Tiltakozást váltott ki, politikai vitát szít a váradi magyar tanítóképzés átszervezése  

A nagyváradi Iosif Vulcan Főgimnázium, ahol a magyar nyelvű tanítóképző is működik •  Fotó: Bálint Eszter

A nagyváradi Iosif Vulcan Főgimnázium, ahol a magyar nyelvű tanítóképző is működik

Fotó: Bálint Eszter

Ellenkezést szült, politikai vitát szít a nagyváradi magyar nyelvű tanítóképzés átszervezése, mely szerint a Iosif Vulcan Főgimnázium (korábbi nevén pedagógiai líceum) magyar tagozatát beolvasztanák az Ady Endre-gimnáziumba. Kleszken Éva aligazgató, a tanítóképző magyar tagozatának vezetője a Krónikának elmondta: a változtatást a szülők, a diákok és pedagógusok is ellenzik. Miközben az Erdélyi Magyar Néppárt a váradi magyar tanítóképzés „egy személyes” átszervezését nehezményezi, Szabó Ödön RMDSZ-es képviselő szerint „stratégiai és közösségi kérdésről van szó”, és a tanítóképzés valójában „hazatér” az alma materbe, amelyben 200 évig működött.

Pap Melinda

Bálint Eszter

2022. február 03., 15:452022. február 03., 15:45

2022. február 03., 17:352022. február 03., 17:35

Nagy változások elé néz a nagyváradi Iosif Vulcan Főgimnázium (pedagógiai líceum) magyar tagozata: bár hivatalos írásbeli még nem kaptak róla, a szóbeli egyeztetések alapján biztosra vehető, hogy ősztől beolvasztják az Ady Endre-gimnáziumba, és a diákok már nem a Kálvin János utcai épületben folytatják tanulmányaikat – erősítette meg a Krónikának a hírt szerdán Kleszken Éva aligazgató.

A pedagógiai líceum magyar tagozatának vezetője lapunknak elmondta: egyelőre csak arról van hivatalos döntés, hogy ősztől nem indul 9. osztály a tanítóképzőben, ám az is része a tervnek, hogy a másik három, 10–12. osztályt is átköltöztetik az egykori Orsolya-rendi zárdába.

Kleszken Éva szerint erről hivatalos egyeztetés is zajlott a Bihar megyei tanfelügyelőségen a két tanintézet igazgatója és Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helytettes részvételével. Utóbbi egyébként korábban a nagyváradi, jelenleg a Bihar megyei tanácsban képviseli az RMDSZ-t.

A pedagógiai tanintézet magyar aligazgatója szerint már minden el van döntve: nem csak a jövendőbeli 9. osztály sorsa pecsételődött meg, hanem a többié is, „csak még nincs papír róla”. „A másik három osztály sorsa akkor dől el, ha megérkezik a papír Bukarestből. Akkor a váradi tanítóképzőn megszűnik a magyar tagozat” – összegzett.

Kérdésünkre, hogy mi indokolja a változást, Kleszken Éva nem tudott konkrét választ adni. „Semmi. Politika. Nem tudom mit mondjak, mert a szülők nem akarják és a gyerekek sem. Ők azt mondják, hogy ha az Adyba akartak volna menni, már 9. osztálytól oda mentek volna” – fogalmazott a Krónikának.

Emlékeztetett, hogy a váradi tanítóképzőben a hetvenes évek óta képeznek óvodában és elemi osztályokban tanító pedagógusokat, az intézmény román és magyar tagozattal is rendelkezik.

Nem mindegy, hogy ki tanít

Lapunk kérdésére, hogy ki kezdeményezte a költöztetést, kijelentette: „gondolom, hogy az RMDSZ, Szabó Ödön képviselő és Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettes.” Elmondta, hogy az átcsoportosítás már pár évvel ezelőtt is szóba került, de akkor a szülők aláírásokat gyűjtöttek, hogy megakadályozzák az akciót, és ennek hatására – a tanintézetek fenntartójaként – a polgármesteri hivatal közbelépett. „Így végül maradtunk” – emlékezett vissza a biológia-kémia szakos pedagógus, aki öt éve aligazgatóként vezeti a tanítóképző magyar tagozatát.

