Tiltakozást váltott ki, politikai vitát szít a váradi magyar tanítóképzés átszervezése  

Nagy változások elé néz a nagyváradi Iosif Vulcan Főgimnázium (pedagógiai líceum) magyar tagozata: bár hivatalos írásbeli még nem kaptak róla, a szóbeli egyeztetések alapján biztosra vehető, hogy ősztől beolvasztják az Ady Endre-gimnáziumba, és a diákok már nem a Kálvin János utcai épületben folytatják tanulmányaikat – erősítette meg a Krónikának a hírt szerdán Kleszken Éva aligazgató.

A pedagógiai líceum magyar tagozatának vezetője lapunknak elmondta: egyelőre csak arról van hivatalos döntés, hogy ősztől nem indul 9. osztály a tanítóképzőben, ám az is része a tervnek, hogy a másik három, 10–12. osztályt is átköltöztetik az egykori Orsolya-rendi zárdába.

Kleszken Éva szerint erről hivatalos egyeztetés is zajlott a Bihar megyei tanfelügyelőségen a két tanintézet igazgatója és Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helytettes részvételével. Utóbbi egyébként korábban a nagyváradi, jelenleg a Bihar megyei tanácsban képviseli az RMDSZ-t.

A pedagógiai tanintézet magyar aligazgatója szerint már minden el van döntve: nem csak a jövendőbeli 9. osztály sorsa pecsételődött meg, hanem a többié is, „csak még nincs papír róla”. „A másik három osztály sorsa akkor dől el, ha megérkezik a papír Bukarestből. Akkor a váradi tanítóképzőn megszűnik a magyar tagozat” – összegzett.

Kérdésünkre, hogy mi indokolja a változást, Kleszken Éva nem tudott konkrét választ adni. „Semmi. Politika. Nem tudom mit mondjak, mert a szülők nem akarják és a gyerekek sem. Ők azt mondják, hogy ha az Adyba akartak volna menni, már 9. osztálytól oda mentek volna” – fogalmazott a Krónikának.

Emlékeztetett, hogy a váradi tanítóképzőben a hetvenes évek óta képeznek óvodában és elemi osztályokban tanító pedagógusokat, az intézmény román és magyar tagozattal is rendelkezik.

Lapunk kérdésére, hogy ki kezdeményezte a költöztetést, kijelentette: „gondolom, hogy az RMDSZ, Szabó Ödön képviselő és Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettes.” Elmondta, hogy az átcsoportosítás már pár évvel ezelőtt is szóba került, de akkor a szülők aláírásokat gyűjtöttek, hogy megakadályozzák az akciót, és ennek hatására – a tanintézetek fenntartójaként – a polgármesteri hivatal közbelépett. „Így végül maradtunk” – emlékezett vissza a biológia-kémia szakos pedagógus, aki öt éve aligazgatóként vezeti a tanítóképző magyar tagozatát.

Kleszken Éva rámutatott, a tanári kar is ellenzi az átcsoportosítást: hiába volt szó arról, hogy őket is átveszik. Az aligazgató szerint erről sem kaptak hivatalos átiratot, holott a tanügyben már elkezdődött az áthelyezési folyamat.

A tanári karon pedig sok múlik, világított rá, hiszen egy tanítóképzőben létfontosságú, hogy hozzáértő személy tanítsa a pedagógiát, pszichológiát, módszertant, vezesse a szakmai gyakorlatot a jövendőbeli pedagógusoknak. „Ígéretek vannak arra, hogy a pedagógia-pszichológia tanárnőt átveszik, mivel ő tanítja a módszertant is és vezeti a szakmai gyakorlatot. De erről sincs hivatalos papír” – mondta. A két tanintézetnek közös tanárai is vannak, akiknek csak akkor jön ki a szükséges óraszám, ha mindkét iskolában betanítanak.

Kleszken Éva kérdésünkre, hogy nem lesz-e jobb sorsa a magyar gyerekeknek az önálló magyar iskolában, nem adott igenlő választ.

