Vannak-e szermaradványok a zöldségpiaci felhozatalban? A legtöbb mezőgazdasági terménynek nem ismerjük a származási helyét
Fotó: Orbán Orsolya
A mezőgazdasági minisztérium által nyilvánosságra hozott adatok alapján arra lehet következtetni, hogy az Országos Növényvédelmi Hatóság a Romániában forgalomba kerülő mezőgazdasági termények töredékében ellenőrzi a növényvédő szermaradványokat. A felületes monitoring-rendszer miatt nem tudhatjuk, nem olyan zöldséget vagy gyümölcsöt eszünk-e, amit egy-két nappal korábban permeteztek, miközben a kötelező várakozási idő akár 2-3 hét is lehet. Az emberi egészségre kockázatot jelentő szermaradványok kiszűrését az RMDSZ törvényi szabályozással oldaná meg.
2025. február 07., 07:592025. február 07., 07:59
A bukaresti mezőgazdasági minisztérium a napokban tette közzé az Országos Növényvédelmi Hatóságnak (ANF) a mezőgazdasági terményekben talált szermaradványokról tavaly folytatott vizsgálatai eredményeit. A bukaresti szakminisztériumi összesítés szerint 2024-ben a hatóság megyei laboratóriumaiban összesen 4 382 mintán végezték el a növényvédőszer-maradványok ellenőrzését, elsősorban zöldségekben és gyümölcsökben. 3 624 mintavétel hivatali eljárás keretében, szúrópróbaszerűen történt, 754 esetben pedig a termelő kérte terményeinek bevizsgálását.
azaz 35 esetben mutattak ki megengedettnél magasabb szermaradványt a terményekben. Hét esetben paradicsomban, valamint 5 zöldhagyma, 4 spenót, 3 földi eper, 2 kapor, 2 petrezselyem, 2 zellerlevél, 2 csemegekukorica, 2 zöldpaprika, egy alma, egy zöldbab, egy padlizsán és egy búzaminta esetében jelzett a labor veszélyesen magas növényvédőszer-maradványt. A szaktárca a növényvédelmi hatóság részére 2025-ben 5000 szúrópróba-ellenőrzést irányoz elő, elsősorban a szezonális zöldségek és gyümölcsök bevizsgálásával.
Még mindig az a legbiztonságosabb, amit saját maga számára termel meg a gazda
Fotó: Makkay József
A mezőgazdasági minisztérium által közzétett adathalmaz első látásra nem árul elsokat arról, hogy az üzletek polcaira, illetve a piaci asztalokra kerülő mezőgazdasági termények mennyire egészségesek, és mennyire alkalmasak emberi fogyasztásra. Ha azonban utánanézünk a mezőgazdaságban tevékenykedő, és piacra termelő gazdaságoknak, akkor a több százezer kisebb-nagyobb farm számából ítélve a romániai növényvédelmi hatóság csupán a felszínt kapirgálja, így nincs érdemi szerepe a túlvegyszerezett, és magas szermaradványt tartalmazó termények valós kiszűrésében.
A Gödöllőn növényorvosi diplomát szerzett Maros megyei falugazgazdász szerint a növényvédelem terén (is) Románia az uniós országok sereghajtói közé tartozik. „Miközben tőlünk nyugatabbra az Európai Unióban mindenhol kötelező az online permetezési napló – amiből a hatóságok hasznos időn belül értesülnek, és ellenőrizni tudják, hogy ki milyen növényvédelmi munkálatokat folytat –, nálunk még a növényorvosi szakmát sem ismerik el” – panaszolja lapunknak a mezőgazdasági szakember.
Nem megbízhatóak a növényvédő szermaradványok kimutatására forgalmazott gyorstesztek – hívja fel a figyelmet a bukaresti mezőgazdasági minisztérium.
Amikor magyarországi szakmérnöki végzettséggel a falugazdász-hálózat keretében alkalmazták, a munkaügynél derült ki, hogy nincs is növényorvos, növényvédelmi szakember besorolás a hivatalosan elismert romániai szakmák jegyzékében. Ezzel magyarázható, hogy
A Mezőgazdasági Kifizetési és Beavatkozási Ügynökség (APIA) nyilvántartásában szereplő termelőkhöz időnként kiszáll ugyan a hatóság szakembere a papír alapú permetezési naplót ellenőrizni, de a legtöbb romániai gazdától ezt még soha senki nem kérte…
Józsa Eszter szerint utópia minden termelő szakértelmében és jóindulatában megbízni, hogy önszántukból betartják a permetezést követő élelmiszer-biztonsági várakozási időt. A felületes romániai monitoring-rendszer miatt nem tudhatjuk, hogy nem olyan zöldséget vagy gyümölcsöt eszünk-e, amit egy-két nappal korábban locsoltak, miközben a kötelező várakozási idő akár 2-3 hét is lehet. A székelyföldi szakember szerint a mai áldatlan állapotokon csak úgy lehetne változtatni, ha például magyarországi mintára létrehoznák a növényorvosi hálózatot, amely területi lefedettségénél fogva tartaná a szoros kapcsolatot a gazdákkal. Ehhez lennének fiatal szakemberek is, hiszen a mezőgazdasági egyetemeken országszerte beindult a növényvédelmi szakemberek – a növényorvosok – képzése, többek között a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karán.