Kleszken Éva rámutatott, a tanári kar is ellenzi az átcsoportosítást: hiába volt szó arról, hogy őket is átveszik. Az aligazgató szerint erről sem kaptak hivatalos átiratot, holott a tanügyben már elkezdődött az áthelyezési folyamat.

A tanári karon pedig sok múlik, világított rá, hiszen egy tanítóképzőben létfontosságú, hogy hozzáértő személy tanítsa a pedagógiát, pszichológiát, módszertant, vezesse a szakmai gyakorlatot a jövendőbeli pedagógusoknak. „Ígéretek vannak arra, hogy a pedagógia-pszichológia tanárnőt átveszik, mivel ő tanítja a módszertant is és vezeti a szakmai gyakorlatot. De erről sincs hivatalos papír” – mondta. A két tanintézetnek közös tanárai is vannak, akiknek csak akkor jön ki a szükséges óraszám, ha mindkét iskolában betanítanak.

Visszaüt majd az érettségin?

Kleszken Éva kérdésünkre, hogy nem lesz-e jobb sorsa a magyar gyerekeknek az önálló magyar iskolában, nem adott igenlő választ.

Úgy vélte, a tanítóképzős diákoknak nehezebb lesz megállni a helyüket a magyar tanintézetben, és attól tart, az érettségin hátrányos helyzetbe kerülnek.

Rámutatott, sokan színmagyar falvakból jönnek, ahol nem tanulnak románul, de a tanítóképzőben azáltal, hogy a két tagozat együtt is tartott tevékenységeket, rendezvényeket, pótolták ezt a hiányosságot. Azáltal, hogy önálló magyar iskolába kerülnek, félő, hogy ismét elfelejtik a románt. „Így nehezebb lesz nekik a román érettségi” – osztotta meg félelmét Kleszken Éva. Az aligazgatónő elmondta: az átcsoportosítás közel 80 diákot érint, mindannyian óvó-tanító szakon tanulnak. A szakmai gyakorlatot a Szacsvay-iskolában, illetve két magyar óvodában végzik, melyekkel már évek óta jó kapcsolatot ápol a tanítóképző.

•  Fotó: Bálint Eszter Galéria

Fotó: Bálint Eszter

„Hogy ők kivel kötnek majd szerződést, nem tudom” – mondta a jövőre vonatkozóan. Kérdésünkre kifejtette: tudomása szerint az Ady-gimnáziumban – mely Nagyvárad legerősebb magyar iskolája – nincs hagyománya a pedagógusképzésnek, tavaly ugyan akartak indítani egy dadaképzőt, de nem volt elegendő jelentkező.

Kleszken Éva szerint a magyar tagozat távozásának a tanítóképző román tagozata és igazgatója sem örül, hiszen a két oktatási vonal mindig jól kijött egymással.

„Nem volt soha gond közöttünk, így a román igazgató sem akarta a változást, mai napig nem akarja. De szerintem el fogják vinni a magyar osztályokat, jóváhagyják Bukarestben és mi majd megkapjuk az értesítést” – vetítette előre Kleszken Éva.

Megszűnéstől tart a néppárt

 A Iosif Vulcan Főgimnázium magyar tagozata megszűnésének veszélyére elsőként az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) irányította rá a figyelmet egy korábbi sajtótájékoztató keretében, majd az alakulat részéről

a tanintézet vezetőtanácsába delegált Orbán Mihály vasárnap online petíciót is indított a Iosif Vulcan Főgimnázium magyar tagozatának megmaradásáért. Ezt csütörtök délutánig több mint 700-an látták el kézjegyükkel.

Orbán Mihály és Csomortányi István, a párt elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón tért vissza a témára. Mint Csomortányi hangsúlyozta, nem mendemonda a magyar tagozat megszüntetésére tett kísérlet. Bár konkrét bizonyítékok csak közvetve vannak, minden jel arra utal, hogy a magyar tanítóképzés az ősztől az Ady Endre-gimnáziumba kerülhet át. Erre utalhat az is, hogy miközben a Iosif Vulcan Főgimnázium vezetősége által benyújtott jövő évi beiskolázási tervben is szerepel a magyar tagozat, az Ady is kérelmezte egy vegyes, dada- és tanítóképző osztály indítását.

