2012. február 01., 08:312012. február 01., 08:31
A magyar kormány továbbra is kész együttműködni a moldvai magyar oktatási programban részt vevő tanárokkal és szervezetekkel, így készen áll a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) vezetőségével való további tárgyalásokra is – derül ki a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkársága hétfőn késő este kiadott közleményéből. Ebben az államtitkárság kifejti, megdöbbenéssel értesült az MCSMSZ 12 tagú vezetőségének lemondásáról, amely véleménye szerint cserbenhagyta a moldvai magyar közösségeket, az oktatási programban részt vevő tanárokat és gyermekeket.
Az államtitkárság közleménye rámutat: az MCSMSZ tizenegy éve jelentős magyarországi forrásokból tartja fenn a moldvai magyar oktatási programot. A magyar kormány 2002 óta mintegy 360 millió forinttal, A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (AMMOA) 2006 óta pedig 320 millió forinttal támogatta a moldvai szervezet által működtetett tevékenységet. Ezenfelül az MCSMSZ jelentős romániai és nyugat-európai támogatásokat, tárgyi adományokat is kapott az oktatási program céljára. A államtitkárság szerint éppen ezért volt megdöbbentő számukra, amikor Solomon Adrián, az MCSMSZ elnöke 2011 áprilisában arról tájékoztatta őket, hogy a szövetség 35–40 millió forintos adósságot halmozott fel az elmúlt években. Erre hivatkozva a szövetség az elmúlt évre a megszokott 70 millió forintos támogatáson felül többlettámogatást igényelt az említett adósság kiegyenlítéséhez, tudatja a közlemény.
Az államtitkárság szerint a program fő támogatói, a magyar állam és az AMMOA a fentiek miatt tavaly nyáron átfogó gazdasági átvilágításról döntött. A vizsgálatot, amelyet bejegyzett romániai és magyarországi pénzügyi szakértők végeztek el, a Teleki László Alapítvány bonyolította le. A 2011 novemberében lezárt ellenőrzés több súlyos hiányosságot tárt fel, többek között az említett adósság sem volt egyértelműen kimutatható. A vizsgálat a legfőbb hiányosságok között állapította meg, hogy az MCSMSZ nem rendelkezik megfelelő számviteli politikával, a könyvelési rendszer áttekinthetetlen, az aktuális likviditási helyzet megállapíthatatlan. Hiányzik a vagyonleltár, nem készült a beruházásokat megalapozó pénzügyi terv, hiányoznak a belső szabályzatok, nem érvénytelenítik a pályázatokhoz elszámolt bizonylatokat, nem különítik el a könyvelésben a pályázati elszámolásokat. Az államtitkárság kiemelte, a feltárt hiányosságok azt mutatták, hogy a nehezen áttekinthető, hiányos könyvelés, a kiforratlan szervezeti kultúra súlyos visszaélésekre is alkalmat adhat. A jelentés arra is kitért, hogy a jelenlegi szerkezetben aggályos a támogatásokból megvásárolt, illetve felépített, az MCSMSZ tulajdonában lévő ingatlanok sorsa. Az átvilágítást végzők 2011. októberi kiegészítő jelentése szerint az MCSMSZ által birtokolt tárgyi eszközök és ingatlanok beszerzési értéke 777 ezer lej (53 millió forint).
A dokumentum számos rendellenességet is megállapít a csángó oktatási program működtetése kapcsán. A szakemberek aggályosnak, bizonyos esetekben eltúlzottnak minősítik a szervezet bérkiegészítésre vonatkozó politikáját, mint megállapítják, a különböző pótlékok és juttatások értéke szinte elérte a teljes bérkeret 50 százalékát. Kifogásolják továbbá, hogy az MCSMSZ jóval több pénzt fordított a Bákóban és Csíkszeredában élő alkalmazottak lakhatási költségeire, mint a falvakban levő tanári lakások és oktatási helyszínek bérlésére és fenntartására. A jelentés szerint a bákói és csíkszeredai lakhatási támogatás tíz személy esetében 4116 lejre rúgott (csak a moldvai megyeszékhelyen élő Hegyeli Attila ügyvezetőnek havi 1060 lejt fizettek a bér- és rezsiköltségek fedezésére), míg a 14 falusi oktatási helyszín és tanári lakás bérlése és fenntartása összesen került 3450 lejbe.
