Vannak-e szermaradványok a zöldségpiaci felhozatalban? A legtöbb mezőgazdasági terménynek nem ismerjük a származási helyét
Fotó: Orbán Orsolya
A mezőgazdasági minisztérium által nyilvánosságra hozott adatok alapján arra lehet következtetni, hogy az Országos Növényvédelmi Hatóság a Romániában forgalomba kerülő mezőgazdasági termények töredékében ellenőrzi a növényvédő szermaradványokat. A felületes monitoring-rendszer miatt nem tudhatjuk, nem olyan zöldséget vagy gyümölcsöt eszünk-e, amit egy-két nappal korábban permeteztek, miközben a kötelező várakozási idő akár 2-3 hét is lehet. Az emberi egészségre kockázatot jelentő szermaradványok kiszűrését az RMDSZ törvényi szabályozással oldaná meg.
2025. február 07., 07:592025. február 07., 07:59
A bukaresti mezőgazdasági minisztérium a napokban tette közzé az Országos Növényvédelmi Hatóságnak (ANF) a mezőgazdasági terményekben talált szermaradványokról tavaly folytatott vizsgálatai eredményeit. A bukaresti szakminisztériumi összesítés szerint 2024-ben a hatóság megyei laboratóriumaiban összesen 4 382 mintán végezték el a növényvédőszer-maradványok ellenőrzését, elsősorban zöldségekben és gyümölcsökben. 3 624 mintavétel hivatali eljárás keretében, szúrópróbaszerűen történt, 754 esetben pedig a termelő kérte terményeinek bevizsgálását.
azaz 35 esetben mutattak ki megengedettnél magasabb szermaradványt a terményekben. Hét esetben paradicsomban, valamint 5 zöldhagyma, 4 spenót, 3 földi eper, 2 kapor, 2 petrezselyem, 2 zellerlevél, 2 csemegekukorica, 2 zöldpaprika, egy alma, egy zöldbab, egy padlizsán és egy búzaminta esetében jelzett a labor veszélyesen magas növényvédőszer-maradványt. A szaktárca a növényvédelmi hatóság részére 2025-ben 5000 szúrópróba-ellenőrzést irányoz elő, elsősorban a szezonális zöldségek és gyümölcsök bevizsgálásával.
Még mindig az a legbiztonságosabb, amit saját maga számára termel meg a gazda
Fotó: Makkay József
A mezőgazdasági minisztérium által közzétett adathalmaz első látásra nem árul elsokat arról, hogy az üzletek polcaira, illetve a piaci asztalokra kerülő mezőgazdasági termények mennyire egészségesek, és mennyire alkalmasak emberi fogyasztásra. Ha azonban utánanézünk a mezőgazdaságban tevékenykedő, és piacra termelő gazdaságoknak, akkor a több százezer kisebb-nagyobb farm számából ítélve a romániai növényvédelmi hatóság csupán a felszínt kapirgálja, így nincs érdemi szerepe a túlvegyszerezett, és magas szermaradványt tartalmazó termények valós kiszűrésében.
A Gödöllőn növényorvosi diplomát szerzett Maros megyei falugazgazdász szerint a növényvédelem terén (is) Románia az uniós országok sereghajtói közé tartozik. „Miközben tőlünk nyugatabbra az Európai Unióban mindenhol kötelező az online permetezési napló – amiből a hatóságok hasznos időn belül értesülnek, és ellenőrizni tudják, hogy ki milyen növényvédelmi munkálatokat folytat –, nálunk még a növényorvosi szakmát sem ismerik el” – panaszolja lapunknak a mezőgazdasági szakember.
Nem megbízhatóak a növényvédő szermaradványok kimutatására forgalmazott gyorstesztek – hívja fel a figyelmet a bukaresti mezőgazdasági minisztérium.
