Kakas Zoltán néprajzkutató (jobbra) átveszi a díjat Tamás Sándor tanácselnöktől
Fotó: Vargyasi Levente
A XIII. Székelyföld Napok rendezvénysorozat kiemelt eseményeként adták át Háromszéken a székelyföldi megyék alapította Orbán Balázs-díjakat. Az elismerésben idén Kovászna megyéből Kakas Zoltán néprajzkutató, a legendás Bao-Bao természet- és népismereti túrák szervezője, Hargita megyéből Demeter László biológus, ökológus, Maros megyéből pedig Sárkány-Kiss Endre biológus, hidrobiológus, a magyar ökológia szak elindítója részesült.
2022. október 15., 15:112022. október 15., 15:11
2022. október 15., 15:292022. október 15., 15:29
A díjazottak hivatása, tevékenysége alapján kiderül, hogy ebben az évben a Székelyföld természeti értékeinek elkötelezett védőire esett a választás, akik fáradhatatlanul azért munkálkodnak, hogy értékes természeti környezetünk fennmaradjon, tovább öröklődjön, hogy szülőföldünk az elkövetkező nemzedékek számára is gazdag és élhető legyen. ó A Sepsiszentgyörgyön, a Székelyföldi Vadászati Közgyűjtemény épületében pénteken este rendezett díjátadón Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke mindenkor felemelő és megható pillanatnak nevezte az Orbán Balázs-díjak odaítélését, amellyel megfogalmazása szerint Székelyföld „lámpásembereit” köszöntik.
„Mindeközben közösséget építettek, formális és nonformális intézményt alapítottak, haladtak előre a saját szakterületükön, így gyarapítva azt a gazdag szellemi-kulturális erőteret, amely szülőföldünket jellemzi. Munkájuknak köszönhetően nemzedékek nőttek fel úgy, hogy nemcsak megismerték, de szeretik és értékelik Székelyföld, Erdély természeti értékeit, megtapasztalták az együvé tartozás örömét, a szülőföld megtartó erejét. Nagy köszönet érte és kívánom, hogy ezt az áldásos tevékenységet folytatni tudják még hosszú éveken át” – fogalmazott házigazdaként Tamás Sándor. Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulja fontosnak és mindig erősítendőnek nevezte a díj üzenetét: a széki látókörön túlmutató, közös székelyföldi ügyekért végzett tevékenységek elismerését. Szerinte a díjban és az eseményben Székelyföld egységén és oszthatatlanságán van a hangsúly.
Kovászna megye díjazottjáról, Kakas Zoltán néprajzkutatóról, a Nemere Természetjáró Kör elnökéről, a Bao-Bao természet- és népismereti túrák szervezőjéről méltatásában Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója úgy fogalmazott: a jó nevelőt nem az oklevél, hanem az elhivatottsága teszi alkalmassá a feladatra. „Mint az ókori görög bölcsek, a természetben sétálgatva, peripatetikusan adtad át a tudást a tanítványaidnak. A spontánul hirdetett túrákra, táborokba olyan emberek jelentkeztek, akik azóta Erdély és Székelyföld színe-javához tartoznak” – állapította meg a méltató. A díj átvétele után Kakas Zoltán az egyedi tájérték fontosságára hívta fel a figyelmet, majd arra ösztönözte a jelenlevő döntéshozókat, hogy érdemes feltérképezni Székelyföld egyedi tájértékeit, mert nem ismerik, nem értékelik eléggé, holott számos ilyen érték van a térségben.
Demeter László azt nevezte a legnagyobb elismerésnek, ha a közösségre és annak vezetőire hatással van
Fotó: Vargyasi Levente
„Az az egyetemi tanár, aki tud kaszálni, de kaszát verni is, és az a kutatóbiológus, aki tud szekeret is hajtani” – olvasható a laudációban. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke az ünnepségen közölte, olyan embert díjaztak, aki a rossz politikai döntések és a felelőtlen politikusok társadalommegosztó tevékenysége mentén próbált „tiszta vizet önteni a pohárba”. Sokan és sokáig úgy gondolták, hogy a természetvédelem a legnagyobb bűn, amit a székely ember elkövethet a világon, idő és kitartás kellett ahhoz, hogy ez a szemlélet megváltozzon. Demeter László, biológus volt az, aki konszenzusteremtő és okító magatartásával az elmúlt hat év során olyan tevékenységet fejtett ki, amelynek európai szinten is visszhangja van” – hangzott Borboly méltatása. Demeter László rámutatott: nagy megtiszteltetés számára a díj, azonban a legnagyobb elismerés az, ha a közösségre, a közösség vezetőire hatással van, gondolatait, véleményét figyelembe veszik és remélhetőleg ez az egész vidéknek, az egész Székelyföldnek a javát szolgálja.
