Kockázatok és mellékhatások. A vény nélküli gyógyszerek esetén is fontos kikérni szakember véleményét
Fotó: Haáz Vince
A vény nélkül kapható gyógyszerek és az áruházakban és interneten is hozzáférhető étrend-kiegészítők romániai forgalmazását szabályozná a Versenytanács. „A szabályozásra azért van szükség, mert a megfelelő tájékozódás, egészségügyi szakember véleménye nélkül szedett készítmények használata káros lehet az egészségre” – szögezte le a Krónika megkeresésére Szabó Péter, a Kovászna Megyei Gyógyszerészkamara elnöke.
2022. január 12., 08:532022. január 12., 08:53
A fogyasztók gyakran összetévesztik a vény nélkül kapható gyógyszereket az étrend-kiegészítőkkel, állapítja meg a hétfőn közzétett tanulmányában a Versenytanács, ezért kiegészítő szabályozások bevezetését javasolja az érintett hatóságoknak. Szabó Péter, a Kovászna Megyei Gyógyszerészkamara elnöke lapunknak kifejtette, gyakran kizárólag a besorolás a különbség, ugyanaz a hatóanyag gyógyszerként és étrend-kiegészítőként is megjelenik más megnevezés alatt. Éppen ezért
hiszen még a reklámokban is azt szajkózzák: „kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét”.
A Versenytanács tanulmánya szerint a vény nélkül kapható gyógyszerekről a lakosság általában kikéri az egészségügyi szakemberek, leginkább a gyógyszerészek véleményét, vagy saját korábbi tapasztalataira hagyatkozik, azonban az étrend-kiegészítők kiválasztása, megvásárlása esetén gyakran befolyásolják a döntést a világhálón olvasott vélemények.
Ezért a Versenytanács kötelezné az online forgalmazókat, hogy korlátozzák a hozzászólások lehetőségét, vagy ellenőrizzék azok tartalmát. Javasolják ugyanakkor, hogy jól látható módon, valamilyen vizuális jellel tegyék megkülönböztethetővé a gyógyszereket és az étrend-kiegészítőket, ezzel segítve a fogyasztók döntését. Arra is kitérnek, hogy az elmúlt években megugrott a vény nélkül vásárolható gyógyszerek és az étrend-kiegészítők forgalma, ami azt jelenti, hogy a lakosságot jobban foglalkoztatja a tüneti kezelés és a különböző betegségek megelőzése.
A fejfájásra, meghűlésre, köhögésre, izom- és ízületi fájdalmakra, emésztési panaszokra vásárolnak sok terméket. Arra is felhívják a figyelmet, hogy
Az étrend-kiegészítők a nagyáruházakban, drogériákban, gyógyszertárakban és az interneten is forgalmazhatók, a gyógyszerek többsége pedig csak patikákban, de itt is vannak kivételek. A Versenytanács arra is kitér, hogy nincs megfelelően szabályozva az értékesítés, a törvény nem elég egyértelmű.
A járványhelyzetben érezhetően fellendült a vitaminvásárlás, főleg a téli időszakban. Székely Dorottya dietetikust és Kósa Kázmér gyógyszerészt arról kérdeztük, melyek a nélkülözhetetlen vitaminok, és hogy ezek mennyire segítenek az egészség megőrzésében, a koronavírus-fertőzés megelőzésében.&a
A legfontosabb, hogy ne szedjünk se gyógyszert, se étrend-kiegészítőt a szomszéd javaslatára, a reklámok hatására – szögezte le Szabó Péter. Hozzátette, mindenképpen ki kell kérni az orvos, a gyógyszerész tanácsát arra vonatkozóan, hogy mit, és abból milyen mennyiséget, mennyi ideig kell vagy érdemes szedni.
„Nem lehet, de nem is kell megtanítani az embereknek, hogy mi a különbség a vény nélkül kapható gyógyszer és az étrend-kiegészítők között annál is inkább, hogy ez gyakran nem is jelent eltérést hatóanyagban, csak az engedélyeztetésben. Az emberek többségét ez nem is érdekli, de nem is tartozik szigorúan véve rájuk, hiszen ezek szakmai kérdések.
– részletezte a gyógyszerész. Példaként említette, hogy a Nurofen láz- és fájdalomcsillapító szuszpenzió étrend-kiegészítőként szerepel, miközben az Algin szuszpenziót, ami ugyanazt tartalmazza más néven, gyógyszerként ingyenes vagy kedvezményes receptre is felírhatják az orvosok.
Hasonló a helyzet a Nurofen lágy kapszulával és a Brufen tablettával. A gyógyszernek minősülő termékek elbírálása sokkal szigorúbb, sok termelő így játssza ki az engedélyeztetés szakaszait, hogy étrend-kiegészítőnek minősíti a terméket. Ugyanakkor a gyógyszerek árát az állam maximálja, meghatározott árnál drágábban nem lehet forgalmazni, miközben ez a korlátozás nem érvényes az étrend-kiegészítőkre. Így a Nurofen szuszpenzió 20–30 lej, az Algin 7 lej, 30 Brufen tabletta 7 lej, a 20 kapszula Nurofen 50 lej.
Fotó: Haáz Vince
Szabó Péter kockázatosnak tartja, hogy vény nélkül kapható gyógyszereket, étrend-kiegészítőket, vitaminokat lehet áruházakban, drogériákban, interneten vásárolni, hiszen túlzott szedésük veszélyes lehet. Azt tanácsolja, ha meg szeretnénk vásárolni a reklámban látott termékeket,
A patikákban dolgozók ha nem ismerik a terméket, utánanéznek. A magyarlakta vidékeken sokan néznek magyar televízióadókat, az ott látott reklámokból választanak terméket, ezeket nálunk általában más néven forgalmazzák, de a gyógyszertárban erre vonatkozóan is kaphatunk segítséget.
A gyógyszerész arra is felhívta a figyelmet, hogy ne dőljünk be az „egyet fizet, kettőt kap” típusú hirdetéseknek, hiszen a gyógyszerből vagy az étrend-kiegészítőből nem kell többet venni a szükségesnél, sőt lehet, hogy kárt okoz, ha az ajánlottnál nagyobb mennyiséget szedünk. Ezenkívül,
Másik gond, hogy az internetről vásárolt termékek esetében gyakran hiányos a tájékoztató, vittek már be a patikába olyan dobozt, melynek húszoldalas volt a kínai prospektusa, románul pedig csak annyi szerepelt, hogy „tabletta, és napi háromszori szedése javallott” – hívta fel a figyelmet a szakember, aki ilyen esetekben is mindenképpen a körültekintő tájékozódást és az egészségügyi szakember véleményének kikérését javasolja.
Háromból egy európai uniós (EU-) polgár (33 százalék) vallotta azt 2019-ben, hogy nem eszik naponta zöldséget és gyümölcsöt, és mindössze 12 százalékuk mondta azt, hogy elfogyasztja az ajánlott napi öt vagy ennél több adagot;
Tizenegy megyére adott ki kiadós csapadékra vonatkozó másodfokú figyelmeztetést csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Súlyos baleset történt csütörtökön hajnalban Arad megyében: két kamion egymásba rohant Glogovác határában, az ütközés nyomán mindkét tehergépkocsi sofőrje életét vesztette, az egyik nyerges vontató lángokba borult.
A marosvásárhelyi fekete március dossziéjának megnyitását követeli az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) a véres történelmi események évfordulójára hozott nyilatkozatában.
Új szabályok meghozataláról állapodott meg az Európai Parlament és Tanács a gépjárművezetői engedélyeket illetően. A tervezett változtatások során bevezethetik a digitális jogosítványt, kétéves próbaidőt írhatnak elő a kezdő sofőröknek.
Harmincnapos előzetes letartóztatásba helyeztek szerdán egy drogkereskedőt, akit tetten értek, miközben 200 gramm kábítószert (3-CMC-t) próbált eladni – tájékoztatott a Szatmár megyei rendőrség.
Elfogadták Arad 2025-ös költségvetését. Az 1,3 milliárd lejt kitevő büdzséből több mint másfél millió lej az, ami „alanyi jogon” az aradi magyar oktatási és kulturális intézményeket, a magyar közösség hagyományos rendezvényeit illeti meg.
Kolozsváron tartja március 26–28. között értekezletét az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártja (ECR) – jelentette be szerdán a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR).
A szerdára virradó éjjel kigyulladt és leégett a toplai fatemplom, amely a temesvári Bánsági Falumúzeum egyik legértékesebb műemléke volt.
Az év Szatmár megyei állattenyésztője címet elnyert ombodi Balogh gazdacsalád bő harminc éve alapozta meg tejtermelő szarvasmarhafarmját. Videóriportunkban az egyre nagyobb kihívás elé néző tejtermelés nehézségeit és fejlesztési lehetőségeit járjuk körül.
Megépülhet az 1989-es forradalom emlékmúzeuma Temesváron, miután az önkormányzati testület keddi ülésén jóváhagyta a kiszemelt helyszín átalakításához szükséges övezeti városrendezési tervet.
szóljon hozzá!