Tanévlezárásra törekednek az erdélyi magyar egyetemek

Hogyan sikerült átállni az online oktatásra, és miként befolyásolja a tanév lezárását a járványhelyzet? – kérdeztük Dávid Lászlótól, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorától. „Amikor áttértünk az online oktatásra, az első kérés az volt, nehogy azt tegyük, hogy kizárólagosan meghatározunk egy olyan felületet, amelyet bizonyos tanárok nem ismernek. Eddig is voltak sokan olyanok, akik pl a Moodle segítségével kommunikáltak a diákokkal, feladatokat adtak ki, bizonyos szinten online oktatást végeztek.

– mondta a rektor.

Kifejtette, majdnem teljes egészében meg lehet tartani a kurzusokat, leszámítva a gyakorlati oktatást, hiszen a Sapientiának jellegzetesen gyakorlati képzései is vannak. Ilyen a mérnökképzés – a mérnökhallgatók száma a hallgatók összlétszámának felét meghaladja. „Figyelembe kellett vennünk ezért a lehetőséget, hogy akár a tanév megnyújtásával, tömbösítve meg lehessen tartani a gyakorlati órákat, amikor erre majd lehetőség nyílik. Külön kellett választani a végzős és nem végzős évfolyamokat;

– mutatott rá a rektor. Dávid László azt mondta, reménykedik, ezt meg is tudják valósítani a végzősök és mesterisek esetében is.

A kisebb évesek esetében azt a feltételt vették figyelembe, hogy lehetnek olyan tantárgyak, amelyek leadását nem lehet befejezni az idén azért, mert a gyakorlati képzés feltételeinek nem lehet megfelelni. „Ebben az esetben ha a krediteknek jó részét megszerezték ezeknél a tantárgyaknál, jövőre úgy fogjuk megteremteni a lehetőséget, hogy úgy teljesíthessenek a diákok, hogy a kevesebb kreditpontot fogadjuk majd el teljes értékű teljesítésnek.

– mutatott rá az egyetem vezetője. Kitért arra is, hogy mivel az egyetem négy helyszínén működik a 31 alapképzési szak, készítettek körképet arról, hogyan sikerül az online oktatást végezni: a visszajelzések szerint több mint 90 százalékban jól működik.

„A vizsgák egy részét megpróbáljuk online felületen lebonyolítani. A diákoknak évközi feladatokat is teljesíteniük kell, és azok beleszámíthatnak a jegybe, ugyanakkor olyan teszteket készítenek a tanárok, amelyek kitöltésének időkorlátja van, és megvan a lehetőség arra is, hogy szóbeli vizsgát online tartunk” – mutatott rá a rektor.

Rámutatott, át kellett szervezni azokat az évfolyamokat, ahol írásbeli vizsga van, és sok a hallgató, száznál is többen egy vizsgára. Ebben az esetben a kötelezően előírt, szakonkénti két alkalom nem elegendő, hogy a vizsgákat megtartsák.

– mondta a rektor.

„Amilyen gyorsan érkezett a rendkívüli helyzet, éppen olyan gyorsan tudtunk átállni” – jelentette ki a Krónika érdeklődésére Pálfi József, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem rektora. Mint részletezte, az elmúlt esztendők reformjai ilyen szempontból is hasznosnak és eredményesnek bizonyultak, sok mindent korszerűsítettek az utóbbi időben, és most azt kellett aktívabb módon gyakorlatba ültetni. A hallgatóknak több platform közvetítésével juttatják el a tananyagot.

„Eddig is rendelkezésünkre állt a Vénusz nyilvántartó rendszer, ahol az oktatók már korábban is feltölthették előadásaikat.

Ezen kívül van az egyetemen a Moodle rendszer, amely például az ismeretek ellenőrzésére is kiváló lehetőséget nyújt – ez tesztet generál, ezáltal az oktató is pontosan láthatja azt, hogy a hallgatónak mennyire sikerült átvennie az anyagot. Sokan a Google Meeten keresztül tartják az előadásokat. Ehhez okostáblát is csatlakoztatnak, a hallgató kérdez, válaszol, és így nagyon interaktív lesz az egész óra. De tovább sorolhatnám például a Skype, Messenger, Whatsapp lehetőségeket. Így alapvetően mindenki megtalálta a számára megfelelő platformot, amelyen a hallgatókkal tartja a kapcsolatot” – ecsetelte az online oktatás mikéntjét a rektor.

Kérdésünkre, hogy a diákok megközelítőleg hány százalékát éri el a PKE ezeken a platformokon, Pálfi leszögezte: a hallgatók 100 százalékát.

Az értesítéseket e-mailben küldik ki számukra a titkárságon dolgozók. A tanulmányi felelősök valamennyi hallgatóval folyamatosan és rendszeresen tartják a kapcsolatot, közben pedig a tehetséggondozó iroda online is a hallgatók rendelkezésére áll, ha bármilyen problémájuk adódna.

„Természetesen a személyes kapcsolatot, amelyhez hozzászoktunk, semmi sem pótolja, ez tény, de tudomásom szerint nincs olyan, hogy nem érjük el a hallgatót, vagy a hallgató nem tudná elérni valamelyik tanárt, valamelyik titkárságot. A könyvtár is online működik folyamatosan, de kérhetnek könyvet a hallgatók, és a kollégák is igyekeznek biztosítani számukra. Igyekszünk odafigyelni minden olyan kérdésre, amelyek akár a hallgató eltűnésére vagy lemorzsolódására utalna, de eddig nem érzékeltük ezeknek a jeleit” – jelentette ki Pálfi, amikor arról faggattuk, nem tartanak-e a hallgatók „elvesztésétől” a kialakult rendkívüli helyzetben.

A tanév lezárására, a vizsgaidőszak mikéntjére vonatkozó kérdésünkre megjegyezte: azok még odébb vannak. „Az egyetemi vezetés folyamatosan konzultál a karokkal, tanszékekkel, és többféleképpen igyekszünk felkészülni erre az újfajta kihívásra. Ám úgy gondolom, jelen pillanatban erről még nem időszerű nyilatkozni. Sok minden nem tőlünk függ” – fogalmazott a PKE rektora. Rámutatott: odafigyelnek az országos rendelkezésekre, és azok figyelembevételével rendszerszintű lépéseket tesznek. Így mire beköszönt a vizsgaidőszak, a hallgatók fel lesznek készítve, a tananyagot is időben megkapják, ezért a rektor bízik benne, hogy a diákok sikeresen számot tudnak majd adni tudásukról.

– jelentette ki kérdésünkre Pálfi József.

Amint arról beszámoltunk, a kolozsvári székhelyű Babeș–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) is igyekeznek megfelelni a rendkívüli körülményeknek: a BBTE-n online tehetik le az alapképzési és a magiszteri tanulmányokat lezáró vizsgáikat a hallgatók, de a felsőoktatási intézménybe való felvételit is a világhálón tartják.

Online vizsgázhatnak a BBTE végzősei, a felvételi is a világhálón zajlik

Online tehetik le az alapképzési és a magiszteri tanulmányokat lezáró vizsgáikat a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) hallgatói, de a felsőoktatási intézménybe való felvételit is a világhálón tartják.