Elévülhetetlen érdemek az egységes Székelyföld-kép kialakításában
Hargita, Kovászna és Maros megye önkormányzata közösen hozta létre az Orbán Balázs-díjat. A névválasztást az indokolja, hogy Orbán Balázs alakította ki elsőként Székelyföldről a legátfogóbb és leghitelesebb képet, kora közállapotait felmérve pedig a jövőt megalapozó fejlesztést, modernizációt szorgalmazott. A Székelyföldi Orbán Balázs-díj kör alakú, 70 mm-es átmérőjű, 4,5 mm vastagságú, két oldalas ezüstből készült vert érme, amelyet emléklap és pénzjutalom kíséretében adományoznak a megye elöljárói egy külön, erre az alkalomra szervezett ünnepségen a Székelyföld Napok keretében. A díjat olyan személyiségeknek ítélik, akik elévülhetetlen érdemeket szereztek az egységes Székelyföld-kép kialakításában, a térség sajátos hagyományaira alapozott modernizációjában. Az Orbán Balázs-díjat először 2011-ben a Marosvásárhelyi Kultúrpalotában adták át, majd évi rendszerességgel, felváltva a három székelyföldi megyeszékhelyen.
„Székelyföld kulturális értékeinek gazdagságát, amelyre mindannyian büszkék vagyunk, az itt élő és alkotó művészeknek, tudósoknak, íróknak és a közösségi életben aktív szerepet vállaló székelyföldi embereknek köszönhetjük. Ez a fajta áldozatvállalás pedig nem fakadhat másból, mint abból, hogy szeretik a szülőföldjüket és közösségüket, és szívükön viselik a székelyföldi magyarság sorsát” – jelentette ki Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke. Ismertetése szerint Maros megye idén olyan személynek ítélte az Orbán Balázs-díjat, akit munkássága során a természet szeretete vezérelt, akinek nemcsak a környezet védelme, hanem az annak fontosságáról való tájékoztatás, a fiatal generációk nevelése is szenvedélye.
Sárkány-Kiss Endre biológus (jobbra) elmondta: különösen jó érzés számára, hogy itthonról érkezik az elismerés
Fotó: Vargyasi Levente
Az egyetemi oktató szerint a díjazott egyszemélyben intézményteremtő, közösségépítő, kutató és tanár, és mai napig, idős kora ellenére is, jó pár évvel nyugdíjazása után is végzi, teszi munkáját töretlenül. „Sárkány-Kiss Endre életműve nem mérhető csupán hosszú, tekintélyes publikációs listájával, számtalan pályázatával, kutatási programjával. Életművének szerves része a kolozsvári, erdélyi magyar biológus- és ökológusképzés újraindítása és fejlődő pályára állítása, valamint számtalan erdélyi magyar szakember, egyetemi és iskolai tanár pályájának egyengetése. És mai napig is mindezek jegyében tevékenykedik” – hangsúlyozta laudációjában Markó Bálint. Sárkány-Kiss Endre bevallotta: kapott már magyarországi állami kitüntetéseket is, de az különösen jó érzés, hogy itthonról érkezik az elismerés. „Nem ezért dolgozik az ember, de jólesik” – fogalmazott Maros megye díjazottja.
Az orosz–ukrán háború, a kényszerbesorozás elől menekülő ukrán állampolgárt mentettek meg a Máramaros megyei hegyimentők. A 40 éves ukrán férfi élete kockáztatásával, a Máramarosi-havasokon át menekült a kényszerbesorozás elől.
Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek és Kerekes László segédpüspök húsvéti pásztorlevele.
Láncbaleset történt húsvétvasárnap délután Nagyszebenben, a tömegkarambolban egy várandós nő is érintett volt.
Húsvétvasárnap reggel hagyományosan megáldották az ételkosarakat Kolozsváron a Szent Mihály templom előtti téren.
Megmentenék az enyészettől a szerb határ közelében, Bánlakon található Karátsonyi-kastélyt. A romos nemesi lak, az ortodox érsekségtől a Temes Megyei Tanács igazgatása alá kerül, és kulturális-turisztikai központként működne.
Eloltották a tűzoltók a Maroshévíz határában égő tarlótüzet – tájékoztatott szombaton a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Szászsebesről a Fehér megyei Mogos faluba nagyszombaton hazautazó rendőr egy felborult kocsiból mentett ki egy idős férfit, aki a gyors beavatkozásnak köszönheti, hogy életben maradt.
Idén a megszokottnál jóval kevesebb turista érkezett Erdély több térségébe a húsvéti ünnepekre.
Ég a száraz növényzet a Maroshévíz határában levő egyik dombon – tájékoztatott szombaton a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
A húsvéti ünnep alapétele, a bárányhús iránt változó a romániai fogyasztók érdeklődése. Összeállításunkban arra keressük a választ, hogy a bárány mennyire marad meg húsvéti ínyencségnek, illetve van-e arra esély, hogy máskor is friss húst vásárolhassunk.
szóljon hozzá!