Az átvilágítást végzők azt is kifogásolták, hogy bár adóköteles juttatásról van szó, a bérkiegészítések nem szerepeltek a munkaszerződésekben. Túlzottnak ítélték az üzemanyagköltségeket is, és kifogásolták, hogy az MCSMSZ vezetősége az elszámolásokban tíz liter benzint említ száz kilométer útra, miközben egy gépkocsi ezen a távon jóval kevesebb üzemanyagot fogyaszt. Úgy értékelték, hogy túl sok pénzt költöttek a diákok utaztatására, ezért elrendelték azok limitálását, illetve a külföldi utazások beszüntetését. Szintén mulasztásként értékelték, hogy bár az MCSMSZ-nek nem volt kellő fedezete további beruházásokra, építkezésekbe, melléktevékenységekbe kezdett, tetézve az adósságot.
„A jelenlegi rendszerben a biztonságos, kiszámítható működés megoldhatatlan feladat. Megjegyezzük, hogy a határon túli szervezetek nagy része hasonló gondokkal küzd, ezért kiemelten fontos a támogatások ütemezett és kiszámítható átutalása. Hangsúlyozzuk azonban, hogy az MCSMSZ esetében a gazdálkodási, könyvelési hiányosságok jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a vezetőség a kiemelt támogatás mellett sem volt képes a konszolidált működést biztosítani” – olvasható a 2011 októberében kelt kiegészítő jelentésben.
Az ellenőrzés után a támogatók átlátható nyilvántartási rendszert, naprakész könyvelést, könyvelőváltást és létszámcsökkentést kértek a moldvai szervezettől. Az államtitkárság szerint a kéréseknek az MCSMSZ vezetősége többszöri felszólításra és csak részlegesen kívánt eleget tenni, nyilvánvalóvá vált, hogy akadályozza a támogatók által is átlátható gazdálkodási rendszer kialakítását. Ezzel szemben Solomon Adrián leköszönt elnök hétfőn a Krónikának úgy nyilatkozott, hogy eleget tett a felszólításnak és korrigálta a hibákat. A magyar kormány ezt másként látja, és a közlemény szerint idén januárban ezért döntött úgy, hogy felkéri az MCSMSZ-t, az AMMOA-t és a TLA-t, hogy közösen hozzanak létre egy Romániában bejegyzett új alapítványt az oktatási program támogatására.
A javaslatról az államtitkárság január 19-én tájékoztatta az MCSMSZ-t, amelynek 12 tagú vezetősége – mint arról tegnapi lapszámunkban beszámoltunk – úgy értékelte, elfogadhatatlan választás elé állították, ezért testületileg lemondott. Solomon Adrián lapunknak úgy nyilatkozott, nem azért mondanak le, hogy ezzel bármit is elérjenek, hanem mert reménytelennek tartják a moldvai csángó oktatási program helyzetét. „Ezt nem lehet Budapestről, távirányítással működtetni” – vélte a leköszönt elnök. Az államtitkárság közleményében azt állítja: a magyar kormány továbbra is kész együttműködni a moldvai magyar oktatási programban részt vevő tanárokkal és szervezetekkel, így készen állnak az MCSMSZ-szel való további tárgyalásokra is.
„Az átláthatatlan, hanyag és pazarló gazdálkodásnak azonban véget kell vetni, ez mindannyiunk alapvető érdeke” – zárul a közlemény. Hegyeli Attila, a csángó szövetség ügyvezetője tegnap a Facebook közösségi oldalon reagált a nemzetpolitikai államtitkárság közleményére. „Nem kezdünk elvtelen vitákat saját kormányunkkal, saját nemzetünkkel. Éppen eleget harcoltunk a román hatalommal az elmúlt esztendőkben, a sajátunkkal nem fogunk. Csak azt reméljük, hogy a Telekinek, AMMOA-nak van elképzelése a jövőről, és a kormány mögöttük áll, csak azt kérjük, ne hagyják veszni az elért eredményeket!” – írta üzenőfalán a leköszönt ügyvezető.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár tegnap elmondta, hogy folytatódik a moldvai csángó magyarok oktatási programja, a tanárok rendben megkapják a fizetésüket, és a gyermekek is ugyanúgy részt vehetnek a magyarórákon, mint eddig. A fideszes politikus az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy átmenetileg, az új romániai alapítvány létrejöttéig, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ) nyújt segítséget az oktatási program működtetésében. Ugyanakkor reményének adott hangot, hogy az új alapítványi forma egy-két hónapon belül létrejöhet, és arról is beszámolt, hogy a magyar kormány idén 70 millió forintot biztosít az oktatási program működtetésére.
