Szisztematikus rombolás a román állam tulajdonában lévő, Erdély aranykorát jelképező radnóti Rákóczi-kastélyban

Rendkívül romos állapotba került a román állam tulajdonában lévő, a Maros megyei Radnóton található, 16. századi Rákóczi-kastély – hívta fel a figyelmet Kiss Lóránd restaurátor, műemlékvédelmi szakember. Kiss Lóránd, aki a közösségi oldalon fotókkal illusztrált bejegyzést közölt a műemlék elkeserítő állapotáról, a Krónika megkeresésére kifejtette, hogy amióta az épületegyüttes 2020-ban a román állam tulajdonába került, szisztematikus műemlékrombolás zajlik: folyamatosan bontják és hordják szét valakik a kastély elemeit.

„Azért szólaltam meg a nyilvánosság előtt, mert műemlékvédelmi szakemberként szívügyem, hogy a kastély ügye mozduljon ki a holtpontról.

Kifejtette, tragikus, hogy tíz méter hosszú, 30 centi átmérőjű gerendákat vágnak le, hordanak el: és ezt nem lehet szekérrel vagy más fapados módszerekkel lebonyolítani. Az északi szárny tetőzetének körülbelül kétharmada beomlott, az összeomlott tetőszerkezet cserepei a földszinti boltozatokat terhelik, helyenként látható a bontásból származó, szállításra előkészített faanyag.

„Tehát itt egy – finoman fogalmazva is – cinkos érdektelenség sejthető a tulajdonos részéről. Világosan követhető, hogy ez a rombolás, bontás szisztematikusan, célzottan zajlik: először kitépték az ablak- és ajtótokozatokat a földszinten, aztán ugyanezt megtették az emeleten, aztán

Kifejtette, az egyik szárny tetőszerkezete már beomlott, és idő – mindössze hetek-hónapok – kérdése, hogy megomlik a többi szárny és a többi tetőszerkezet, ugyanis a kötőgerendákat mind elvágták és a hó, a szél miatt nem fog majd kitartani az épület. Kérdésünkre a restaurátor azt is elmondta, hogy a jelenlegi állapotban még menthető lenne a kastély, de az állapota elkeserítően tragikus.

„A román államnak, amely visszaperelte az ingatlant a Római katolikus Státustól, arra is gondja kellene legyen, hogy vegye kezelésbe, törődjön azzal, amit visszaperelt.

Kihangsúlyozta, a radnóti kastély pusztulásának esete nem egyedüli eset, hiszen csak az Aranyos és a Maros völgyén végigmenve több pusztuló műemléket is lehet látni: rommá vált az aranyosgerendi kastély az utóbbi tizenvalahány évben, de hasonló állapotban van a kerelőszentpáli kastély – és ez a három műemlék csupán kis területen, ötven kilométeres körzeten belül található. „Ráadásul jól látható, tehát nem eldugott helyen vannak, naponta látják az ott elhaladók, tehát azt se lehet mondani, hogy feledésbe merültek volna.

„Az aranyosgerendi és a kerelőszentpáli műemléket visszakapták ugyan a tulajdonosok – de más kérdés, hogy milyen állapotban” – emlékeztetett a restaurátor. A radnóti kastély közelmúltjáról szólva felelevenítette, hogy az MS-II-m A 15705 azonosító szám alatt nyilvántartott műemlék

2003-2020 között visszaszolgáltatási per tárgyát képezte a román állam és a Római katolikus Státus között. 2012-ben gondatlanság miatt leégett a kastély két tornyának a fedélszerkezete, a két torony fedélszerkezetét a római katolikus egyház kezdeményezésére és szakemberek önkéntes segítségével újjáépítették, a munkálatokat a budapesti Teleki László Alapítvány finanszírozta.

A román állam a radnóti önkormányzaton keresztül hallgatólagos hozzájárulását adta a munkálatokhoz.

„Ezt azért tudom, mert többed magammal szakemberekként önként besegítettünk ebbe a munkába. Mindezek után a műemlék jogos tulajdonosa, az állam két év alatt annyira nem volt képes, hogy az őrzését megoldja.

Ha létezik felelős, az a román állam, ha pedig nincsen felelős, akkor nem létezik a román állam” – mondta a szakember.

Kovács Zsolt művészettörténész, a Babeș-Bolyai egyetem oktatója is úgy értékelte, hogy rendkívül fontos erdélyi műemlék a radnóti kastély épületegyüttese, ezért tragikus az, ami jelenleg tapasztalható. „Alapvetően azért fontos, mert az erdélyi reneszánsz építészet egyik kiemelkedő emléke a radnóti kastély, amelyet több korszakban építettek ki a mai formájára. A négy sarokbástyás szabályos alaprajz Bethlen Gábor építkezéseihez kötődik, tehát Bethlen korában nyerte el a mai kinézetét – legalábbis az alaprajza szintjén. Jellegzetes késő reneszánsz alaprajz, ami egészen az itáliai reneszánsz építészetig visszavezethető: a nagy itáliai építészek találták ki” – emelte ki a művészettörténész. Hozzáfűzte,

faragott kőkeretek, vagyis kőből készült ajtó- és ablakkeretek, nagyon szép boltozattartó konzolok, falképes dekoráció a reneszánszból. „Utóbbiakat csak épp azonosította a kutatás, pontosabban Kiss Lóránd, de alaposabban még nem is kerültek feltárásra. Plusz sosem volt kutatva a falréteg, tehát tulajdonképpen az egykori fejedelmi kastély számos más, akár falképes részlete, más részletei lehetnek még feltáratlanok. Az épület jelentőségét az is emeli, hogy hát nemcsak Bethlen Gábor építkezett itt. Az 1640-es évek végén a fejedelem halála miatt az ő építkezései abbamaradtak, ezeket aztán II. Rákóczi György folytatta. Tehát tulajdonképpen a 17. század egyik legjelentősebb fejedelmi építkezése volt a radnóti kastély” – fejtette ki Kovács Zsolt.

Emiatt

hatalmas felkiáltójel a pusztulás, hiszen Erdély-szerte is ritkaságnak is mondható a viszonylag épen maradt várkastély, amivel a román állam tulajdonosként a jelek szerint egyáltalán nem törődik.

„Az épület művészettörténeti jelentősége az építészettörténeti vonatkozások, és akár a falképek miatt is hatalmas. Emellett szimbolikus jelentősége is nagy, hiszen Erdély aranykorának, a XVII. századi fejedelemség korának fontos, ráadásul fejedelmi kastélya volt, ahol megfordult Bethlen Gábor és a Rákócziak is ehhez a kastélyhoz kötődnek. Azért is fontos ez a figyelemfelhívás, mert azt láthatjuk, hogy

az ebből a korszakból származó erdélyi kastélyok közül sajnos vannak már menthetetlenek” – mondta a művészettörténész.

Példaként említette a fehér megyei Alvincen található, teljesen romos állapotban lévő kastélyt.

„Az alvinci is pontosan ugyanilyen szabályos alaprajzú, az elmúlt fél évszázadban, a '70-es években még tető volt rajta, ma már nem lehet megmenteni az épületet.

Tehát azért fontos Kiss Lóránd figyelemfelkeltése, mert a radnóti kastély még gyors beavatkozással megmenthető. Lépéseket kell tenni, hogy ne omoljanak be a tetők. Alapvetően itt az önkormányzatnak kellene lépnie, vagy a román államnak. Ha nem lépnek, a kastély egy része menthetetlenné fog válni” – hangsúlyozta a művészettörténész.