A Központi Népszámlálási Iroda technikai kérdésekért felelős titkársága tegnap közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a válaszadók kötelesek közölni a számlálóbiztossal a személyi igazolványukban szereplő adatokat, a személyi számot is beleértve. Azok, akik megtagadják ezt, 1500-tól 4500 lejig terjedő bírságra számíthatnak, áll a közleményben, amely a 2011-es népszámlálás lebonyolítására vonatkozó jogszabályok idevonatkozó paragrafusait is idézi.
A személyi szám közlése más európai uniós országokban nem kötelező a népszámlálás során, és a korábbi cenzusokkor Romániában sem kérték ezt. A Szociáldemokrata Párt (PSD) adatvédelmi és emberi jogi szempontokra hivatkozva aggályosnak nevezte a mostani gyakorlatot, és felhívásaiban arra szólította fel a lakosságot: tagadja meg a személyi szám közlését. Az ellenzéki párt attól tart, hogy ennek birtokában a hatalmon lévő Demokrata-Liberális Párt (PDL) könnyen meghamisíthatja a jövő évi választási eredményeket.
Székely István, az RMDSZ népszámlálásért felelős főtitkárhelyettese az Országos Statisztikai Hivatal szóvivője által mondottakra reagálva kifejtette: a személyi szám hiánya a kettős regisztráció esetében okozhat nehézséget, ez azonban nem akkora mértékű, hogy érdemben befolyásolja az eredményeket. A Krónikának elmondta, a szövetség a válaszadóra bízza, hogy elárulja-e a számlálóbiztosnak a személyi számát, vagy sem. Érthetők a személyi szám közlésével kapcsolatos aggályok, vélte a főtitkárhelyettes, ugyanakkor emlékeztetett, hogy Romániában nagyon sok intézményben kérik egy egyszerű űrlap kitöltésekor is a személyi számot, így nem a statisztikai hivatal lenne az első, amely rendelkezne ezzel. Kifejtette, bár a személyi szám közlésének megtagadása megnehezítené az adatfeldolgozást, nem lehetetlenítené el azt.
Több korábbi cenzus, például az 1992-es során sem kértek személyi számot, mégis hitelesek az eredmények, emlékeztetett Székely István, aki szerint elsősorban a kettős regisztráció feldolgozása lenne bonyolultabb, ez azonban nem akkora mértékű, hogy befolyásolja majd az érdemi eredményt. A válaszadókat személyi szám hiányában a név, a születési idő és a lakhely alapján is azonosítani lehet, hiszen kevés a valószínűsége, hogy ugyanazon a napon, ugyanazon a településen két egyforma nevű ember született volna. Felvetésünkre, hogy a személyi szám hiánya miatt nem áll-e fenn a veszély, hogy fiktív személyek jelennek majd meg az űrlapokon, elmondta, ez fennáll, azonban a számlálóbiztos kérhet igazoló okiratot a nyilatkozótól.
A Központi Népszámlálási Iroda technikai kérdésekért felelős titkársága tegnapi közleményében azonban leszögezi, hogy a helyes adatbevitel érdekében a válaszadóknak a személyi igazolványukat, kiskorúak esetén a születési anyakönyvi kivonatot vagy más igazoló okiratot is fel kell mutatniuk, amellett, hogy kötelező módon közlik a személyi számukat. A közlemény arra is kitér, hogy a cenzus során kötelező a válaszadás, ez alól csak az etnikumra, anyanyelvre és felekezeti hovatartozásra, illetve a fogyatékosságokra vonatkozó kérdések képeznek kivételt. Hangsúlyozzák, az adatfeldolgozás során a válaszadók neve nem kerül be az adatbázisba, és a számlálóbiztosok kötelesek bizalmas információként kezelni a hallottakat, különben 2000–5000 lej közötti bírságra vagy adott esetben akár börtönbüntetésre is számíthatnak. A cenzus során összegyűjtött adatokat csupán az országos számítógépes statisztikai rendszerben alkalmazzák, míg a személyes információkat is tartalmazó űrlapokat egy évvel az adatok feldolgozása után megsemmisítik, áll a közleményben. Ebben hangsúlyozzák, a személyi szám megadását azért kérik, mivel e révén próbálják felmérni Románia állandó lakosságának számát, valamint a kivándorlás mértékét. Ez ugyanakkor megkönnyíti az adatok feldolgozását, lehetővé teszi azok ellenőrzését, a csalások és a kettős regisztráció kiszűrését, hangsúlyozzák továbbá a Központi Népszámlálási Iroda illetékesei.
