Tartanak a kézművesek a bóvlitól a kolozsvári főtéri vásáron

Felháborodást váltott ki a kézművesek, népi mesterek körében, hogy a kolozsvári polgármesteri hivatal egy ploieşti-i magáncégre, a Tactic Eventsre bízta a főtéri márciuskavásár szervezését, melyet az elmúlt négy évben a népművészeti mesterek egyesülete (Asociaţia Meşteşugarilor Clujeni) rendezett.

Információink szerint az idén sokkal hosszabb ideig, február 24. és március 12. között nyitva tartó vásár árusai azt kifogásolják, hogy az idei szervező nyereségorientált rendezvényt akar, és a korábbi években megszokott 100–150 lej helyett 900 lej helypénzt kért a kiállítóktól. Egy neve elhallgatását kérő kézműves lapunknak elmondta, az árusok egy része – bár sokallta – kifizette az összeget, sokan úgy, hogy ketten osztoznak egy-egy asztalon.

Kifejtette, a román kultúrkörben nagy népszerűségnek örvendő márciuskavásár azért fontos a népművészek, kézművesek számára, mivel az év első rendezvénye, karácsony után ugyanis az árusoknak nincs alkalmuk bemutatni, eladni portékájukat. Emiatt sokan anyagi gondokkal küzdenek, ezért is szeretnének részt venni az eseményen, azonban a borsos helypénz, mely a korábban alkalmazott díjszabásnak az öt-hatszorosa, akár adósságokba is sodorhatja őket. Ráadásul semmi garancia arra, hogy a vásár meghozza a remélt nyereséget, hogy megtérül a helypénz értéke.

Információink szerint a kolozsvári vásárok azért is fontosak a kézművesek számára, mivel az eddigi szervezők itt figyeltek oda leginkább arra, hogy a bárhol fellelhető kínai tucatáru, bóvli helyett a standokon kizárólag minőségi, kézműves és népművészeti portéka legyen. Most attól tartanak, a vásár minősége látja majd kárát annak, hogy profitorientált magáncég a szervező.

Méltatlan bánásmód

Molnár Attila, az Erdélyi Kézmíves Céh elnöke a Krónikának úgy nyilatkozott, hogy az általa vezetett, az erdélyi mesterembereket tömörítő egyesület mintegy három hete egy bukaresti kézművestől értesült a helyzetről. Kifejtette, mivel az egyesület eleinte inkább magyar kézműveseket tömörített, mindössze az utóbbi években kezdett el beiratkozni egyre több más nemzetiségű, és mivel a márciuska­ajándékozás inkább a román kultúrában meghonosodott szokás, nem szerveztek ilyen jellegű vásárokat.

„Ezáltal kialakult az a szokásrend, miszerint Kolozsváron a népművészeti mesterek egyesülete szervezi őket. Mikor tudomást szereztünk a dolgok állásáról, azonnal hívtuk az egyesületet, és abban egyeztünk meg, hogy összegyűjtünk néhány szakmai szervezeti képviselőt, akikkel együtt kérünk kihallgatást” – nyilatkozta lapunknak Molnár Attila, aki szerint végül az említett egyesület tagjai a témában tartott közgyűlésen úgy döntöttek, nem a személyes konfrontációt választják, hanem írásban nyújtanak be nyilatkozatot a városházára. „Így mi továbbra sem kerültünk képbe, a felajánlott segítségünkkel nem éltek ebben a helyzetben. Ettől függetlenül egyesületünk méltatlannak tartja azt a bánásmódot, ahogyan az eddigi márciuska-vásárokat szervező egyesülettel és ezáltal a kézművesekkel eljártak” – hangsúlyozta az Erdélyi Kézmíves Céh elnöke.

Kontraszelektívvé válhat a vásár

Molnár Attila szerint a városháza képviselői azzal védekeznek, hogy az eddigiektől eltérő, nagyobb lélegzetű rendezvényt szeretnének, ezért döntöttek a profitorientált cég mellett. „Ez több helyen sántít: először is úgy illett volna, hogy erről a döntésükről időben értesítsék az egyesületet, amellyel eddig szervezték, és amely nem kevés alkalommal partnerük volt olyan rendezvényeken is, mint a városnapok. Túl a sportszerűtlenségen pedig ott van továbbá az a tény is, hogy az új szervező profitorientált cég, aki a bevett részvételi árak öt-hatszorosát kéri olyan körülmények között, hogy semmi garancia nincs arra, hogy bármennyit is visszaforgatna a kézművesek ügyének előrehaladására” – hívta fel a figyelmet az egyesületi elnök.

