Szisztematikus rombolás a román állam tulajdonában lévő, Erdély aranykorát jelképező radnóti Rákóczi-kastélyban

A radnóti kastélynak a szimbolikus jelentősége is nagy, hiszen Erdély aranykorának, a 17.  századi fejedelemség korának fontos, ráadásul fejedelmi kastélya volt, ahol megfordult Bethlen Gábor és a Rákócziak is ehhez a kastélyhoz kötődnek •  Fotó: Kiss Lóránd/Facebook

A radnóti kastélynak a szimbolikus jelentősége is nagy, hiszen Erdély aranykorának, a 17. századi fejedelemség korának fontos, ráadásul fejedelmi kastélya volt, ahol megfordult Bethlen Gábor és a Rákócziak is ehhez a kastélyhoz kötődnek

Fotó: Kiss Lóránd/Facebook

Művészettörténeti, építészettörténeti és történelmi szempontból is rendkívül jelentős műemlék a Maros megyei Radnóton található, reneszánsz kori Rákóczi-kastély, amelynek állapota rohamosan romlik, amióta 2020-ban visszakerült a román állam tulajdonába. Az épületegyüttes jelenlegi tragikus, pusztuló állapotára Kiss Lóránd restaurátor, műemlékvédelmi szakember hívta fel a figyelmet. A Krónikának Kiss Lóránd és Kovács Zsolt művészettörténész, a Babeș-Bolyai egyetem oktatója is úgy értékelt: sürgősen tenni kellene valamit a kastély megmentéséért, amíg még nem késő.

Kiss Judit

2023. augusztus 22., 19:022023. augusztus 22., 19:02

2023. augusztus 22., 19:032023. augusztus 22., 19:03

Rendkívül romos állapotba került a román állam tulajdonában lévő, a Maros megyei Radnóton található, 16. századi Rákóczi-kastély – hívta fel a figyelmet Kiss Lóránd restaurátor, műemlékvédelmi szakember. Kiss Lóránd, aki a közösségi oldalon fotókkal illusztrált bejegyzést közölt a műemlék elkeserítő állapotáról, a Krónika megkeresésére kifejtette, hogy amióta az épületegyüttes 2020-ban a román állam tulajdonába került, szisztematikus műemlékrombolás zajlik: folyamatosan bontják és hordják szét valakik a kastély elemeit.

•  Fotó: Kiss Lóránd/Facebook Galéria

Fotó: Kiss Lóránd/Facebook

„Azért szólaltam meg a nyilvánosság előtt, mert műemlékvédelmi szakemberként szívügyem, hogy a kastély ügye mozduljon ki a holtpontról.

Idézet
Gyakorlatilag az egyik leginkább épen megmaradt erdélyi reneszánsz várkastélyról van szó. És oda jutott, hogy a 21. században, amikor olyan világot élünk, hogy egy galamb leszáll egy térre, és már posztolják az emberek az interneten, lehetséges, hogy az épületet valakik darabról darabra széthordják: ez történik most Radnóton” – hívta fel a figyelmet Kiss Lóránd.
•  Fotó: Kiss Lóránd/Facebook Galéria

Fotó: Kiss Lóránd/Facebook

Kifejtette, tragikus, hogy tíz méter hosszú, 30 centi átmérőjű gerendákat vágnak le, hordanak el: és ezt nem lehet szekérrel vagy más fapados módszerekkel lebonyolítani. Az északi szárny tetőzetének körülbelül kétharmada beomlott, az összeomlott tetőszerkezet cserepei a földszinti boltozatokat terhelik, helyenként látható a bontásból származó, szállításra előkészített faanyag.

•  Fotó: Kiss Lóránd/Facebook Galéria

Fotó: Kiss Lóránd/Facebook

„Tehát itt egy – finoman fogalmazva is – cinkos érdektelenség sejthető a tulajdonos részéről. Világosan követhető, hogy ez a rombolás, bontás szisztematikusan, célzottan zajlik: először kitépték az ablak- és ajtótokozatokat a földszinten, aztán ugyanezt megtették az emeleten, aztán

Idézet
elkezdték szétvágni a tetőszerkezetet úgy, hogy levágták a kötőgerendákat – ezekhez olyan eszközök kellenek, hogy mondjuk két segélyre szoruló ember nem tudja végrehajtani kézi szerszámmal” – ecsetelte a restaurátor.

Kifejtette, az egyik szárny tetőszerkezete már beomlott, és idő – mindössze hetek-hónapok – kérdése, hogy megomlik a többi szárny és a többi tetőszerkezet, ugyanis a kötőgerendákat mind elvágták és a hó, a szél miatt nem fog majd kitartani az épület. Kérdésünkre a restaurátor azt is elmondta, hogy a jelenlegi állapotban még menthető lenne a kastély, de az állapota elkeserítően tragikus.

•  Fotó: Kiss Lóránd/Facebook Galéria

Fotó: Kiss Lóránd/Facebook

„A román államnak, amely visszaperelte az ingatlant a Római katolikus Státustól, arra is gondja kellene legyen, hogy vegye kezelésbe, törődjön azzal, amit visszaperelt.

Idézet
Azt nem tudni, hogy ez a rombolás szándékos, avagy gondatlanság miatt történik, viszont az kétségbeejtő, hogy miként válunk a 21. században emlékezet nélküli országgá” – fogalmazott Kiss Lóránd.

Kihangsúlyozta, a radnóti kastély pusztulásának esete nem egyedüli eset, hiszen csak az Aranyos és a Maros völgyén végigmenve több pusztuló műemléket is lehet látni: rommá vált az aranyosgerendi kastély az utóbbi tizenvalahány évben, de hasonló állapotban van a kerelőszentpáli kastély – és ez a három műemlék csupán kis területen, ötven kilométeres körzeten belül található. „Ráadásul jól látható, tehát nem eldugott helyen vannak, naponta látják az ott elhaladók, tehát azt se lehet mondani, hogy feledésbe merültek volna.

•  Fotó: Kiss Lóránd/Facebook Galéria

Fotó: Kiss Lóránd/Facebook

„Az aranyosgerendi és a kerelőszentpáli műemléket visszakapták ugyan a tulajdonosok – de más kérdés, hogy milyen állapotban” – emlékeztetett a restaurátor. A radnóti kastély közelmúltjáról szólva felelevenítette, hogy az MS-II-m A 15705 azonosító szám alatt nyilvántartott műemlék

2003-2020 között visszaszolgáltatási per tárgyát képezte a román állam és a Római katolikus Státus között. 2012-ben gondatlanság miatt leégett a kastély két tornyának a fedélszerkezete, a két torony fedélszerkezetét a római katolikus egyház kezdeményezésére és szakemberek önkéntes segítségével újjáépítették, a munkálatokat a budapesti Teleki László Alapítvány finanszírozta.

A román állam a radnóti önkormányzaton keresztül hallgatólagos hozzájárulását adta a munkálatokhoz.

•  Fotó: Kiss Lóránd/Facebook Galéria

Fotó: Kiss Lóránd/Facebook

„Ezt azért tudom, mert többed magammal szakemberekként önként besegítettünk ebbe a munkába. Mindezek után a műemlék jogos tulajdonosa, az állam két év alatt annyira nem volt képes, hogy az őrzését megoldja.

Ha létezik felelős, az a román állam, ha pedig nincsen felelős, akkor nem létezik a román állam” – mondta a szakember.

•  Fotó: Kiss Lóránd/Facebook Galéria

Fotó: Kiss Lóránd/Facebook

Kovács Zsolt művészettörténész, a Babeș-Bolyai egyetem oktatója is úgy értékelte, hogy rendkívül fontos erdélyi műemlék a radnóti kastély épületegyüttese, ezért tragikus az, ami jelenleg tapasztalható. „Alapvetően azért fontos, mert az erdélyi reneszánsz építészet egyik kiemelkedő emléke a radnóti kastély, amelyet több korszakban építettek ki a mai formájára. A négy sarokbástyás szabályos alaprajz Bethlen Gábor építkezéseihez kötődik, tehát Bethlen korában nyerte el a mai kinézetét – legalábbis az alaprajza szintjén. Jellegzetes késő reneszánsz alaprajz, ami egészen az itáliai reneszánsz építészetig visszavezethető: a nagy itáliai építészek találták ki” – emelte ki a művészettörténész. Hozzáfűzte,

Idézet
a kastélynak azért is óriási a jelentősége, mert Bethlen Gábor fejedelem építkezéseinek ez az épület az egyik viszonylag – legalábbis eddig – jó állapotban fennmaradt emléke, benne számos reneszánsz részlettel:

faragott kőkeretek, vagyis kőből készült ajtó- és ablakkeretek, nagyon szép boltozattartó konzolok, falképes dekoráció a reneszánszból. „Utóbbiakat csak épp azonosította a kutatás, pontosabban Kiss Lóránd, de alaposabban még nem is kerültek feltárásra. Plusz sosem volt kutatva a falréteg, tehát tulajdonképpen az egykori fejedelmi kastély számos más, akár falképes részlete, más részletei lehetnek még feltáratlanok. Az épület jelentőségét az is emeli, hogy hát nemcsak Bethlen Gábor építkezett itt. Az 1640-es évek végén a fejedelem halála miatt az ő építkezései abbamaradtak, ezeket aztán II. Rákóczi György folytatta. Tehát tulajdonképpen a 17. század egyik legjelentősebb fejedelmi építkezése volt a radnóti kastély” – fejtette ki Kovács Zsolt.

•  Fotó: Kiss Lóránd/Facebook Galéria

Fotó: Kiss Lóránd/Facebook

Emiatt

hatalmas felkiáltójel a pusztulás, hiszen Erdély-szerte is ritkaságnak is mondható a viszonylag épen maradt várkastély, amivel a román állam tulajdonosként a jelek szerint egyáltalán nem törődik.

„Az épület művészettörténeti jelentősége az építészettörténeti vonatkozások, és akár a falképek miatt is hatalmas. Emellett szimbolikus jelentősége is nagy, hiszen Erdély aranykorának, a XVII. századi fejedelemség korának fontos, ráadásul fejedelmi kastélya volt, ahol megfordult Bethlen Gábor és a Rákócziak is ehhez a kastélyhoz kötődnek. Azért is fontos ez a figyelemfelhívás, mert azt láthatjuk, hogy

az ebből a korszakból származó erdélyi kastélyok közül sajnos vannak már menthetetlenek” – mondta a művészettörténész.

•  Fotó: Kiss Lóránd/Facebook Galéria

Fotó: Kiss Lóránd/Facebook

Példaként említette a fehér megyei Alvincen található, teljesen romos állapotban lévő kastélyt.

„Az alvinci is pontosan ugyanilyen szabályos alaprajzú, az elmúlt fél évszázadban, a '70-es években még tető volt rajta, ma már nem lehet megmenteni az épületet.

Tehát azért fontos Kiss Lóránd figyelemfelkeltése, mert a radnóti kastély még gyors beavatkozással megmenthető. Lépéseket kell tenni, hogy ne omoljanak be a tetők. Alapvetően itt az önkormányzatnak kellene lépnie, vagy a román államnak. Ha nem lépnek, a kastély egy része menthetetlenné fog válni” – hangsúlyozta a művészettörténész.

•  Fotó: Kiss Lóránd/Facebook Galéria

Fotó: Kiss Lóránd/Facebook

•  Fotó: Kiss Lóránd/Facebook Galéria

Fotó: Kiss Lóránd/Facebook

•  Fotó: Kiss Lóránd/Facebook Galéria

Fotó: Kiss Lóránd/Facebook

•  Fotó: Kiss Lóránd/Facebook Galéria

Fotó: Kiss Lóránd/Facebook

korábban írtuk

Egész Erdély különleges ékköve lesz a válaszúti Bánffy-kastély, végéhez közeledik a Kolozs megyei épületegyüttes felújítása
Egész Erdély különleges ékköve lesz a válaszúti Bánffy-kastély, végéhez közeledik a Kolozs megyei épületegyüttes felújítása

Végéhez közeledik a válaszúti Bánffy-kastély európain uniós alapokból finanszírozott felújítása, az épületegyüttes nem csak Kolozs megye, de egész Erdély különleges ékköve és büszkesége lesz

korábban írtuk

Kiállítás nyílik ősszel a „vad gróf”, Teleki Sándor kalandos élettörténetéről a Máramaros megyei Koltó impozáns kastélyában
Kiállítás nyílik ősszel a „vad gróf”, Teleki Sándor kalandos élettörténetéről a Máramaros megyei Koltó impozáns kastélyában

Nemcsak a Petőfi-kultuszt ápolja a Máramaros megyei Koltón működő Teleki-Petőfi Kulturális Egyesület, de szeretnék élményszerűen bemutatni a látogatóknak gróf Teleki Sándor 1848-as ezredes, emlékíró szerteágazó, nem mindennapi élettörténetét is.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 22., csütörtök

Magyarlakta települések hivatalos címerére és zászlajára bólintott rá a kormány

Hivatalos a Bihar megyei Nagyszalonta címere és a Maros megyei Sóvárad zászlaja – jelentette be Cseke Attila RMDSZ-es fejlesztési miniszter a kormány csütörtöki ülése után.

Magyarlakta települések hivatalos címerére és zászlajára bólintott rá a kormány
2025. május 22., csütörtök

Meg kellett hosszabbítani a veszélyhelyzetet Parajdon a sóbányába beszivárgó víz miatt

A parajdi vészhelyzeti bizottság (CLSU) 15 nappal meghosszabbította a helyi szintű veszélyhelyzetet a parajdi sóbányában történt vízszivárgások miatt, miután a Korond-patak hozama ismét megemelkedett a kiadós esőzések miatt.

Meg kellett hosszabbítani a veszélyhelyzetet Parajdon a sóbányába beszivárgó víz miatt
2025. május 22., csütörtök

Csúnya baki: az egyik erdélyi városban Nicușor Danra leadott több száz szavazatot „ajándékoztak” Simionnak

Több száz, eredetileg a független jelöltként induló bukaresti főpolgármesterre, Nicușor Danra leadott szavazatot írtak a szélsőjobboldal jelöltje, George Simion javára az egyik gyulafehérvári szavazókörben.

Csúnya baki: az egyik erdélyi városban Nicușor Danra leadott több száz szavazatot „ajándékoztak” Simionnak
2025. május 21., szerda

Sportot űznek a jogosítvány nélküli vezetésből

Egyre többen űznek felelőtlen sportot abból, hogy jogosítvány nélkül vezetnek a közutakon járművet. Aki ezt megtoldja ittas vezetéssel, az könnyen rendőrségi fogdába kerülhet legalább 24 órára.

Sportot űznek a jogosítvány nélküli vezetésből
2025. május 21., szerda

Több erdélyi megyét ,,uraló” drogbanda került a rácsok mögé

Három erdélyi megyében tevékenykedő kábítószer-forgalmazó bandára csaptak le kedden a Fehér Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai. A törvényszék elrendelte a banda tagjainak a 30 napos előzetes letartóztatását.

Több erdélyi megyét ,,uraló” drogbanda került a rácsok mögé
2025. május 21., szerda

Tíz nap alatt hétszer riasztottak medve miatt Hargita megyében, de kevesebb a bejelentés, mint tavaly

Az utóbbi tíz nap során hétszer riasztották a Hargita megyei csendőröket a települések közelében felbukkanó medvék miatt.

Tíz nap alatt hétszer riasztottak medve miatt Hargita megyében, de kevesebb a bejelentés, mint tavaly
2025. május 21., szerda

Félmillió zarándokot várnak idén is a csíksomlyói búcsúba, az Erdélyi Ferencesek közlik a tudnivalókat

A csíksomlyói búcsú programját, és a zarándoklattal kapcsolatos tudnivalókat közölte a Kisebb Testvérek Szent István Királyról nevezett Erdélyi Rendtartományának nevében Timár Sándor P. Asztrik OFM, a kegytemplom igazgatója.

Félmillió zarándokot várnak idén is a csíksomlyói búcsúba, az Erdélyi Ferencesek közlik a tudnivalókat
2025. május 21., szerda

Böcskei László püspök: helytelenítem a váradi önkormányzat kilakoltatási felszólítását, minden támogatást megadok a premontrei apátnak

Helyteleníti Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök, hogy a város kilakoltatási végzést küldött Fejes Rudolf Anzelm premontrei apátnak.

Böcskei László püspök: helytelenítem a váradi önkormányzat kilakoltatási felszólítását, minden támogatást megadok a premontrei apátnak
2025. május 21., szerda

Minden tizedik ember cukorbetegségben szenved, a szakorvos a megelőzés fontosságát hangsúlyozza (VIDEÓ)

Romániában minden tizedik ember cukorbetegségben szenved, aminek előfordulási aránya az európai átlag fölött áll. Egészségügyi sorozatunk újabb részében dr. Szabó Mónika marosvásárhelyi diabetológussal jártuk körül a népbetegségként számon tartott kórt.

Minden tizedik ember cukorbetegségben szenved, a szakorvos a megelőzés fontosságát hangsúlyozza (VIDEÓ)
2025. május 20., kedd

Új otthonba költözött a Kallós Zoltán Népzeneiskola a kincses városban

A Kallós Alapítvány tevékenysége a szórványmagyarság életerejét bizonyítja, ma és a jövőben is azoké a dicsőség, akik folytatják az értékmentést és őrzik a népi kultúrát – hangoztatta Szilágyi Péter helyettes államtitkár Kolozsváron.

Új otthonba költözött a Kallós Zoltán Népzeneiskola a kincses városban