Úgy vélte, a tanítóképzős diákoknak nehezebb lesz megállni a helyüket a magyar tanintézetben, és attól tart, az érettségin hátrányos helyzetbe kerülnek.

Rámutatott, sokan színmagyar falvakból jönnek, ahol nem tanulnak románul, de a tanítóképzőben azáltal, hogy a két tagozat együtt is tartott tevékenységeket, rendezvényeket, pótolták ezt a hiányosságot. Azáltal, hogy önálló magyar iskolába kerülnek, félő, hogy ismét elfelejtik a románt. „Így nehezebb lesz nekik a román érettségi” – osztotta meg félelmét Kleszken Éva. Az aligazgatónő elmondta: az átcsoportosítás közel 80 diákot érint, mindannyian óvó-tanító szakon tanulnak. A szakmai gyakorlatot a Szacsvay-iskolában, illetve két magyar óvodában végzik, melyekkel már évek óta jó kapcsolatot ápol a tanítóképző.

„Hogy ők kivel kötnek majd szerződést, nem tudom” – mondta a jövőre vonatkozóan. Kérdésünkre kifejtette: tudomása szerint az Ady-gimnáziumban – mely Nagyvárad legerősebb magyar iskolája – nincs hagyománya a pedagógusképzésnek, tavaly ugyan akartak indítani egy dadaképzőt, de nem volt elegendő jelentkező.

Kleszken Éva szerint a magyar tagozat távozásának a tanítóképző román tagozata és igazgatója sem örül, hiszen a két oktatási vonal mindig jól kijött egymással.

„Nem volt soha gond közöttünk, így a román igazgató sem akarta a változást, mai napig nem akarja. De szerintem el fogják vinni a magyar osztályokat, jóváhagyják Bukarestben és mi majd megkapjuk az értesítést” – vetítette előre Kleszken Éva.

 A Iosif Vulcan Főgimnázium magyar tagozata megszűnésének veszélyére elsőként az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) irányította rá a figyelmet egy korábbi sajtótájékoztató keretében, majd az alakulat részéről

a tanintézet vezetőtanácsába delegált Orbán Mihály vasárnap online petíciót is indított a Iosif Vulcan Főgimnázium magyar tagozatának megmaradásáért. Ezt csütörtök délutánig több mint 700-an látták el kézjegyükkel.

Orbán Mihály és Csomortányi István, a párt elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón tért vissza a témára. Mint Csomortányi hangsúlyozta, nem mendemonda a magyar tagozat megszüntetésére tett kísérlet. Bár konkrét bizonyítékok csak közvetve vannak, minden jel arra utal, hogy a magyar tanítóképzés az ősztől az Ady Endre-gimnáziumba kerülhet át. Erre utalhat az is, hogy miközben a Iosif Vulcan Főgimnázium vezetősége által benyújtott jövő évi beiskolázási tervben is szerepel a magyar tagozat, az Ady is kérelmezte egy vegyes, dada- és tanítóképző osztály indítását.

Orbán Mihály elmondása szerint visszás azonban, hogy utóbbi szerint kevesebb magyar diák tanulhatna tanítónak, ugyanis 14 dada és 14 tanító képzését kérelmezték egy 28-as létszámú osztály keretében, miközben a jelenleg zajló tanévben a tanítóképzőben 19 kilencedik osztályos diák van.

A magyar tagozat „beszántására” utal szerinte egy idén január 21-ei keltezésű dokumentum is, amelyben a Iosif Vulcan vezetősége kérte a tanfelügyelőségtől egy román tannyelvű matematika-informatika osztály létrehozását is – az indoklásban a magyar tagozat megszűnésére hivatkoznak.

Orbán Mihály felidézte, hogy egy január eleji vezetőtanácsi ülésen vált ismertté a magyar tanítóképzés elköltöztetésére irányuló törekvés, amely egyaránt megdöbbentette a tanárokat, a diákokat és a szülőket is, azóta is nagy a felháborodás, bizonytalanság. Egyeztetésre a költöztetés kezdeményezői és az érintett felek között azóta sem került sor.

