Kleszken Éva szerint erről hivatalos egyeztetés is zajlott a Bihar megyei tanfelügyelőségen a két tanintézet igazgatója és Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helytettes részvételével. Utóbbi egyébként korábban a nagyváradi, jelenleg a Bihar megyei tanácsban képviseli az RMDSZ-t.

A pedagógiai tanintézet magyar aligazgatója szerint már minden el van döntve: nem csak a jövendőbeli 9. osztály sorsa pecsételődött meg, hanem a többié is, „csak még nincs papír róla”. „A másik három osztály sorsa akkor dől el, ha megérkezik a papír Bukarestből. Akkor a váradi tanítóképzőn megszűnik a magyar tagozat” – összegzett.

Emlékeztetett, hogy a váradi tanítóképzőben a hetvenes évek óta képeznek óvodában és elemi osztályokban tanító pedagógusokat, az intézmény román és magyar tagozattal is rendelkezik.

Nem mindegy, hogy ki tanít

Lapunk kérdésére, hogy ki kezdeményezte a költöztetést, kijelentette: „gondolom, hogy az RMDSZ, Szabó Ödön képviselő és Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettes.” Elmondta, hogy az átcsoportosítás már pár évvel ezelőtt is szóba került, de akkor a szülők aláírásokat gyűjtöttek, hogy megakadályozzák az akciót, és ennek hatására – a tanintézetek fenntartójaként – a polgármesteri hivatal közbelépett. „Így végül maradtunk” – emlékezett vissza a biológia-kémia szakos pedagógus, aki öt éve aligazgatóként vezeti a tanítóképző magyar tagozatát.

A tanári karon pedig sok múlik, világított rá, hiszen egy tanítóképzőben létfontosságú, hogy hozzáértő személy tanítsa a pedagógiát, pszichológiát, módszertant, vezesse a szakmai gyakorlatot a jövendőbeli pedagógusoknak. „Ígéretek vannak arra, hogy a pedagógia-pszichológia tanárnőt átveszik, mivel ő tanítja a módszertant is és vezeti a szakmai gyakorlatot. De erről sincs hivatalos papír” – mondta. A két tanintézetnek közös tanárai is vannak, akiknek csak akkor jön ki a szükséges óraszám, ha mindkét iskolában betanítanak.

Visszaüt majd az érettségin?

Kleszken Éva kérdésünkre, hogy nem lesz-e jobb sorsa a magyar gyerekeknek az önálló magyar iskolában, nem adott igenlő választ.

Rámutatott, sokan színmagyar falvakból jönnek, ahol nem tanulnak románul, de a tanítóképzőben azáltal, hogy a két tagozat együtt is tartott tevékenységeket, rendezvényeket, pótolták ezt a hiányosságot. Azáltal, hogy önálló magyar iskolába kerülnek, félő, hogy ismét elfelejtik a románt. „Így nehezebb lesz nekik a román érettségi” – osztotta meg félelmét Kleszken Éva. Az aligazgatónő elmondta: az átcsoportosítás közel 80 diákot érint, mindannyian óvó-tanító szakon tanulnak. A szakmai gyakorlatot a Szacsvay-iskolában, illetve két magyar óvodában végzik, melyekkel már évek óta jó kapcsolatot ápol a tanítóképző.

„Nem volt soha gond közöttünk, így a román igazgató sem akarta a változást, mai napig nem akarja. De szerintem el fogják vinni a magyar osztályokat, jóváhagyják Bukarestben és mi majd megkapjuk az értesítést” – vetítette előre Kleszken Éva.

Megszűnéstől tart a néppárt

 A Iosif Vulcan Főgimnázium magyar tagozata megszűnésének veszélyére elsőként az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) irányította rá a figyelmet egy korábbi sajtótájékoztató keretében, majd az alakulat részéről

Orbán Mihály és Csomortányi István, a párt elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón tért vissza a témára. Mint Csomortányi hangsúlyozta, nem mendemonda a magyar tagozat megszüntetésére tett kísérlet. Bár konkrét bizonyítékok csak közvetve vannak, minden jel arra utal, hogy a magyar tanítóképzés az ősztől az Ady Endre-gimnáziumba kerülhet át. Erre utalhat az is, hogy miközben a Iosif Vulcan Főgimnázium vezetősége által benyújtott jövő évi beiskolázási tervben is szerepel a magyar tagozat, az Ady is kérelmezte egy vegyes, dada- és tanítóképző osztály indítását.

A magyar tagozat „beszántására” utal szerinte egy idén január 21-ei keltezésű dokumentum is, amelyben a Iosif Vulcan vezetősége kérte a tanfelügyelőségtől egy román tannyelvű matematika-informatika osztály létrehozását is – az indoklásban a magyar tagozat megszűnésére hivatkoznak.

Derült égből villámcsapás?

Orbán Mihály felidézte, hogy egy január eleji vezetőtanácsi ülésen vált ismertté a magyar tanítóképzés elköltöztetésére irányuló törekvés, amely egyaránt megdöbbentette a tanárokat, a diákokat és a szülőket is, azóta is nagy a felháborodás, bizonytalanság. Egyeztetésre a költöztetés kezdeményezői és az érintett felek között azóta sem került sor.