A magyar lakosoknak elsősorban az űrlapkitöltésre és az etnokulturális jellemzőkre vonatkozó kérdésekre kell odafigyelniük a népszámlálás során – derül ki az RMDSZ zöld vonalára eddig érkezett bejelentésekből. Székely István szerint az egyetemistáknak arra kell figyelniük, hogy a P űrlapon rögzítsék adataikat, különben nem az adott város nyilvántartásába kerülnek. A külföldön élő családtagokat szintén a G és P űrlapokon is kell regisztrálni, ideiglenesen távol lévő személyekként. Az ő esetükben is a számlálóbiztosoknak kötelességük beírni a családtag által meghatározott etnikumot, anyanyelvet, vallási hovatartozást. Ezek esetében is több „típushibára” is felfigyeltek a magyar népszámlálási szakértők: számos számlálóbiztos úgy vezeti fel, hogy ezekre nem kötelező válaszolni, vagy megpróbálják lebeszélni a lakosokat a válaszadásról. Előfordult, hogy az etnokulturális jellemzőket ceruzával akarták bevinni, Kolozsváron a radírozható golyóstoll „dívik”, de az is előfordul, hogy szándékosan elírják a nemzetiséget, vagy csak annak kódját tüntetik fel. Székely István szerint előbbi esetben az illető egyént a más nemzetiségűekhez írják be, míg utóbbi azért aggályos, mivel a kódot a módszertan szerint utólag is kijavíthatja a számlálóbiztos, így az eredeti helyett más nemzetiséget írhat be. A főtitkárhelyettes arról is beszámolt, hogy voltak számlálóbiztosok, akik elutasították azon személyek nyilvántartásba vételét, akiknek nincs személyi igazolványa. „Nem a személyi igazolvánnyal rendelkező romániaiakat írják össze, hanem a román állampolgárokat” – figyelmeztetett a szakember, hozzátéve, hogy mindenkit regisztrálni kell, aki az elmúlt egy évben itthon járt. A számlálóbiztosok csütörtök óta a romániai lakások közel 36 százalékát keresték fel, 7,6 millió személyt vettek nyilvántartásba.
Kovászna megye az országos első a népszámlálási adatok rögzítésében, azonban nincs olyan polcrendszer, amin tárolni lehet a kitöltött kérdőíveket – hívta fel a figyelmet György Ervin prefektus. Háromszéken vasárnap estig az öszszes háztartás 41,82 százalékát vették nyilvántartásba, azonban gondot jelent, hogy nem tudják megfelelően tárolni a kitöltött íveket. A szabályzat szerint a kitöltött ívek a statisztikai hivatalhoz kerülnek, ahol feldolgozzák az adatokat, majd egy évig a kormányhivatal épületében kell őrizni ezeket. A Kovászna megyei prefektúrán azonban nincs megfelelő polcrendszer a papírhalmaz tárolására, a kormány rendelkezése értelmében bérelni kellene ezt, azonban nincs kitől, mondta a prefektus. Helyi vállalkozók szívesen elkészítik a polcokat, ha a prefektúra kifizeti, a kétszobányi polc 12 ezer lejbe kerülne. György Ervin szerint jelezték a kormánynak a gondjaikat, azonban ez nem engedélyezte a polcvásárlást, azt a választ adta: oldják meg saját erőforrásaikból a tárolást. A prefektus szerint kénytelenek lesznek a földre tenni a kérdőíveket tartalmazó dobozokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban.
Brassó péntekenként kedvezményes hegyi kalandra hívja a mountainbike-rajongókat – helyi lakosoknak 50 százalékos kedvezménnyel érhetők el a felvonók a Keresztényhavasra.
Pert nyert az Arad megyei prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott partiumi falu, Zarándnádas ügyében.
Életének 84. évében meghalt Kincses Előd jogász, közíró, a romániai rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb magyar közéleti alakja, az erdélyi magyar ügyek és érdekek kitartó képviselője, védője.
Két Maros megyei személy vesztette életét Élesd terelőútján egy tömegbalesetben kedd délután, két személygépkocsi és egy autóbusz karambolozott.
A marosvásárhelyi rendőrségi fogdában kötött ki az a 35 éves gépkocsivezető, aki mattrészegen ült volánhoz, az alkoholszonda a kilégzett levegőjében 1,32 mg/l tiszta alkoholt jelzett.
Idén már másodszor virágoztak ki a cseresznyefák Arad megye több pontján. Szakemberek szerint ez az éghajlatváltozás okozta anomália, amely stresszt okoz a fáknak, és fennáll a veszélye, hogy egyesek hosszú távon károsodnak.
Leégett egy kedd este kiütött tűzben a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás – tájékoztatott a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Kolozsváron számos üzletben, étteremben találkozhat a gasztronómiai ínyencségekre vágyó fogyasztó a Caseus sajtokkal. A kincses várostól 11 kilométerre fekvő, többségében magyarok lakta Györgyfalván hétéves múltra tekint vissza az érlelt sajtok készítése.
Látogatottsági adatok