Szisztematikus rombolás a román állam tulajdonában lévő, Erdély aranykorát jelképező radnóti Rákóczi-kastélyban

Szisztematikus rombolás a román állam tulajdonában lévő, Erdély aranykorát jelképező radnóti Rákóczi-kastélyban

A radnóti kastélynak a szimbolikus jelentősége is nagy, hiszen Erdély aranykorának, a 17. századi fejedelemség korának fontos, ráadásul fejedelmi kastélya volt, ahol megfordult Bethlen Gábor és a Rákócziak is ehhez a kastélyhoz kötődnek

Fotó: Kiss Lóránd/Facebook

Művészettörténeti, építészettörténeti és történelmi szempontból is rendkívül jelentős műemlék a Maros megyei Radnóton található, reneszánsz kori Rákóczi-kastély, amelynek állapota rohamosan romlik, amióta 2020-ban visszakerült a román állam tulajdonába. Az épületegyüttes jelenlegi tragikus, pusztuló állapotára Kiss Lóránd restaurátor, műemlékvédelmi szakember hívta fel a figyelmet. A Krónikának Kiss Lóránd és Kovács Zsolt művészettörténész, a Babeș-Bolyai egyetem oktatója is úgy értékelt: sürgősen tenni kellene valamit a kastély megmentéséért, amíg még nem késő.

Kiss Judit

2023. augusztus 22., 19:022023. augusztus 22., 19:02

2023. augusztus 22., 19:032023. augusztus 22., 19:03

Rendkívül romos állapotba került a román állam tulajdonában lévő, a Maros megyei Radnóton található, 16. századi Rákóczi-kastély – hívta fel a figyelmet Kiss Lóránd restaurátor, műemlékvédelmi szakember. Kiss Lóránd, aki a közösségi oldalon fotókkal illusztrált bejegyzést közölt a műemlék elkeserítő állapotáról, a Krónika megkeresésére kifejtette, hogy amióta az épületegyüttes 2020-ban a román állam tulajdonába került, szisztematikus műemlékrombolás zajlik: folyamatosan bontják és hordják szét valakik a kastély elemeit.

Galéria

Fotó: Kiss Lóránd/Facebook

„Azért szólaltam meg a nyilvánosság előtt, mert műemlékvédelmi szakemberként szívügyem, hogy a kastély ügye mozduljon ki a holtpontról.

Idézet
Gyakorlatilag az egyik leginkább épen megmaradt erdélyi reneszánsz várkastélyról van szó. És oda jutott, hogy a 21. században, amikor olyan világot élünk, hogy egy galamb leszáll egy térre, és már posztolják az emberek az interneten, lehetséges, hogy az épületet valakik darabról darabra széthordják: ez történik most Radnóton” – hívta fel a figyelmet Kiss Lóránd.
Galéria

Fotó: Kiss Lóránd/Facebook

Kifejtette, tragikus, hogy tíz méter hosszú, 30 centi átmérőjű gerendákat vágnak le, hordanak el: és ezt nem lehet szekérrel vagy más fapados módszerekkel lebonyolítani. Az északi szárny tetőzetének körülbelül kétharmada beomlott, az összeomlott tetőszerkezet cserepei a földszinti boltozatokat terhelik, helyenként látható a bontásból származó, szállításra előkészített faanyag.

Galéria

Fotó: Kiss Lóránd/Facebook

„Tehát itt egy – finoman fogalmazva is – cinkos érdektelenség sejthető a tulajdonos részéről. Világosan követhető, hogy ez a rombolás, bontás szisztematikusan, célzottan zajlik: először kitépték az ablak- és ajtótokozatokat a földszinten, aztán ugyanezt megtették az emeleten, aztán

Idézet
elkezdték szétvágni a tetőszerkezetet úgy, hogy levágták a kötőgerendákat – ezekhez olyan eszközök kellenek, hogy mondjuk két segélyre szoruló ember nem tudja végrehajtani kézi szerszámmal” – ecsetelte a restaurátor.

Kifejtette, az egyik szárny tetőszerkezete már beomlott, és idő – mindössze hetek-hónapok – kérdése, hogy megomlik a többi szárny és a többi tetőszerkezet, ugyanis a kötőgerendákat mind elvágták és a hó, a szél miatt nem fog majd kitartani az épület. Kérdésünkre a restaurátor azt is elmondta, hogy a jelenlegi állapotban még menthető lenne a kastély, de az állapota elkeserítően tragikus.

Galéria

Fotó: Kiss Lóránd/Facebook

„A román államnak, amely visszaperelte az ingatlant a Római katolikus Státustól, arra is gondja kellene legyen, hogy vegye kezelésbe, törődjön azzal, amit visszaperelt.

Idézet
Azt nem tudni, hogy ez a rombolás szándékos, avagy gondatlanság miatt történik, viszont az kétségbeejtő, hogy miként válunk a 21. században emlékezet nélküli országgá” – fogalmazott Kiss Lóránd.

Kihangsúlyozta, a radnóti kastély pusztulásának esete nem egyedüli eset, hiszen csak az Aranyos és a Maros völgyén végigmenve több pusztuló műemléket is lehet látni: rommá vált az aranyosgerendi kastély az utóbbi tizenvalahány évben, de hasonló állapotban van a kerelőszentpáli kastély – és ez a három műemlék csupán kis területen, ötven kilométeres körzeten belül található. „Ráadásul jól látható, tehát nem eldugott helyen vannak, naponta látják az ott elhaladók, tehát azt se lehet mondani, hogy feledésbe merültek volna.

Galéria

Fotó: Kiss Lóránd/Facebook

„Az aranyosgerendi és a kerelőszentpáli műemléket visszakapták ugyan a tulajdonosok – de más kérdés, hogy milyen állapotban” – emlékeztetett a restaurátor. A radnóti kastély közelmúltjáról szólva felelevenítette, hogy az MS-II-m A 15705 azonosító szám alatt nyilvántartott műemlék

2003-2020 között visszaszolgáltatási per tárgyát képezte a román állam és a Római katolikus Státus között. 2012-ben gondatlanság miatt leégett a kastély két tornyának a fedélszerkezete, a két torony fedélszerkezetét a római katolikus egyház kezdeményezésére és szakemberek önkéntes segítségével újjáépítették, a munkálatokat a budapesti Teleki László Alapítvány finanszírozta.

A román állam a radnóti önkormányzaton keresztül hallgatólagos hozzájárulását adta a munkálatokhoz.

Galéria

Fotó: Kiss Lóránd/Facebook

„Ezt azért tudom, mert többed magammal szakemberekként önként besegítettünk ebbe a munkába. Mindezek után a műemlék jogos tulajdonosa, az állam két év alatt annyira nem volt képes, hogy az őrzését megoldja.

Ha létezik felelős, az a román állam, ha pedig nincsen felelős, akkor nem létezik a román állam” – mondta a szakember.

Galéria

Fotó: Kiss Lóránd/Facebook

Kovács Zsolt művészettörténész, a Babeș-Bolyai egyetem oktatója is úgy értékelte, hogy rendkívül fontos erdélyi műemlék a radnóti kastély épületegyüttese, ezért tragikus az, ami jelenleg tapasztalható. „Alapvetően azért fontos, mert az erdélyi reneszánsz építészet egyik kiemelkedő emléke a radnóti kastély, amelyet több korszakban építettek ki a mai formájára. A négy sarokbástyás szabályos alaprajz Bethlen Gábor építkezéseihez kötődik, tehát Bethlen korában nyerte el a mai kinézetét – legalábbis az alaprajza szintjén. Jellegzetes késő reneszánsz alaprajz, ami egészen az itáliai reneszánsz építészetig visszavezethető: a nagy itáliai építészek találták ki” – emelte ki a művészettörténész. Hozzáfűzte,

Idézet
a kastélynak azért is óriási a jelentősége, mert Bethlen Gábor fejedelem építkezéseinek ez az épület az egyik viszonylag – legalábbis eddig – jó állapotban fennmaradt emléke, benne számos reneszánsz részlettel:

faragott kőkeretek, vagyis kőből készült ajtó- és ablakkeretek, nagyon szép boltozattartó konzolok, falképes dekoráció a reneszánszból. „Utóbbiakat csak épp azonosította a kutatás, pontosabban Kiss Lóránd, de alaposabban még nem is kerültek feltárásra. Plusz sosem volt kutatva a falréteg, tehát tulajdonképpen az egykori fejedelmi kastély számos más, akár falképes részlete, más részletei lehetnek még feltáratlanok. Az épület jelentőségét az is emeli, hogy hát nemcsak Bethlen Gábor építkezett itt. Az 1640-es évek végén a fejedelem halála miatt az ő építkezései abbamaradtak, ezeket aztán II. Rákóczi György folytatta. Tehát tulajdonképpen a 17. század egyik legjelentősebb fejedelmi építkezése volt a radnóti kastély” – fejtette ki Kovács Zsolt.

Galéria

Fotó: Kiss Lóránd/Facebook

Emiatt

hatalmas felkiáltójel a pusztulás, hiszen Erdély-szerte is ritkaságnak is mondható a viszonylag épen maradt várkastély, amivel a román állam tulajdonosként a jelek szerint egyáltalán nem törődik.

„Az épület művészettörténeti jelentősége az építészettörténeti vonatkozások, és akár a falképek miatt is hatalmas. Emellett szimbolikus jelentősége is nagy, hiszen Erdély aranykorának, a XVII. századi fejedelemség korának fontos, ráadásul fejedelmi kastélya volt, ahol megfordult Bethlen Gábor és a Rákócziak is ehhez a kastélyhoz kötődnek. Azért is fontos ez a figyelemfelhívás, mert azt láthatjuk, hogy

az ebből a korszakból származó erdélyi kastélyok közül sajnos vannak már menthetetlenek” – mondta a művészettörténész.

Galéria

Fotó: Kiss Lóránd/Facebook

Példaként említette a fehér megyei Alvincen található, teljesen romos állapotban lévő kastélyt.

„Az alvinci is pontosan ugyanilyen szabályos alaprajzú, az elmúlt fél évszázadban, a '70-es években még tető volt rajta, ma már nem lehet megmenteni az épületet.

Tehát azért fontos Kiss Lóránd figyelemfelkeltése, mert a radnóti kastély még gyors beavatkozással megmenthető. Lépéseket kell tenni, hogy ne omoljanak be a tetők. Alapvetően itt az önkormányzatnak kellene lépnie, vagy a román államnak. Ha nem lépnek, a kastély egy része menthetetlenné fog válni” – hangsúlyozta a művészettörténész.

Galéria

Fotó: Kiss Lóránd/Facebook

Galéria

Fotó: Kiss Lóránd/Facebook

Galéria

Fotó: Kiss Lóránd/Facebook

Galéria

Fotó: Kiss Lóránd/Facebook

korábban írtuk

Egész Erdély különleges ékköve lesz a válaszúti Bánffy-kastély, végéhez közeledik a Kolozs megyei épületegyüttes felújítása
Egész Erdély különleges ékköve lesz a válaszúti Bánffy-kastély, végéhez közeledik a Kolozs megyei épületegyüttes felújítása

Végéhez közeledik a válaszúti Bánffy-kastély európain uniós alapokból finanszírozott felújítása, az épületegyüttes nem csak Kolozs megye, de egész Erdély különleges ékköve és büszkesége lesz

korábban írtuk

Kiállítás nyílik ősszel a „vad gróf”, Teleki Sándor kalandos élettörténetéről a Máramaros megyei Koltó impozáns kastélyában
Kiállítás nyílik ősszel a „vad gróf”, Teleki Sándor kalandos élettörténetéről a Máramaros megyei Koltó impozáns kastélyában

Nemcsak a Petőfi-kultuszt ápolja a Máramaros megyei Koltón működő Teleki-Petőfi Kulturális Egyesület, de szeretnék élményszerűen bemutatni a látogatóknak gróf Teleki Sándor 1848-as ezredes, emlékíró szerteágazó, nem mindennapi élettörténetét is.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 13., szombat

Nem csak az egészségre káros: égő cigaretta okozta a tűzvészt Szatmárnémetiben

Égő cigaretta okozta a szatmárnémeti kartonhulladék-tároló központnál csütörtökön keletkezett tüzet – tájékoztatott szombaton a Szamos katasztrófavédelmi felügyelőség.

Nem csak az egészségre káros: égő cigaretta okozta a tűzvészt Szatmárnémetiben
2024. július 13., szombat

Baltával támadt csendőrre, lelőtte a rendőr a garázdát, aki életét vesztette

Két lövést adott le az irányába és megsebesített szombaton Négyfaluban (Săcele) egy rendőr egy 36 éves férfit, aki baltával fenyegetett meg egy csendőrt. A lelőtt támadó később a kórházban életét vesztette.

Baltával támadt csendőrre, lelőtte a rendőr a garázdát, aki életét vesztette
2024. július 13., szombat

Kisiklott a Bécsből érkező Dacia nemzetközi gyorsvonat Brassó megyében

Kisiklott a Bécs-Budapest-Bukarest útvonalon közlekedő Dacia nemzetközi gyorsvonat harmadik vagonjának egyik kereke Kőhalom (Rupea) térségében, személyi sérülés nem történt – közölte szombaton a román állami vasúttársaság (CFR).

Kisiklott a Bécsből érkező Dacia nemzetközi gyorsvonat Brassó megyében
2024. július 13., szombat

Külföldi is volt az Arad megyében bankautomatát robbantó profi bűnözők között

Az Arad megyei nyomozó hatóságok elfogták a július 5-ei világosi (Şiria) bankautomata-rablás három gyanúsítottját, amikor a határon keresztül megpróbálták elhagyni Romániát. A három férfi egyike albán állampolgár.

Külföldi is volt az Arad megyében bankautomatát robbantó profi bűnözők között
2024. július 13., szombat

Kiterjesztette, meghosszabbította a vörös hőségriadót a meteorológiai szolgálat

Életbe lépett szombaton az ország megyéinek többségére érvényes harmadfokú, vörös hőségriasztás; a rekkenő hőség még hosszú napokig kitart. A meteorológiai szolgálat szombaton újabb riasztást adott ki.

Kiterjesztette, meghosszabbította a vörös hőségriadót a meteorológiai szolgálat
2024. július 13., szombat

Egyre súlyosabb a baj Erdélyben: ott sincs elég ivóvíz, ahová most vezették be a korábbi katasztrófa orvoslásaként

Naponta több figyelmeztetést, felszólítást, csapelzárásról szóló tájékoztatást közöl a Szamos Vízügyi Vállalat. Ugyanis a kánikula, illetve az ivóvíz „nem rendeltetésszerű használata” miatt immár többtucatnyi településen korlátozásokat kellett bevezetni.

Egyre súlyosabb a baj Erdélyben: ott sincs elég ivóvíz, ahová most vezették be a korábbi katasztrófa orvoslásaként
2024. július 12., péntek

Magyar szakember irányítja ideiglenesen a Szilágy megyei tanfelügyelőséget

Faluvégi Ervin Zoltán eddigi főtanfelügyelő-helyettes személyében ideiglenes jelleggel magyar vezető áll Szilágy megye tanfelügyelőségének élén – számolt be pénteken a tanfelügyelőség tájékoztatása alapján a Monitorul de Sălaj megyei lap.

Magyar szakember irányítja ideiglenesen a Szilágy megyei tanfelügyelőséget
2024. július 12., péntek

Nem rosszabbak a kolozsvári magyar érettségizők román jegyei a tavalyi eredményekhez képest

A dolgozatok megjelölésének elmaradása ellenére átlagosan mintegy két-három tizeddel nőttek a kolozsvári magyar diákok jegyei román nyelv és irodalomból a tavalyiakhoz képest – nyilatkozták a Krónikának kincses városi magyar tanintézetek vezetői.

Nem rosszabbak a kolozsvári magyar érettségizők román jegyei a tavalyi eredményekhez képest
2024. július 12., péntek

Az ország több mint felében korlátozzák a teherautó-forgalmat, erdélyi megyék is érintettek

A rendkívüli hőség miatt Románia 28, vörös hőségriadó alatt álló megyéjében korlátozzák nappal a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek forgalmát az autópályákon, gyorsforgalmi utakon és országutakon.

Az ország több mint felében korlátozzák a teherautó-forgalmat, erdélyi megyék is érintettek
2024. július 12., péntek

Már 18 órája küzdenek a lángokkal a szatmárnémeti kartonhulladék-tároló központnál

Hat tűzoltó egység dolgozik továbbra is a szatmárnémeti kartonhulladék-tároló központnál csütörtökön keletkezett tűz eloltásán – jelentette pénteken a Szamos katasztrófavédelmi felügyelőség.

Már 18 órája küzdenek a lángokkal a szatmárnémeti kartonhulladék-tároló központnál