Amikor magyarországi szakmérnöki végzettséggel a falugazdász-hálózat keretében alkalmazták, a munkaügynél derült ki, hogy nincs is növényorvos, növényvédelmi szakember besorolás a hivatalosan elismert romániai szakmák jegyzékében. Ezzel magyarázható, hogy
A Mezőgazdasági Kifizetési és Beavatkozási Ügynökség (APIA) nyilvántartásában szereplő termelőkhöz időnként kiszáll ugyan a hatóság szakembere a papír alapú permetezési naplót ellenőrizni, de a legtöbb romániai gazdától ezt még soha senki nem kérte…
Józsa Eszter szerint utópia minden termelő szakértelmében és jóindulatában megbízni, hogy önszántukból betartják a permetezést követő élelmiszer-biztonsági várakozási időt. A felületes romániai monitoring-rendszer miatt nem tudhatjuk, hogy nem olyan zöldséget vagy gyümölcsöt eszünk-e, amit egy-két nappal korábban locsoltak, miközben a kötelező várakozási idő akár 2-3 hét is lehet. A székelyföldi szakember szerint a mai áldatlan állapotokon csak úgy lehetne változtatni, ha például magyarországi mintára létrehoznák a növényorvosi hálózatot, amely területi lefedettségénél fogva tartaná a szoros kapcsolatot a gazdákkal. Ehhez lennének fiatal szakemberek is, hiszen a mezőgazdasági egyetemeken országszerte beindult a növényvédelmi szakemberek – a növényorvosok – képzése, többek között a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karán.
Magyar Lóránd Szatmár megyei RMDSZ-es képviselő szerint is problémás a romániai növényvédelem ellenőrzése. Az áruházláncok a zöldség- és gyümölcskínálatukat elvileg saját laboratóriumaikban ellenőrzik, így ezzel magyarázható, hogy a növényvédelmi hatóság által bevizsgált összes minta 30 százaléka a hiper- és szupermarketekből érkezik, míg a többi 70 százalék a zöldségpiacokról, a kistermelőktől származik.
„Romániában hiányos a növényvédő szerek forgalmának jogi szabályozása.
Miután a szerek bekerülnek a gazdaságokba, gyakorlatilag senki nem ellenőrzi, hogy a gazda milyen töménységben használja, és az értékesítéshez betartja-e az élelmiszer-biztonsági várakozási időt” – summázta portálunknak a valós helyzetet az állatorvos végzettségű szatmári politikus.
Elviekben nálunk is kötelező a permetezési napló, a legtöbb gazda azonban nem is tud róla
Magyar úgy látja, hogy más országok bevált szabályrendszeréhez hasonlóan nálunk is fontos volna a monitoringtevékenység részletes körülírása, és számonkérése a szakhatóság munkájában. Ehhez nem kell felfedezni a spanyolviaszt – az eljárásra számos pozitív példa van az Európai Unióban –, mindössze át kellene venni a legjobb megoldásokat, amelyek alkalmazhatók Romániában is.
A szakember elismeri, nem tudhatjuk, hogy a jórészt viszonteladókból álló piaci árusok honnan szerezték be a terményeiket, és azokban mennyi a vegyszermaradvány.
Ez nyilván nem mindenki számára járható, ezért az RMDSZ-es politikus is egyetért abban, hogy sürgősen szabályozni kell a romániai növényvédelem hatósági ellenőrzését.
,,Számos mezőgazdasági szakember megkeresett, hogy a szermaradványok kockázatára figyelmeztessen. A szakmabeliek tisztában vannak a felületes romániai szűrési rendszer kockázataival. Van egy elvárás a törvényi szabályozásra, de eddig azért nem léptünk, mert tartottunk tőle, hogy a gazdák ellenük irányuló támadásként fogják fel, holott egy ilyen jogszabály kidolgozása és elfogadása mind a fogyasztó, mind a termelő érdekét szolgálná” – nyomatékosította az RMDSZ agrárpolitikusa.
Magyar Lóránd szerint még ebben a parlamenti ciklusban törvénytervezetet nyújtanak be a növényvédelmi előírások betartatásának ellenőrzésére. A készülő törvénytervezet azt is garantálná, hogy a jelenleginél jóval nagyobb százalékban lehessen kiszűrni a megengedettnél magasabb szermaradvány-tartalmú mezőgazdasági terményeket.
Miközben az EU legtöbb tagállamában a növényorvosokként ismert mezőgazdasági szakemberek felügyelik a teljes növénytermesztést, Romániában akut hiány érhető tetten növényvédelmi szakemberekből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóvállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!