Magyar Lóránd Szatmár megyei RMDSZ-es képviselő szerint is problémás a romániai növényvédelem ellenőrzése. Az áruházláncok a zöldség- és gyümölcskínálatukat elvileg saját laboratóriumaikban ellenőrzik, így ezzel magyarázható, hogy a növényvédelmi hatóság által bevizsgált összes minta 30 százaléka a hiper- és szupermarketekből érkezik, míg a többi 70 százalék a zöldségpiacokról, a kistermelőktől származik.
„Romániában hiányos a növényvédő szerek forgalmának jogi szabályozása.
Miután a szerek bekerülnek a gazdaságokba, gyakorlatilag senki nem ellenőrzi, hogy a gazda milyen töménységben használja, és az értékesítéshez betartja-e az élelmiszer-biztonsági várakozási időt” – summázta portálunknak a valós helyzetet az állatorvos végzettségű szatmári politikus.
Elviekben nálunk is kötelező a permetezési napló, a legtöbb gazda azonban nem is tud róla
Magyar úgy látja, hogy más országok bevált szabályrendszeréhez hasonlóan nálunk is fontos volna a monitoringtevékenység részletes körülírása, és számonkérése a szakhatóság munkájában. Ehhez nem kell felfedezni a spanyolviaszt – az eljárásra számos pozitív példa van az Európai Unióban –, mindössze át kellene venni a legjobb megoldásokat, amelyek alkalmazhatók Romániában is.
A szakember elismeri, nem tudhatjuk, hogy a jórészt viszonteladókból álló piaci árusok honnan szerezték be a terményeiket, és azokban mennyi a vegyszermaradvány.
Ez nyilván nem mindenki számára járható, ezért az RMDSZ-es politikus is egyetért abban, hogy sürgősen szabályozni kell a romániai növényvédelem hatósági ellenőrzését.
,,Számos mezőgazdasági szakember megkeresett, hogy a szermaradványok kockázatára figyelmeztessen. A szakmabeliek tisztában vannak a felületes romániai szűrési rendszer kockázataival. Van egy elvárás a törvényi szabályozásra, de eddig azért nem léptünk, mert tartottunk tőle, hogy a gazdák ellenük irányuló támadásként fogják fel, holott egy ilyen jogszabály kidolgozása és elfogadása mind a fogyasztó, mind a termelő érdekét szolgálná” – nyomatékosította az RMDSZ agrárpolitikusa.
Magyar Lóránd szerint még ebben a parlamenti ciklusban törvénytervezetet nyújtanak be a növényvédelmi előírások betartatásának ellenőrzésére. A készülő törvénytervezet azt is garantálná, hogy a jelenleginél jóval nagyobb százalékban lehessen kiszűrni a megengedettnél magasabb szermaradvány-tartalmú mezőgazdasági terményeket.
Miközben az EU legtöbb tagállamában a növényorvosokként ismert mezőgazdasági szakemberek felügyelik a teljes növénytermesztést, Romániában akut hiány érhető tetten növényvédelmi szakemberekből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Heteken belül mintegy 20 útszakasz felújítási előkészületei kezdődhetnek el a magyar–román határ térségében – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára csütörtökön a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Cégénydányádon.
Panaszt nyújt be az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat az ellen a kolozsvári mentős ellen, aki román nyelvű kommunikációra szólította fel egy ellátásra szoruló agyvérzésgyanús beteg magyarul beszélő családtagjait.
A Bihar és Fehér megye határán található Vârtop üdülőfaluban található sípályán áthaladó határ okozta visszás helyzetek megoldása, a törvénytelen építkezések közötti rendteremtés szándékával ültek össze a két megye és a helyi hatóságok képviselői a héten.<
Termálvizes mesterséges tó létrehozására és környezetének kialakítására nyert kétmillió eurós vissza nem térítendő támogatást Pécska önkormányzata. Az Ökotó kialakítását gyógy- és élményfürdő építése követi majd.
A fehéregyházi Petőfi Sándor-emlékhely felújítási és bővítési munkálatainak megkezdését január 6-án hivatalosan engedélyezték – közölte a Maros Megyei Múzeum.
Immár mind a négy „óriásvakond” a hegy mélyében vájja az alagutat a Brassó megyei Alsórákos térségében az egyik legnagyobb erdélyi közlekedési beruházás, a Brassó–Segesvár vasútszakasz felújítása-megépítése során.
Jó évet zárt a Bihar megyei rendőr-főkapitányság, jelentősen növelték az elkövetett bűncselekmények felderítési arányát. Sok az adócsalás, de számos területen csökkent a bűnesetek száma, elsősorban az erdőlopások estek vissza.
A 2019–2020-as ásatások során feltárt középső bronzkori lósírokhoz hasonló állattemetkezési helyet találtak a régészek a sepsiszentgyörgyi jégcsarnok építését megelőző leletmentesítés során.
Meghalt egy 21 éves fiatalember szerda este a Beszterce-Naszód megyei Nagynyulas községben; a gyanú szerint halálra verték, egy 36 éves férfi és két kiskorú a gyanúsított.
Hetente három napon lesz látogatható délutánonként a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Lapidáriumában kiállított egyedi 18. századi dísztárgy- és szoborgyűjtemény.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!