Répás Zsuzsanna hangsúlyozta: nagyon fontos a moldvai magyar oktatási program, mely még az előző Orbán-kormány idején indult, kiemelten fontosnak tartják a továbbvitelét, és olyan értéknek tartják, ami sokat segíthet a moldvai magyar csángó közösségnek. Felidézte, hogy amikor a Fidesz másfél éve átvette a kormányzást, átvilágították a támogatásokat, és az MCSMSZ által működtetett program kapcsán gyanúk merültek fel, ezért vizsgálatot rendeltek el, amelynek során számos rendellenességet találtak.
Ezt nem lehet így hagyni, hiszen a magyar kormány nemcsak azért tartozik felelősséggel, hogy működjön az oktatási program, hanem azért is, hogy a magyar állam által erre fordított összegeket pontosan követhető elszámolás mellett költsék el, szögezte le a helyettes államtitkár, aki szerint folytatni kell a vizsgálatot. Elmondta, jelezték az MCSMSZ-nek, hogy a feltárt hiányosságok miatt nem tudják folytatni az eddigi támogatási formát, pénzügyileg sokkal jobban ellenőrizhető formát kell találni, és ezért javasolták az új alapítvány létrehozását. Sajnálatának adott hangot, hogy a moldvai szövetség vezetősége erre lemondással reagált, „úgy érezzük, hogy cserbenhagyták azokat a gyerekeket és szülőket, akik továbbra is számítanak az oktatásra” – jelentette ki Répás Zsuzsanna.
Közleményben reagált tegnap este a történtekre az RMDSZ, amely értetlenül áll a magyar kormány döntése előtt, amelynek nyomán az MCSMSZ teljes vezetősége egyhangúan lemondott. A szövetség szerint a moldvai magyar nyelvű oktatás ügye a Kárpát-medencei magyarság, az összmagyar nemzet közös felelőssége, továbbá a magyar nyelvű oktatási program biztosította, hogy a moldvai csángók visszakapják anyanyelvüket, éljenek az anyanyelven való tanulás lehetőségével.
Az RMDSZ értékelése szerint súlyos csapás a romániai magyar közösség számára a magyar kormány döntése, amely szerint most megvonják a Moldvai Csángómagyarok Szövetségtől a moldvai magyar nyelvű oktatás koordinálását és vezetését. „Az ezelőtt egy évvel, az oktatási-nevelési támogatások lebonyolításával foglalkozó Iskola Alapítványtól megvont támogatás többek között azt eredményezte, hogy a jogosultak nagy része a mai napig sem részesült a 2010-es évre járó támogatási összegben.
A Moldvai Csángómagyarok Szövetségétől megvont bizalom pedig egy szintén jól felépített és működtetett oktatási rendszert veszélyeztet” – szerepel a közleményben. A szövetségi elnöki hivatal kommünikéje hozzáteszi: a „szórvány szórványában” élő csángó magyar közösség és az ott tanító pedagógusok iránt tanúsított tiszteletből az RMDSZ teljes mértékű támogatásáról biztosítja a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének lemondott vezetőségét, és közös fellépésre, összefogásra kéri a romániai magyar társadalmat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.
Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.
Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).
Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.
Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.
A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.
Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.
Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.
A közel 90 százalékos átmenési aránnyal a Kolozs megyei érettségizők teljesítettek a legjobban a 2025-ös nyári vizsgaidőszakban az oktatási minisztérium frissen végzettek eredményeit összesítő adatok szerint tágabb értelemben vett erdélyi összevetésben.
Látogatottsági adatok