Csomortányi szerint Szabó Ödön ezzel a lépéssel is tovább akarja erősíteni a Bihar megyei oktatási intézményekre gyakorolt befolyását. „Megengedhetetlen a módszer, amivel ezt a gyökeres átszervezést Szabó Ödön a magyarság nevében kvázi egy személyben kitalálta és végrehajtja” – szögezte le az EMNP elnöke, felszólítva az RMDSZ-es politikust, hogy „gondolja át, és legyen érdemi konzultáció”.

„Ott majd megszületik egy döntés, amihez mindenkinek tartania kell magát” – mondta Csomortányi. A néppárti politikusok azt mondják, olyan információik vannak, melyek szerint Szabó Ödön már az oktatási minisztériumban „bebiztosította a történetet”.

Szabó Ödön: „hazatér” a tanítóképzés

A pedagógiai tanintézet magyar tagozatának az Ady-gimnáziumba való költöztetése nem új ötlet, az RMDSZ öt évvel ezelőtt készített oktatási stratégiájában szerepel – mutatott rá Szabó Ödön. A képviselő az RMDSZ csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre elmondta, ez a dokumentum tartalmazza azokat a döntéseket, melyek a magyar oktatás megerősítése érdekében hoztak, s melyekből azóta sok meg is valósult.

A két évszázados történetnek 1956-ban lett vége, nem véletlenül, de 1970-ben újból létrehozták a magyar tanítóképzőt itt, majd 1975-ben a belényesi román tanítóképzéssel együtt beolvasztották a pedagógiai líceumba, vázolta a váradi tanítóképzés múltját Szabó. A belényesi tanítóképzés 1990 után újraalakult, „csak a magyar tagozatunk maradt túsza ennek a kommunista történetnek” – fogalmazott a képviselő.

„Azt gondolta a szakértői csapat, térjen haza a magyar nyelvű tanítóképző oda, ahol 200 éven keresztül működött. A szakértői döntést mi felvállaltuk és támogattuk, a történelmi egyházak és a pedagógusszövetség támogatásával a kérést iktattuk a tanfelügyelőségen” – indokolta az átszervezésről szóló döntést Szabó Ödön, furcsállva, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt, mely folyton a magyar oktatás önállóságát szorgalmazza, most ellenzi ezt a folyamatot.

Miniszteri rendelet születik

Szabó Ödön a Krónika kérdésére elmondta, hogy a Bihar megyei tanfelügyelőség jóváhagyta az átszervezésre vonatkozó kérésüket, így azt jelenleg a bukaresti illetékes hatóságok elemzik, és amennyiben jóváhagyják, miniszteri rendelet mondja majd ki a váradi tanítóképző magyar tagozatának Ady-gimnáziumba való költöztetését.

– hangsúlyozta sokadjára. Hozzátette, hogy a legjobb nagyváradi magyar iskolának számító Ady rendelkezik pedagógus szak indításához szükséges akkreditációval, tavaly ugyanis történt egy kísérlet bölcsődei pedagógusok képzésére.

Erről az iskola igazgatótanácsa döntött, amelyben a Néppártnak is van képviselője, mondta Szabó. A Néppárttal régóta harcban álló RMDSZ-es politikus kijelentette: „nem lehet szembemenni az önálló magyar oktatási rendszer megerősítésével.” Mondanivalója alátámasztásaként elmondta, hogy a pedagógiai tanintézet magyar osztályaiban alig 13–15 diák van, s volt esztendő, amikor nem is indult magyar 9. osztály, ezért erősítenék.

Hiába ellenezték, mindig bevált?

Kérdésünkre, hogy mi történik akkor, ha a magyar tanítóképzős diákok elutasítják az Adyba való költözést, és inkább maradnak a tanítóképző román tagozatán, Szabó Ödön – aki a sajtótájékoztató elején épp az RMDSZ „Minden magyar gyermek számít” beiskolázási kampányát ismertette – kitérő választ adott.

Elmondta, ennek megvalósítására két lehetőségük volt: vagy évről évre nem indítanak magyar 9. osztályt a pedagógiai gimnáziumban, így „elfogy” a magyar tagozat, vagy pedig egyszerre viszik át a magyar osztályokat. Szabó szerint ha az elsőt alkalmazták volna, ellehetetlenítették volna a pedagógusokat, megszűnt volna a katedrájuk, ezért döntöttek a második variáns mellett. Így nekik is lehetőségük van átmenni az Ady-gimnáziumba, mely annak ellenére, hogy teljes felújításnak néz elébe, be tudja fogadni a négy tanítóképző osztályt.

Példaként a már korábban is szóba került nagyszalontai önálló magyar iskolát vagy a tordai magyar iskolát említette, de mint rámutatott, a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium létrejöttét is sokan ellenezték annak idején, az Unirea és a Bolyai-gimnáziumból is. Hozzátette, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának önállósodását sem övezte osztatlan siker: voltak, akik az elején ellenezték és csak később csatlakoztak rá a folyamatra, de hosszú távon valamennyi önállósodási folyamat sikeresnek bizonyult.