Orbán Mihály elmondása szerint visszás azonban, hogy utóbbi szerint kevesebb magyar diák tanulhatna tanítónak, ugyanis 14 dada és 14 tanító képzését kérelmezték egy 28-as létszámú osztály keretében, miközben a jelenleg zajló tanévben a tanítóképzőben 19 kilencedik osztályos diák van.

A magyar tagozat „beszántására” utal szerinte egy idén január 21-ei keltezésű dokumentum is, amelyben a Iosif Vulcan vezetősége kérte a tanfelügyelőségtől egy román tannyelvű matematika-informatika osztály létrehozását is – az indoklásban a magyar tagozat megszűnésére hivatkoznak.

Derült égből villámcsapás?

Orbán Mihály felidézte, hogy egy január eleji vezetőtanácsi ülésen vált ismertté a magyar tanítóképzés elköltöztetésére irányuló törekvés, amely egyaránt megdöbbentette a tanárokat, a diákokat és a szülőket is, azóta is nagy a felháborodás, bizonytalanság. Egyeztetésre a költöztetés kezdeményezői és az érintett felek között azóta sem került sor.

Az EMNP-ben tudni vélik, hogy a kezdeményezés mögött egy személyben Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő, a szövetség Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke áll.

Csomortányi szerint Szabó Ödön ezzel a lépéssel is tovább akarja erősíteni a Bihar megyei oktatási intézményekre gyakorolt befolyását. „Megengedhetetlen a módszer, amivel ezt a gyökeres átszervezést Szabó Ödön a magyarság nevében kvázi egy személyben kitalálta és végrehajtja” – szögezte le az EMNP elnöke, felszólítva az RMDSZ-es politikust, hogy „gondolja át, és legyen érdemi konzultáció”.

Csomortányi István és Orbán Mihály csütörtökön tért ki a témára •  Fotó: Bálint Eszter Galéria

Csomortányi István és Orbán Mihály csütörtökön tért ki a témára

Fotó: Bálint Eszter

A Petíciók.com oldalon aláírható aláírásgyűjtés kapcsán ugyanakkor elhangzott, hogy a támogatók 30–35 százaléka nem vállalja nyilvánosan a nevét. „Az emberek félnek, rosszabb a helyzet, mint a Ceaușescu-rendszerben” – vallja Orbán Mihály, aki szerint a közösségi kiállás segíthet megmenteni a magyar tagozatot.

Kérdésünkre, hogy mi a következő lépés, elmondták, az elektronikus kézjegyeket a tanfelügyelőségre tervezik továbbítani.

„Ott majd megszületik egy döntés, amihez mindenkinek tartania kell magát” – mondta Csomortányi. A néppárti politikusok azt mondják, olyan információik vannak, melyek szerint Szabó Ödön már az oktatási minisztériumban „bebiztosította a történetet”.

Szabó Ödön: „hazatér” a tanítóképzés

A pedagógiai tanintézet magyar tagozatának az Ady-gimnáziumba való költöztetése nem új ötlet, az RMDSZ öt évvel ezelőtt készített oktatási stratégiájában szerepel – mutatott rá Szabó Ödön. A képviselő az RMDSZ csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre elmondta, ez a dokumentum tartalmazza azokat a döntéseket, melyek a magyar oktatás megerősítése érdekében hoztak, s melyekből azóta sok meg is valósult.

A szövetség Bihar megyei ügyvezető elnöke rámutatott: a nagyváradi magyar tanítóképzés története 250 éves múltra tekint vissza, amiből 200 év az Ady-gimnázium jogelődjében, az egykori Orsolya-rendi iskolában zajlott.

A két évszázados történetnek 1956-ban lett vége, nem véletlenül, de 1970-ben újból létrehozták a magyar tanítóképzőt itt, majd 1975-ben a belényesi román tanítóképzéssel együtt beolvasztották a pedagógiai líceumba, vázolta a váradi tanítóképzés múltját Szabó. A belényesi tanítóképzés 1990 után újraalakult, „csak a magyar tagozatunk maradt túsza ennek a kommunista történetnek” – fogalmazott a képviselő.

