HIRDETÉS
Újabb székelyföldi közbirtokosság erdeire vetett szemet az állam: miközben zajlik a per az ozsdolaiak 2900 hektárnyi erdejének visszaállamosításáért, kiderült, hogy a lövéteiek vagyona is a pénzügyminisztérium „látóterébe” került. Ugyanakkor érintettek szerint más közbirtokosság is „veszélyben van”.
A Kovászna megyei Ozsdola Láros közbirtokosságának 2900 hektáros erdővagyona ügyében keddre tűzte ki a kézdivásárhelyi bíróság a visszaállamosítás érdekében indított per harmadik tárgyalását.
Az aggódó ozsdolaiak felhívást intéztek a székelyföldi közbirtokosságokhoz, az erdő- és földtulajdonosokhoz, hogy álljanak ki mellettük,
hiszen amint Pál István közbirtokossági elnök elmondta, félő, hogy másokra is sor kerül. „Ma rajtunk a sor, holnap rajtuk” – mondta lapunknak elkeseredve. Hétfőn kora délután egyébként még bizonytalan volt, hogy egyáltalán sor kerül-e a tárgyalásra, mert a Kovászna megyei bírák is csatlakoztak a kollégáik által országszerte meghirdetett tiltakozó akcióhoz. Késő délután aztán kiderült, hogy a tárgyalást mégis lefolytatják. Pál István elmondta, mindenkit mozgósított, és reméli, minél többen megjelennek ma a kézdivásárhelyi bíróságon.
A Lövétei Közbirtokosság vezetői elsőként válaszoltak a felhívásra, hiszen – mint kiderült – a Hargita megyei település közösen birtokolt erdeinek kétharmadát is a visszaállamosítás veszélye fenyegeti. „Kiállunk az ozsdolaiak mellett, bízunk az összefogásban, abban, hogy sikerül megakadályozni a visszaállamosítást” – mondta lapunknak Török József. A Lövétei Közbirtokosság elnöke hozzátette, ha egy esetben pert nyer az állam, az precedenst teremthet.
– részletezte Török József. Elmondta, eddig nem álltak ki ügyükkel a nagy nyilvánosság elé, mert abban bíztak, hogy sikerül visszaverni a támadást, hiszen a birtokukban levő dokumentumokkal korábban már megnyertek egy pert: az alapján még hatvan hektár erdőt kellene visszajuttatnia az állami erdészetnek. Valószínűnek tartja, hogy éppen ezzel a perrel kerültek az állami hatóságok látóterébe.
A Lövétei Közbirtokosságot éppen három évvel ezelőtt, 2017 februárjában perelte be a pénzügyminisztérium: a 2300 hektáros erdővagyonukból 1416 hektárt vennének vissza az állami erdészet adminisztrálásába.
A pénzügyminisztérium arra hivatkozik, hogy a telekkönyvi bejegyzésekben a vitatott erdőrésznél nem a közbirtokosság, hanem öt magánszemély szerepel tulajdonosként.
Török József felidézte, hogy a közbirtokosság a múlt század elején csoportokra szakadt: az egyik csoport a 755 közbirtokossági tag tulajdonát képező erdőket öt magánszemély nevére telekkönyvezte. Aztán 1922-ben a két csoport újra egyesült, együtt gazdálkodtak, ám ezt elmulasztották bevezetni a telekkönyvbe. Ugyanakkor 1948-ban az erdőket együtt államosították.
„Jegyzőkönyvek vannak a birtokunkban, hogy a közbirtokosság újra egyesült, közösen gazdálkodtak, ezt 1942-ben egy magyar királyi végzés is megerősítette. Ezekkel a dokumentumokkal, ugyanezzel a procedúrával már megnyertünk egy pert a hatvan hektár erdő esetében” – szögezte le a lövétei közbirtokosság elnöke.
Török József aggasztónak tartja, hogy az elődeik kisebb mulasztása miatt – miszerint a telekkönyvben nem tüntették fel az újraegyesítést – a pénzügyminisztérium most visszaállamosítással próbálkozik. Három év alatt nem történt érdemi előrelépés a perben, a múlt héten kaptak kézhez egy szakértői véleményezést. Hiába nézik a telekkönyvet, a közbirtokosság története egyértelmű, dokumentumokkal igazolható – szögezte le Török József.
Amint arról beszámoltunk, a pénzügyminisztérium tavalyelőtt indított visszaállamosítási pert az ozsdolai közbirtokosság ellen. A szaktárca arra hivatkozva kérte a birtoklevél érvénytelenítését, hogy az erdőt nem a kommunisták államosították, hanem a román állam már korábban kisajátította, és kárpótlást is fizetett érte. Ám az ozsdolaiak dokumentumokkal tudják igazolni, hogy a kisajátítást elkezdte ugyan az állam, de nem fejezte be, mert a felajánlott összeget nem tartották méltányosnak; a helyiek a két világháború között pert indítottak, amit meg is nyertek. A telekkönyvben az államosításkor is a közbirtokosság szerepelt tulajdonosként. Az erdélyi magyar közösség és politikum, illetve a magyar kormány is aggódva figyeli a közbirtokossági erdők visszaállamosítására tett kísérletet, amely a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén is szóba került.