Az EMNP-ben tudni vélik, hogy a kezdeményezés mögött egy személyben Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő, a szövetség Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke áll.

Csomortányi szerint Szabó Ödön ezzel a lépéssel is tovább akarja erősíteni a Bihar megyei oktatási intézményekre gyakorolt befolyását. „Megengedhetetlen a módszer, amivel ezt a gyökeres átszervezést Szabó Ödön a magyarság nevében kvázi egy személyben kitalálta és végrehajtja” – szögezte le az EMNP elnöke, felszólítva az RMDSZ-es politikust, hogy „gondolja át, és legyen érdemi konzultáció”.

A Petíciók.com oldalon aláírható aláírásgyűjtés kapcsán ugyanakkor elhangzott, hogy a támogatók 30–35 százaléka nem vállalja nyilvánosan a nevét. „Az emberek félnek, rosszabb a helyzet, mint a Ceaușescu-rendszerben” – vallja Orbán Mihály, aki szerint a közösségi kiállás segíthet megmenteni a magyar tagozatot.

Kérdésünkre, hogy mi a következő lépés, elmondták, az elektronikus kézjegyeket a tanfelügyelőségre tervezik továbbítani.

„Ott majd megszületik egy döntés, amihez mindenkinek tartania kell magát” – mondta Csomortányi. A néppárti politikusok azt mondják, olyan információik vannak, melyek szerint Szabó Ödön már az oktatási minisztériumban „bebiztosította a történetet”.

A pedagógiai tanintézet magyar tagozatának az Ady-gimnáziumba való költöztetése nem új ötlet, az RMDSZ öt évvel ezelőtt készített oktatási stratégiájában szerepel – mutatott rá Szabó Ödön. A képviselő az RMDSZ csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre elmondta, ez a dokumentum tartalmazza azokat a döntéseket, melyek a magyar oktatás megerősítése érdekében hoztak, s melyekből azóta sok meg is valósult.

A szövetség Bihar megyei ügyvezető elnöke rámutatott: a nagyváradi magyar tanítóképzés története 250 éves múltra tekint vissza, amiből 200 év az Ady-gimnázium jogelődjében, az egykori Orsolya-rendi iskolában zajlott.

A két évszázados történetnek 1956-ban lett vége, nem véletlenül, de 1970-ben újból létrehozták a magyar tanítóképzőt itt, majd 1975-ben a belényesi román tanítóképzéssel együtt beolvasztották a pedagógiai líceumba, vázolta a váradi tanítóképzés múltját Szabó. A belényesi tanítóképzés 1990 után újraalakult, „csak a magyar tagozatunk maradt túsza ennek a kommunista történetnek” – fogalmazott a képviselő.

Hozzátette, míg a román tagozaton „teljes gerincű” oktatás zajlik óvodától 12. osztályig, a magyar tagozaton csak középiskolás osztályok vannak. A négy magyar osztályba összesen 73 diák jár, akikre mindössze hat, végleges állással rendelkező tanár jut, „így a magyar nyelven való tanítás nem teljes”, értékelte.

„Azt gondolta a szakértői csapat, térjen haza a magyar nyelvű tanítóképző oda, ahol 200 éven keresztül működött. A szakértői döntést mi felvállaltuk és támogattuk, a történelmi egyházak és a pedagógusszövetség támogatásával a kérést iktattuk a tanfelügyelőségen” – indokolta az átszervezésről szóló döntést Szabó Ödön, furcsállva, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt, mely folyton a magyar oktatás önállóságát szorgalmazza, most ellenzi ezt a folyamatot.

Szabó Ödön a Krónika kérdésére elmondta, hogy a Bihar megyei tanfelügyelőség jóváhagyta az átszervezésre vonatkozó kérésüket, így azt jelenleg a bukaresti illetékes hatóságok elemzik, és amennyiben jóváhagyják, miniszteri rendelet mondja majd ki a váradi tanítóképző magyar tagozatának Ady-gimnáziumba való költöztetését.

