságot, hogy ne röptessék saját drónjaikat a parajdi sóbánya körül, mert ezek veszélyeztetik a hatóságok tevékenységét segítő drónokat.
Elindultak a lovas zarándokok csütörtökön Sepsiszentgyörgyről a szombaton tartandó csíksomlyói pünkösdi búcsúba.
Kánikulára figyelmeztető elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést bocsátott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Elindult a csíksomlyói pünkösdi búcsúra a 12. Boldogasszony zarándokvonat csütörtök kora reggel a budapesti Keleti pályaudvarról.
A Propark – Védett Területekért Alapítvány szerdán cáfolta Bogdan Ivan ügyvivő gazdasági miniszternek azt az állítását, hogy egy hódcsalád miatt nem valósult meg a Korond-patak elterelése, ami megmenthette volna a parajdi sóbányát.
Mintegy négymillió köbméter víz került a parajdi sóbányába, keresik a bányafalu alatt fekvő közeli helyszínt, ahol turisztikai értékkel is bíró sós tavat hozhatnának létre a bányából kiszivattyúzandó tömény sós vízzel.
Az Aquaserv és a marosvásárhelyi regionális vízügyi igazgatóság szerdán végzett méréseinek eredményei szerint a Kis-Küküllő mentén lévő 16 településen a vezetékes víz sókoncentrációja még mindig magas, emberi fogyasztásra alkalmatlan.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás