Kórházi fertőzések: természetes módszereket kérnek a szülészetekre, bár sok esetben ez nem könnyű

Nem mindegy, mikor. A szakember szerint koraszülöttek esetén nem elegendők a mozgalmárok által felsorolt módszerek •  Fotó: Gábos Albin

Nem mindegy, mikor. A szakember szerint koraszülöttek esetén nem elegendők a mozgalmárok által felsorolt módszerek

Fotó: Gábos Albin

Miközben az Erdélyi Nők a Szülésért mozgalom tagjai minél természetesebb szülést javasolnak a kórházi fertőzések megelőzése érdekében, Antal Álmos szülész-nőgyógyász szerint koraszülötteknél, problémás eseteknél ez nem megvalósítható.

Bíró Blanka

2022. október 27., 13:532022. október 27., 13:53

Az újszülöttek kórházi fertőzéseinek kockázata csökkenthető és megelőzhető – állítják az Erdélyi Nők a Szülésért mozgalom tagjai. Állásfoglalásukban számos szakirodalmi forrásra és szakmai világszervezetekre hivatkozva fogalmazzák meg, hogy az újszülöttek nozokomiális fertőzéseinek kockázatát jelentősen csökkenteni lehet az olyan nemzetközi jó gyakorlatok alkalmazásával, mint a kengurumódszer, aranyóra, zéró szeparáció, szoptatástámogatás.

A Krónika által megkérdezett szülész-nőgyógyász főorvos szerint minél természetesebb, életszerűbb a szülés, az újszülött ellátása, annál jobb a kismamának és a babának, ám vannak olyan helyzetek, például a koraszülötteknél, amikor a kórházi ellátás, a kezelés megkerülhetetlen.

Változást szorgalmaznak

Az Erdélyi Nők a Szülésért mozgalom közleményében leszögezi, hogy a kolozsvárihoz hasonló tragédiák nagy része megelőzhető lenne, ha a járvány- és fertőzésmegelőzési alapvető higiéniai protokollok betartása mellett a kisbabákat nem választanák el édesanyjuktól, támogatnák a szoptatást, az anya és baba háborítatlan bőrkontaktusát és állandó együttlétét,

és csökkentenék a fertőzési forrásként szolgáló felületek, eszközök szükségtelen használatát.

Például nem hordoznák folyton helyiségről helyiségre a kisbabákat, hanem az édesanyjukkal közös szobában vizsgálnák meg, mellőznék a cumisüvegek szükségtelen használatát, valamint a szükséges minimálisra csökkentenék azon dolgozók körét, akiknek az egyes kisbabákkal közvetlen kontaktusba kell kerülniük.

Mint arról beszámoltunk, a Kolozs Megyei Klinikai Sürgősségi Kórház újszülöttosztályán ápolt kisbaba veszítette életét, a haláleset összefüggésbe hozható a kórházi fertőzéssel. A Declic közösség szervezésében néhány tucatnyian tüntettek pénteken Kolozsvár főterén az ellen, hogy a hatóságok nem teszik meg a szükséges intézkedéseket a kórházakban a halálos áldozatokat is követelő nozokomiális fertőzések felszámolására.

Az Erdélyi Nők a Szülésért mozgalom leszögezi: szolidaritást vállal a veszteséget szenvedett családokkal, és változást szorgalmaznak Románia-szerte az egészségügyi ellátásban.

A mozgalom közleményében megszólaltatja Dr. Muresan Márta nyugalmazott kolozsvári neonatológust, IBCLC laktációs szaktanácsadót, aki több évtizedes szakmai tapasztalattal a háta mögött megerősíti, hogy azok a kisbabák, akiket nem választanak el édesanyjuktól, hanem együtt lehetnek velük állandó jelleggel a kórházi tartózkodás alatt, és akiket születésüktől szoptatnak, ellenállóbbak a fertőzésekkel szemben.

A szakember szerint nagyon kár, hogy a romániai kórházakban még mindig nem alkalmazzák általánosan az aranyóra, a 24 órás rooming in, a zéró szeparáció és a kenguru módszer gyakorlatát, pedig ezek bevezetése nem jelent pluszköltséget, és nem igényel drága berendezéseket.

Tájékoztatásra, képzésekre és továbbképzőkre lenne szükség elsősorban az egészségügyi dolgozók számára,

hiszen sajnos legtöbben nem rendelkeznek tudományosevidencia-alapú, korszerű szoptatási ismeretekkel, így nem is tudják hatékonyan támogatni az anyákat szoptatási céljaik elérésében, mutatnak rá.

Szakorvos: vannak különbségek

Jelentős különbség van egy időre megvalósult, problémamentes terhesség után, szövődménymentesen született kisbaba és egy koraszülött ellátása között – szögezte le a Krónikának a téma kapcsán Antal Álmos szülész-nőgyógyász főorvos.

Hangsúlyozta, egy háborítatlan szülés, minél kevesebb beavatkozással, csökkenti a fertőzés veszélyét, ahogy az is, ha a baba és a kismama minél kevesebb időt tölt a kórházban, és minél kevesebb orvosi beavatkozásnak kell alávetni őket. Viszont mindez bizonyos esetekben megkerülhetetlen, szögezte le a szakember.

Hangsúlyozta, semmiképp nem támogatja az otthonszülést, de egy kórházban nem lehet kiküszöbölni teljesen a fertőzés kockázatát.

Egy egészséges kisbabát nincs amiért benntartani a kórházban, napjainkban már a hazai egészségügyi intézményekben is elfogadott álláspont, hogy megvizsgálják, kap egy védőoltást, és mehet haza. Nagyon ritkán fordul elő, hogy az édesanya állapota indokolja a hosszabb bennfekvést.

„Mindannyian egyetértünk abban, hogy a babát minél hamarabb mellre kell tenni, ha nem muszáj, nem kell elkülöníteni az édesanyjától, hiszen minél többet van mellette, minél kevesebbet érintkezik a kórházi személyzettel, másokkal, annál kisebb a fertőzés esélye” – jelentette ki lapunknak Antal Álmos.

Hozzátette, hogy a statisztikák is azt bizonyítják, hogy a kórházban való hosszas bennfekvés és a beavatkozások száma növeli a fertőzések kockázatát.

Például egy újszülött esetében egy vénás katéter felhelyezése is kockázattal járhat, de vannak helyzetek, amikor erre feltétlenül szükség van, mutatott rá. Hozzátette, téves az a felfogás, hogy orvosra egyáltalán nincs szükség a szülés lebonyolításánál, az újszülött ellátásánál.

„Sokan azt mondják, hogy az orvos csak akkor avatkozzon be, ha nagy a baj, de akkor viszont műveljen csodát. Ha baj van, időben, már a folyamat elején be kell avatkozni, megkezdeni egy kezelést” – összegzett lapunknak Antal Álmos.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 03., vasárnap

Visky András már nem aligazgatója a kolozsvári színháznak, Tompa Gábor tisztázta a bejelentést

Visky András Kossuth-díjas író, dramaturg vasárnap Facebook-oldalán jelentette be, hogy július végétől már nem művészeti aligazgatója a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak.

Visky András már nem aligazgatója a kolozsvári színháznak, Tompa Gábor tisztázta a bejelentést
2024. november 02., szombat

Zenés séta, világítás a Házsongárdi temetőben (képriport)

A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékeztek muzsikaszóval pénteken az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány által szervezett zenés sétán. Képriport.

Zenés séta, világítás a Házsongárdi temetőben (képriport)
2024. november 01., péntek

A presbiter, aki „meggyónta” Tőkés Lászlónak, hogy róla jelent a Securitaténak – Második rész

Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte a besúgói sorába, helyzetét azonban a lelkésznek is „meggyónta”.

A presbiter, aki „meggyónta” Tőkés Lászlónak, hogy róla jelent a Securitaténak – Második rész
2024. november 01., péntek

Eurómilliók Ady és Csinszka erdélyi otthonának felújítására

A Kolozs Megyei Tanács vissza nem térítendő európai uniós finanszírozást nyert a csucsai Boncza-kastély és Ady-emlékház felújítására. Az önkormányzat most 8,5 millió eurós költségvetést emleget.

Eurómilliók Ady és Csinszka erdélyi otthonának felújítására
2024. november 01., péntek

Átépítik „Jani bácsi hídját” a bánsági nagyvárosban

Teljesen átépítik a temesvári Gyermekpark és a Ligeti út melletti gyalogoshidat Temesváron. Az építmény új környezetet is kap, emellett biciklisávot is kialakítanak az új hídon – közölte pénteken a bánsági nagyváros polgármesteri hivatala.

Átépítik „Jani bácsi hídját” a bánsági nagyvárosban
2024. november 01., péntek

Jövő októberig látogatható az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató kiállítás Kolozsváron

Kolozsváron, az Erdélyi Református Múzeumban nyílt meg csütörtökön, a reformáció ünnepén az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató vándorkiállítás, amely közel egy éven át lesz látogatható.

Jövő októberig látogatható az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató kiállítás Kolozsváron
2024. november 01., péntek

Jó hír a sofőröknek: hamarosan megnyitják Nagyvárad agglomerációs körgyűrűjének első szakaszát

Hamarosan befejeződnek Nagyvárad agglomerációs körgyűrűje Nagyürögd és Félixfürdő közötti első szakaszának kivitelezési munkálatai, két hét múlva már meg is nyithatják a forgalom előtt – tájékoztatott a Bihar megyei önkormányzat sajtóosztálya.

Jó hír a sofőröknek: hamarosan megnyitják Nagyvárad agglomerációs körgyűrűjének első szakaszát
2024. november 01., péntek

Akiket holtukban sem hagytak békén: „Itt áll a temető tanúnak, / Fejfáin magyar még a szó…”

Jeles magyar közéleti személyiségek, 1848-as honvédtábornokok, a 20. század elejének ünnepelt színészei, második világháborúban elesett katonák csontjait rejtik és rejtették az aradi temetők.

Akiket holtukban sem hagytak békén: „Itt áll a temető tanúnak, / Fejfáin magyar még a szó…”
2024. október 31., csütörtök

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re

Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re
Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re
2024. október 31., csütörtök

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re

2024. október 31., csütörtök

Kanadában értesült az erdélyi medveszakértő, hogy ott miként tartják távol a nagyvadat

Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.

Kanadában értesült az erdélyi medveszakértő, hogy ott miként tartják távol a nagyvadat