„Mindeközben közösséget építettek, formális és nonformális intézményt alapítottak, haladtak előre a saját szakterületükön, így gyarapítva azt a gazdag szellemi-kulturális erőteret, amely szülőföldünket jellemzi. Munkájuknak köszönhetően nemzedékek nőttek fel úgy, hogy nemcsak megismerték, de szeretik és értékelik Székelyföld, Erdély természeti értékeit, megtapasztalták az együvé tartozás örömét, a szülőföld megtartó erejét. Nagy köszönet érte és kívánom, hogy ezt az áldásos tevékenységet folytatni tudják még hosszú éveken át” – fogalmazott házigazdaként Tamás Sándor. Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulja fontosnak és mindig erősítendőnek nevezte a díj üzenetét: a széki látókörön túlmutató, közös székelyföldi ügyekért végzett tevékenységek elismerését. Szerinte a díjban és az eseményben Székelyföld egységén és oszthatatlanságán van a hangsúly.

Kovászna megye díjazottjáról, Kakas Zoltán néprajzkutatóról, a Nemere Természetjáró Kör elnökéről, a Bao-Bao természet- és népismereti túrák szervezőjéről méltatásában Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója úgy fogalmazott: a jó nevelőt nem az oklevél, hanem az elhivatottsága teszi alkalmassá a feladatra. „Mint az ókori görög bölcsek, a természetben sétálgatva, peripatetikusan adtad át a tudást a tanítványaidnak. A spontánul hirdetett túrákra, táborokba olyan emberek jelentkeztek, akik azóta Erdély és Székelyföld színe-javához tartoznak” – állapította meg a méltató. A díj átvétele után Kakas Zoltán az egyedi tájérték fontosságára hívta fel a figyelmet, majd arra ösztönözte a jelenlevő döntéshozókat, hogy érdemes feltérképezni Székelyföld egyedi tájértékeit, mert nem ismerik, nem értékelik eléggé, holott számos ilyen érték van a térségben.

„Székelyföld kulturális értékeinek gazdagságát, amelyre mindannyian büszkék vagyunk, az itt élő és alkotó művészeknek, tudósoknak, íróknak és a közösségi életben aktív szerepet vállaló székelyföldi embereknek köszönhetjük. Ez a fajta áldozatvállalás pedig nem fakadhat másból, mint abból, hogy szeretik a szülőföldjüket és közösségüket, és szívükön viselik a székelyföldi magyarság sorsát” – jelentette ki Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke. Ismertetése szerint Maros megye idén olyan személynek ítélte az Orbán Balázs-díjat, akit munkássága során a természet szeretete vezérelt, akinek nemcsak a környezet védelme, hanem az annak fontosságáról való tájékoztatás, a fiatal generációk nevelése is szenvedélye.

Az egyetemi oktató szerint a díjazott egyszemélyben intézményteremtő, közösségépítő, kutató és tanár, és mai napig, idős kora ellenére is, jó pár évvel nyugdíjazása után is végzi, teszi munkáját töretlenül. „Sárkány-Kiss Endre életműve nem mérhető csupán hosszú, tekintélyes publikációs listájával, számtalan pályázatával, kutatási programjával. Életművének szerves része a kolozsvári, erdélyi magyar biológus- és ökológusképzés újraindítása és fejlődő pályára állítása, valamint számtalan erdélyi magyar szakember, egyetemi és iskolai tanár pályájának egyengetése. És mai napig is mindezek jegyében tevékenykedik” – hangsúlyozta laudációjában Markó Bálint. Sárkány-Kiss Endre bevallotta: kapott már magyarországi állami kitüntetéseket is, de az különösen jó érzés, hogy itthonról érkezik az elismerés. „Nem ezért dolgozik az ember, de jólesik” – fogalmazott Maros megye díjazottja.