Hozzátette, ráadásul a magas részvételi díjszabás miatt óhatatlanul kontraszelektívvé válnak a vásárok. „Most még az idő szűkössége miatt megtörténhet, hogy jó néhány kézműves kényszerből elfogadja ezeket a feltételeket (bár mi ezt sem értjük, és nem értünk egyet vele), de a továbbiakban csak remélni tudom, hogy elhatárolódnak majd ettől a cégtől, és nem vesznek részt a rendezvényein” – jelentette ki Molnár Attila. Hozzátette, már csak azért sem értik a városvezetés hozzáállását, mivel a közvetlen, hivatalos bevétele nem lesz több, ugyanis a hivatalos térfoglalási díj függetlenül annak bérlőjétől 56 bani/nm/nap). „A rendezvény még ha szélesebb körű is lesz – mint ígérik –, borítékolhatóan gyengébb lesz a vásári felhozatal, hiszen ilyen árak mellett kénytelenek lesznek minden kínai csecsebecsét beengedni ahhoz, hogy egy vásárra való kiállítót összeszedjenek” – mutatott rá az Erdélyi Kézmíves Céh elnöke.

Kifejtette, mivel az egyesületet nem vonták be a tárgyalási folyamatba, tiszteletben tarják a döntést. „Viszont továbbra is az a véleményünk, hogy ezt szó nélkül hagyni annyit tesz, mint elfogadni a jelenleg fennálló új helyzetet, és innen már nincs visszaút. A vásár első napjára, a megnyitóra időzített japánsztrájk, amikor fehér karszalag viselésével békés tiltakozásukat fejezik ki a sztrájkolók, szerintünk egy járható út lehetne arra, hogy felkeltsük a sajtó, a városlakók és ezáltal a városvezetés figyelmét is arra, hogy ez így nincs rendben” – fogalmazott Molnár Attila. Arra is rámutatott, hogy az említett cég hírneve sem ígér sok jót, Brassó főteréről például kitiltották, „és a bukaresti Parasztmúzeummal is volt már a sajtó ingerküszöbét meghaladó konfliktusuk”.

Ellentétes álláspontok

A Tactic Events képviselője a Ziardecluj hírportálnak a főtéri rendezvény hosszabb időtartamával indokolta a változtatásokat, rámutatva, hogy a február 24. és március 12. közötti periódusban koncertek és más események is lesznek, a vásáron pedig az eddigi standok helyett faházikókban kínálják portékájukat a kiállítók. Mint mondták, a korábbi szervezővel, a népművészeti mesterek egyesületével is együttműködnek, de ennek tagjai csak a márciuska időszakára kívántak részesei lenni az eseménysornak.

Viorica Ciobanu, a népművészeti mesterek egyesületének képviselője ellenben a hírportálnak úgy nyilatkozott, hogy a mintegy 200 tagot számláló civil szervezet nem partner az idei vásárban, ugyanis nem ért egyet azzal, hogy a városvezetés másra bízta a szervezést, ahogy a cég előírta részvételi díjat is kifogásolják. Kifejtette, a helyzet zavart kelt tagjaik körében, főleg amiatt, hogy a városháza illetékesei hitegették őket a szervezéssel, későn szóltak, hogy magáncégre bízzák, mivel „mást akarnak”. Lapunk a városvezetés álláspontjára is kíváncsi lett volna, a polgármesteri hivatal sajtóosztálya azonban az írásban feltett kérdéseinkre csupán annyit válaszolt, hogy iktatták azokat.

Egyedi márciuskák a népművészeti múzeumban

Első alkalommal szervez márciuskavásárt idén, február 24. és március 1. között az Erdélyi Népművészeti Múzeum, a kolozsvári székhelyű intézmény udvarán tartandó rendezvényen 22 kiállító kínálja majd eladásra portékáit – tájékoztatta a Krónikát Végh Éva muzeológus, szervező. „Azt szerettük volna elérni, hogy még ha zártabb helyen is, legyen egy minőségi kisvásár” – mondta az illetékes, aki szerint a vevők körében is egyre nagyobb igény mutatkozik az ilyen rendezvényekre.

Kifejtette, „kistestvérként” a bukaresti Parasztmúzeum (Muzeul Ţăranului Român) hasonló rendezvényeiből ihletődtek, amely több mint húsz éve szervez márciuskavásárt, ahol sorban állnak az érdeklődők az egyedi darabokért. Így a népművészeti múzeum udvarán felállított standoknál is csupán márciuskákat találnak majd az érdeklődők, igaz, egyedi készítésű, minőségi munkákat. A változatosságot a kivitelezés biztosítja, képzőművészek, kézművesek és népművészek egyaránt jelen lesznek. „Azt szeretnénk, hogy bejöhessen a márciuskát óhajtó kolozsvári, és úgy érezze magát, mint egy oázisban, ahol nyugalom van, és minőséget lehet vásárolni” – összegzett Végh Éva.

Elmondta, a jelzett időszakban, március elsejét is beleértve, 10 és 19 óra között várják a látogatókat. „Nem kötöttük ki, hogy népművészet legyen a portéka pontosan azért, hogy a 20. századi nagyvárosi ember is megtalálja azt a huncutságot, könnyedséget, ami jellemző a mai művészekre. Itt az ernyő a néprajzi múzeum, amely garantálja, hogy minőségi terméket fognak kapni az emberek” – fogalmazott a muzeológus, aki szerint a kolozsváriakon kívül szatmárnémeti, székelykeresztúri és gyulafehérvári kiállítókat is várnak.