2010. augusztus 18., 10:042010. augusztus 18., 10:04
Döntésük értelmében ezekbe a lakásokba többnyire azok költözhetnének be, akiket kilakoltatnak a jogos tulajdonosoknak visszaszolgáltatott, a kommunizmus idején államosított ingatlanokból. Az intézkedés azonban csak részben javítana a város szociális segélyezetteinek a sorsán, ugyanis az önkormányzat több mint 1500 lakásigénylést iktatott. Ebből 540 szociális alapú lakásigénylés, 980 kérést a fiatal pályakezdők nyújtottak be. Utóbbiak a fejlesztési minisztérium által finanszírozott ANL-tömbházak megépítésére várnak. Máramarosszigeten az utóbbi években közel tíz ilyen tömbházat építettek. Jelenleg épülőben van egy következő, ám a minisztérium pénzhiány miatt leállította az ottani munkálatokat.
A városvezetés egyébként már kinézett egy tömbházat, amelyet a szociális lakások kialakítása céljából megvásárolna. Ez a régi állami építkezési vállalat tulajdonában van. A városatyák úgy értesültek, hogy a vállalat el szeretné adni, ezt vásárolnák meg. Tárgyalásokba azonban még nem kezdtek, hiszen jelenleg a panelben lakik pár család. A tanácshatározat értelmében azt csak egészben, üresen és minden kötöttségtől mentesen vásárolja meg. Így juthat a város jutányos áron az ingatlan birtokába, ráadásul sokkal könnyebben lehet majd felújításokba kezdeni, ha nem lakik ott senki. „Ilyen körülmények között az eladás nehézkes lesz.
A dolog kétélű. Nem oldhatsz meg egy szociális lakásgondot úgy, hogy közben másikat okozol vele. Ez csak látszólagos megoldást jelentene. Nem lakoltathatjuk ki az ottani bérlőket, hogy másokat költöztessünk be. Szerintem a városi tanácsosok nem voltak ezzel tisztában, hogy ott jelen pillanatban laknak emberek. Azokat nem lehet csak úgy kilakoltatni” – nyilatkozta Dan Spiridon Pralea, a máramarosszigeti polgármesteri hivatal szóvivője. Ez esetben ez az intézkedés akár évekig is elhúzódhat, hiszen a közgyűlési határozatot az adott körülmények között nehezen lehet majd életbe ültetni. A szóvivő még elmondta, hogy a város jelenleg rendelkezik akkora költségvetéssel, hogy ezeket a lakásokat megvásárolhassa. Arra a kérdésünkre, hogy mennyibe is kerülne egy lakás, csak annyit mondott, hogy elérhető áron férhetnének hozzá. Hozzátette azt is, hogy a leendő bérlőknek a bérleti díja is jóval a piaci ár alatt lenne.
A városban ugyanakkor 85 család lakik visszaszolgáltatott lakásokban. Nekik rövid időn belül ki kell költözniük, ugyanis lassan lejár a törvény által megszabott ötéves türelmi idő. Bíró Erzsébet és családja esetében már hat év is eltelt, így a kiköltözésre bármelyik nap számíthatnak. Számukra is egy garzonlakást biztosítana az önkormányzat, ám ők négyen laknak a házban, így a garzon kicsinek bizonyul majd mindannyiuknak. „Legalább kétszobás lakást adjanak. Hogy gondolják, hogy egy négyszobás házból beköltözöm egy garzonba? A férjem ágyban fekvő beteg, neki külön szoba kell. Én a garzonba semmi esetre se megyek. Akkor inkább máshova költözöm, albérletbe” – fakadt ki lapunknak az asszony. 34 éve laknak abban a házban, a kilencvenes évek elején meg akarták venni, előleget is befizettek, de a restitúció megszakította a folyamatot. „Amennyi pénzt beleöltem ebbe a házba, másikat vehettem volna helyette. Ráadásul semmi kártérítést nem fogok kapni. Azt mondják, hogy minden javítást magamnak végeztem” – panaszolta az asszony.
Súlyosbodott a helyzet az elmúlt órákban a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál, ahol mintegy 700 köbméter kőzet beomlott, és nagy repedések jelentek meg a műszaki úton, valamint az erdőben – közölte pénteken délután a Hargita megyei prefektúra.
A halak mellett az érintett folyószakaszok teljes édesvízi életközösségére drasztikus hatással van a nagyon megnövekedett és egyelőre tartósan fennálló magas sótartalom – állapítja meg a Krónikához eljuttatott írásában Máthé István mikrobiológus.
Tragédia lett egy ártalmatlannak tűnő gyerekcsínyből: a kiskorúak által felgyújtott matracról a lángok átterjedtek egy autóra, onnan pedig az állatorvosi rendelőre és több lakásra az Arad megyei Zimándújfalun.
Tíz vagy annál több évbe is beletelhet, mire regenerálódik a parajdi bányakatasztrófa nyomán nagy mennyiségű sóval szennyezett Kis-Küküllő halpopulációja és a folyóparti fauna – állítja Hartel Tibor ökológus.
A román hatóságok a magyar felet is értesítik a Kis-Küküllőből a Marosba került víz magas sótartalmáról, amely várhatóan péntek este Nagylaknál éri el a román–magyar határt – nyilatkozta csütörtök este Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
Az Európai Sótermelők Szövetségének szakértői felmérték a helyzetet a parajdi sóbányában, és két lehetőséget vázoltak fel: az egyik a meglévő bánya megmentése és stabilizálása, a másik pedig egy új tárna megnyitása a látogatók és a termelés szám&a
Nagyvárad országos premierként részese egy európai finanszírozású, magyar irányítású meteorológiai szimulációnak, mely révén a kánikulában azonosítják a város legforróbb pontjait, ahol ezek után hűsítő megoldásokat alkalmaznak.
Erdélyi turnéra indul Édeskeserű című produkciójával június 21-én a Magyar Állami Népi Együttes. A négynapos előadássorozat első állomása Marosvásárhely lesz – tájékoztatta a Hagyományok Háza az MTI-t csütörtökön.
A Kis-Küküllő vizének magas sótartalma miatt a Maros megyei tanfelügyelőség hétfőtől elrendelte a jelenléti oktatás felfüggesztését Dicsőszentmártonban, Ádámoson, Szászbogácson, Gyulakután és Vámosgálfalván.
Megérkezett csütörtökön Nagyváradra az első abból a kilenc korszerű, alacsony padlós villamosból, amelyre az önkormányzat az uniós helyreállítási alapból (PNRR) kapott forrásokat.