Hozzátette, míg a román tagozaton „teljes gerincű” oktatás zajlik óvodától 12. osztályig, a magyar tagozaton csak középiskolás osztályok vannak. A négy magyar osztályba összesen 73 diák jár, akikre mindössze hat, végleges állással rendelkező tanár jut, „így a magyar nyelven való tanítás nem teljes”, értékelte.

„Azt gondolta a szakértői csapat, térjen haza a magyar nyelvű tanítóképző oda, ahol 200 éven keresztül működött. A szakértői döntést mi felvállaltuk és támogattuk, a történelmi egyházak és a pedagógusszövetség támogatásával a kérést iktattuk a tanfelügyelőségen” – indokolta az átszervezésről szóló döntést Szabó Ödön, furcsállva, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt, mely folyton a magyar oktatás önállóságát szorgalmazza, most ellenzi ezt a folyamatot.

Miniszteri rendelet születik

Szabó Ödön a Krónika kérdésére elmondta, hogy a Bihar megyei tanfelügyelőség jóváhagyta az átszervezésre vonatkozó kérésüket, így azt jelenleg a bukaresti illetékes hatóságok elemzik, és amennyiben jóváhagyják, miniszteri rendelet mondja majd ki a váradi tanítóképző magyar tagozatának Ady-gimnáziumba való költöztetését.

Idézet
„Nem megszüntetik szakot, hanem hazatér az alma materbe, ahol a legtöbbet működött”

– hangsúlyozta sokadjára. Hozzátette, hogy a legjobb nagyváradi magyar iskolának számító Ady rendelkezik pedagógus szak indításához szükséges akkreditációval, tavaly ugyanis történt egy kísérlet bölcsődei pedagógusok képzésére.

A képviselő úgy fogalmazott, az átszervezéssel „egyesítik és biztonságba helyezik” a váradi magyar tanítóképzést, ugyanakkor bővítik is, hiszen az Ady kész átvenni a pedagógiai líceum magyar tagozatán oktató pedagógusokat is.

Erről az iskola igazgatótanácsa döntött, amelyben a Néppártnak is van képviselője, mondta Szabó. A Néppárttal régóta harcban álló RMDSZ-es politikus kijelentette: „nem lehet szembemenni az önálló magyar oktatási rendszer megerősítésével.” Mondanivalója alátámasztásaként elmondta, hogy a pedagógiai tanintézet magyar osztályaiban alig 13–15 diák van, s volt esztendő, amikor nem is indult magyar 9. osztály, ezért erősítenék.

Hiába ellenezték, mindig bevált?

Kérdésünkre, hogy mi történik akkor, ha a magyar tanítóképzős diákok elutasítják az Adyba való költözést, és inkább maradnak a tanítóképző román tagozatán, Szabó Ödön – aki a sajtótájékoztató elején épp az RMDSZ „Minden magyar gyermek számít” beiskolázási kampányát ismertette – kitérő választ adott.

Hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban Bihar megyében született a legtöbb magyar önálló tanintézet, példaként a Szacsvay Imre Általános Iskolát, a váradi egyházi oktatási intézményeket, a szakoktatás átszervezését, a nagyszalontai Arany János- és a margittai Horváth János-gimnázium létrehozását említve.

Szabó Ödön parlamenti képviselő a kolozsvári sajtótájékoztatón •  Fotó: MTI/Kiss Gábor Galéria

Szabó Ödön parlamenti képviselő a kolozsvári sajtótájékoztatón

Fotó: MTI/Kiss Gábor

A képviselő szerint valamennyi előintézményben voltak olyan pedagógusok, szülők, diákok, akik ellenezték a döntést, de a jövő nem őket igazolta. „Egyik iskola sem gyengült ezáltal, amikor lecsillapodtak a kedélyek, megerősödve jöttek ki a helyzetből” – érvelt Szabó Ödön. Rámutatott, a nagyváradi Bonitas speciális iskolát anno minimális létszámmal, 100 diákkal indították, ma 160 tanuló jár ide, és a többi iskolában is hasonló a tendencia.