– hangsúlyozta sokadjára. Hozzátette, hogy a legjobb nagyváradi magyar iskolának számító Ady rendelkezik pedagógus szak indításához szükséges akkreditációval, tavaly ugyanis történt egy kísérlet bölcsődei pedagógusok képzésére.

A képviselő úgy fogalmazott, az átszervezéssel „egyesítik és biztonságba helyezik” a váradi magyar tanítóképzést, ugyanakkor bővítik is, hiszen az Ady kész átvenni a pedagógiai líceum magyar tagozatán oktató pedagógusokat is.

Erről az iskola igazgatótanácsa döntött, amelyben a Néppártnak is van képviselője, mondta Szabó. A Néppárttal régóta harcban álló RMDSZ-es politikus kijelentette: „nem lehet szembemenni az önálló magyar oktatási rendszer megerősítésével.” Mondanivalója alátámasztásaként elmondta, hogy a pedagógiai tanintézet magyar osztályaiban alig 13–15 diák van, s volt esztendő, amikor nem is indult magyar 9. osztály, ezért erősítenék.

Kérdésünkre, hogy mi történik akkor, ha a magyar tanítóképzős diákok elutasítják az Adyba való költözést, és inkább maradnak a tanítóképző román tagozatán, Szabó Ödön – aki a sajtótájékoztató elején épp az RMDSZ „Minden magyar gyermek számít” beiskolázási kampányát ismertette – kitérő választ adott.

Hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban Bihar megyében született a legtöbb magyar önálló tanintézet, példaként a Szacsvay Imre Általános Iskolát, a váradi egyházi oktatási intézményeket, a szakoktatás átszervezését, a nagyszalontai Arany János- és a margittai Horváth János-gimnázium létrehozását említve.

A képviselő szerint valamennyi előintézményben voltak olyan pedagógusok, szülők, diákok, akik ellenezték a döntést, de a jövő nem őket igazolta. „Egyik iskola sem gyengült ezáltal, amikor lecsillapodtak a kedélyek, megerősödve jöttek ki a helyzetből” – érvelt Szabó Ödön. Rámutatott, a nagyváradi Bonitas speciális iskolát anno minimális létszámmal, 100 diákkal indították, ma 160 tanuló jár ide, és a többi iskolában is hasonló a tendencia.

A képviselőház oktatási bizottságának alelnöki tisztségét is betöltő politikus hangsúlyozta, hogy a váradi magyar tanítóképző Adyba való költöztetése „nem politikai, hanem oktatásstratégiai és közösségi kérdés”.

Elmondta, ennek megvalósítására két lehetőségük volt: vagy évről évre nem indítanak magyar 9. osztályt a pedagógiai gimnáziumban, így „elfogy” a magyar tagozat, vagy pedig egyszerre viszik át a magyar osztályokat. Szabó szerint ha az elsőt alkalmazták volna, ellehetetlenítették volna a pedagógusokat, megszűnt volna a katedrájuk, ezért döntöttek a második variáns mellett. Így nekik is lehetőségük van átmenni az Ady-gimnáziumba, mely annak ellenére, hogy teljes felújításnak néz elébe, be tudja fogadni a négy tanítóképző osztályt.

A témához a sajtótájékoztatón jelen lévő Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős alelnöke is hozzászólt, rámutatva: nem volt olyan, iskolákat érintő változás Erdélyben, ami ne lett volna pozitív, és mégis ne ellenezték volna egyesek.

Példaként a már korábban is szóba került nagyszalontai önálló magyar iskolát vagy a tordai magyar iskolát említette, de mint rámutatott, a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium létrejöttét is sokan ellenezték annak idején, az Unirea és a Bolyai-gimnáziumból is. Hozzátette, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának önállósodását sem övezte osztatlan siker: voltak, akik az elején ellenezték és csak később csatlakoztak rá a folyamatra, de hosszú távon valamennyi önállósodási folyamat sikeresnek bizonyult.