A képviselőház oktatási bizottságának alelnöki tisztségét is betöltő politikus hangsúlyozta, hogy a váradi magyar tanítóképző Adyba való költöztetése „nem politikai, hanem oktatásstratégiai és közösségi kérdés”.

Elmondta, ennek megvalósítására két lehetőségük volt: vagy évről évre nem indítanak magyar 9. osztályt a pedagógiai gimnáziumban, így „elfogy” a magyar tagozat, vagy pedig egyszerre viszik át a magyar osztályokat. Szabó szerint ha az elsőt alkalmazták volna, ellehetetlenítették volna a pedagógusokat, megszűnt volna a katedrájuk, ezért döntöttek a második variáns mellett. Így nekik is lehetőségük van átmenni az Ady-gimnáziumba, mely annak ellenére, hogy teljes felújításnak néz elébe, be tudja fogadni a négy tanítóképző osztályt.

A témához a sajtótájékoztatón jelen lévő Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős alelnöke is hozzászólt, rámutatva: nem volt olyan, iskolákat érintő változás Erdélyben, ami ne lett volna pozitív, és mégis ne ellenezték volna egyesek.

Példaként a már korábban is szóba került nagyszalontai önálló magyar iskolát vagy a tordai magyar iskolát említette, de mint rámutatott, a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium létrejöttét is sokan ellenezték annak idején, az Unirea és a Bolyai-gimnáziumból is. Hozzátette, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának önállósodását sem övezte osztatlan siker: voltak, akik az elején ellenezték és csak később csatlakoztak rá a folyamatra, de hosszú távon valamennyi önállósodási folyamat sikeresnek bizonyult.

Váradi sajátosság: oktatás és politika összefonódása
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) csütörtöki sajtótájékoztatóján az is elhangzott, hogy a rendszerváltás óta eltelt években a nagyváradi oktatási intézmények terén tetten érhető egyfajta visszaszorulás, megszűnt például hét lakótelepi iskola, amelyek hiányában a szülők, akik nem tudják kilogisztikázni, hogy nap mint nap a belvárosba vigyék gyerekeiket, inkább a román tannyelvű iskolát választják. A Krónika kérdésére, hogy legalább az ilyen fontos, a felnövő generációkat érintő kérdésekben miért nincs konzultáció a szembenálló politikai felek között, Csomortányi István leszögezte, nem rajtuk múlik, több ízben is próbálkoztak, ám nem jártak sikerrel. „Itt lenne az ideje tudomásul venni, hogy Nagyváradon van magyar politikai pluralizmus, és mind a két oldalnak komoly támogatottsága van, ezért nem lehet azt mondani, hogy az egyik vagy a másik oldalnak nem számít a véleménye. Főként, ha olyan kényes kérdésekről van szó, mint a gyermekeink sorsa, jövője” – fogalmazott az EMNP elnöke. „Ha most valami csoda történik, és a képviselő úr megdöbben, megjavul, akkor állunk rendelkezésére” – tette hozzá a politikus, aki szerint fontos lenne a konzultáció. „Azt gondolom, annak, hogy van demokrácia, az az értelme, hogy az ilyen helyzetek ne állhassanak elő, hogy valaki egy személyben valamit kitalál, és ha tetszik az a közösségnek, ha nem, ha tetszik az érintetteknek, ha nem, lenyomja a torkukon. Azt hiszem, ha van értelme annak, hogy legyen demokrácia a magyar közösségen belül, az pont azért van, hogy ne legyenek ilyen helyzetek” – húzta alá Csomortányi István.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 18., péntek

Külföldi misszióból hazatérő máramarosi tűzoltók léptek közbe az Arad megyei balesetnél

Egy az úttestről lesodródott és felborult személygépkocsihoz riasztották péntek este az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőséget (ISU). Mire a kisjenői osztag a helyszínre ért, egy máramarosi hivatásos tűzoltócsapat megkezdte az áldozat mentését.

Külföldi misszióból hazatérő máramarosi tűzoltók léptek közbe az Arad megyei balesetnél
2025. július 18., péntek

Több évnyi bukaresti ellenállás után meglepetésszerűen jutnak magyar állami támogatáshoz partiumi és Kolozs megyei gazdák

Nagy hírverés nélkül hirdette meg partiumi és Kolozs megyei gazdapályázatait a magyar állami pénzekből finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési program lebonyolítására szolgáló Pro Economica Alapítvány. A részletekről Kozma Mónika ügyintézőt kérdeztük.

Több évnyi bukaresti ellenállás után meglepetésszerűen jutnak magyar állami támogatáshoz partiumi és Kolozs megyei gazdák
2025. július 18., péntek

Egyre több erdélyi megyében jelennek meg sakálok, nem szabad közelíteni hozzájuk

Sakálok jelentek meg Brassó megyében is, miután az elmúlt időszakban a Székelyföldön több ízben jelezték felbukkanásukat.

Egyre több erdélyi megyében jelennek meg sakálok, nem szabad közelíteni hozzájuk
2025. július 18., péntek

Kábítószercsempész erdélyi bűnbanda bukott le Spanyolországból ,,importált” nagy mennyiségű kannabisszal

Több mint 200 kilogramm kábítószert kobozott el a rendőrség Arad megyében két Maros megyei illetőségű férfitől, akik Spanyolországból csempészték Romániába a tiltott szereket. A kábítószer-csempész bűnbanda három tagját már korábban őrizetbe vették.

Kábítószercsempész erdélyi bűnbanda bukott le Spanyolországból ,,importált” nagy mennyiségű kannabisszal
2025. július 18., péntek

Egy ukránt hipotermiás állapotban hoztak le, egy másikat még keresnek a máramarosi hegyimentők

Hipotermiás állapotban hoztak le egy ukrán férfit a hegyimentők a Máramarosi-havasokból péntekre virradóra. Egy másik ukrán állampolgárt még keres a Salvamont.

Egy ukránt hipotermiás állapotban hoztak le, egy másikat még keresnek a máramarosi hegyimentők
2025. július 18., péntek

HPV: magyarul is felvilágosítják a fiatalokat Kolozs megyében, módosul az ingyenes oltásra jogosultak korcsoportja

Magyar nyelvű tájékoztató kampányban és a vidéki fiatalok felvilágosításában vállal szerepet a HPV Koalíció tagjaként a KIFOR. A kincses városban nemrég létrejött kezdeményezés célja, hogy hívja fel a figyelmét a HPV megelőzésére, a védőoltásra.

HPV: magyarul is felvilágosítják a fiatalokat Kolozs megyében, módosul az ingyenes oltásra jogosultak korcsoportja
2025. július 17., csütörtök

Merész újragondolás: polipos töltött káposztát kínál egy erdélyi étteremlánc

Polipos töltött káposztával rukkolt elő egy brassói étteremlánc, mind a négy vendéglőjükben megkóstolhatják a vendégek a különlegességet.

Merész újragondolás: polipos töltött káposztát kínál egy erdélyi étteremlánc
2025. július 17., csütörtök

Négy gyerek életét mentették meg a tragikusan elhunyt nagyváradi kisfiú szervei

Négy gyerek kapott szervet, egyikük szívet a július 15-én, egy tragikus baleset miatt elhunyt kosárlabdázó kisfiú halála után.

Négy gyerek életét mentették meg a tragikusan elhunyt nagyváradi kisfiú szervei
2025. július 16., szerda

Melegvíz nélkül marad húszezer háztartás a partiumi megyeszékhelyen

A gázkazánok beszerelése miatt csütörtökön napközben nem lesz melegvíz abban több mint 20 ezer aradi háztartásban, amelyek a távfűtési hálózaton keresztül kapják mind a fűtést, mind a melegvizet.

Melegvíz nélkül marad húszezer háztartás a partiumi megyeszékhelyen
2025. július 16., szerda

Iskolakezdésre beüzemelik a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, tovább késik a Korond-patak elterelése

Iskolakezdésre beüzemelnék a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, ezért gyorsított eljárással szerzik be a felszereléseket, amelyek révén ismét ihatóvá válna a folyónak a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett vize.

Iskolakezdésre beüzemelik a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, tovább késik a Korond-patak elterelése