Szakértői háttérre lenne szüksége az oktatásnak – hasznos a nagyváradi pedagógus-továbbképző, de oktatásfejlesztés is kellene

Vizsgázik a rendszer. Az érettségi tételek előkészítésével is külön oktatásfejlesztési intézménynek kellene foglalkoznia •  Fotó: Pál Árpád

Vizsgázik a rendszer. Az érettségi tételek előkészítésével is külön oktatásfejlesztési intézménynek kellene foglalkoznia

Fotó: Pál Árpád

Megoszlanak a vélemények a nemrég létesült magyar pedagógustovábbképző központról. Szakmabeliek szerint számos pozitív hozadéka van a nagyváradi intézetnek, úgy vélik ugyanakkor, hogy oktatásfejlesztéssel foglalkozó intézményre is szüksége lenne a romániai magyar oktatásnak.

Krónika

2018. december 14., 12:422018. december 14., 12:42

Számos pozitív hozadéka van annak, hogy magyar pedagógus-továbbképző központ létesült novemberben Nagyváradon, hiszen szakmai fejlődési lehetőséget biztosít a tanároknak, tanítóknak, akik anyanyelvükön vehetnek részt szakmai továbbképzőkön. A lapunk által megkérdezett szakemberek üdvözölték az intézet létrehozását, másrészt úgy vélik: ezzel párhuzamosan oktatásfejlesztéssel – tantervfejlesztéssel, értékeléssel, országos monitorozásokkal, a kimeneti vizsgák előkészítésével, szervezésével – foglalkozó intézményre is szüksége lenne a romániai magyar oktatásnak.

Az RMDSZ november közepén jelentette be, hogy

kormányhatározattal rögzítették a pedagógus-továbbképző intézet létrehozását.

Kelemen Hunor szövetségi elnök akkor elmondta: a 2011-ben elfogadott oktatási törvény közel hét éve biztosít lehetőséget kisebbségi továbbképző központok létrehozására, az RMDSZ javaslatára három éve folyamatosan anyagi forrást is sikerül elkülöníteni a magyar intézetre a román költségvetésből, az állami bürokrácia azonban mindmáig ellehetetlenítette ezt a kezdeményezést.

A nagyváradi központ előnyei

„A Nagyváradon megalakuló központnak éppen a határmentiségéből fakad az előnye, ugyanakkor ebben a térségben volt leginkább hiányos a magyar pedagógus-továbbképzés” – érvel Szabó Ödön parlamenti képviselő. Az RMDSZ oktatásért felelős szakpolitikusa a Krónikának kifejtette, bár a Székelyföldön működik a pedagógus-továbbképzés, egy civil szervezet finanszírozása esetleges, ugyanakkor a közoktatás finanszírozása a román állam feladata.

Idézet
Az elmúlt harminc évben egyetlen oktatási szakértő sem mondta, hogy a magyar pedagógusképzésben lemondunk a román állam felelősségéről. Ez jár a magyar közösségnek ugyanúgy, ahogy jár a románnak. A németeknek 1998 óta működik állami finanszírozásból Medgyesen ilyen intézetük, és irigyeltük is tőlük”

– részletezte a politikus. Felidézte, hogy amikor a központ megalakítása 2011-ben bekerült az oktatási törvénybe, mindenki üdvözölte.

Szerinte Székelyföldön egy ilyen központ nem hiányzik annyira, hiszen az ottani pedagógusházak tulajdonképpen magyar képzőközpontként működnek, ám a Partiumban, a szórványban, Kolozsváron csak egy-egy magyar szakember dolgozik ezekben a pedagógusházakban, miközben például Nagyváradon több magyar él, mint bármelyik székelyföldi városban, ugyanannyi a pedagógus- és a diáklétszám. Szabó Ödön azt is elmondta, Nagyváradnak előnye, hogy a határ menti programokból uniós forrásokat lehet lehívni a központra, másrészt, ha anyaországi szakembereket vonnak be a működésébe, itt ez elérhetőbb.

Az állami finanszírozás mellett másik előnye, hogy akkreditált képzést biztosít, ami bekerül a pedagógus portfóliójába.

A nagyváradi politikus kifejtette, oktatásfejlesztési központ megalakítását is lehetővé teszi az oktatási törvény, ez a következő lépés. „Az is benne van az oktatási törvényben, hogy az oktatáskutatási intézetben legyen kisebbségi szakosztály. Mindenki tudja, hogy felállítottuk a prioritást, első volt az önálló pedagógus-továbbképző központ megalakítása, de ehhez is hét év kellett. Kérdést intéztem az oktatási miniszterhez ebben az ügyben, egyeztetünk még, remélem, a következő évben megoldódik a probléma” – mondta Szabó Ödön.

Oktatásfejlesztő intézményes
háttérre lenne szükség

Eközben Fóris-Ferenczi Rita, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Karának egyetemi docense, valamint Péntek János nyelvész-
professzor az oktatásfejlesztési központ fontosságára hívta fel a figyelmet. A szakemberek – akik az elmúlt évtizedekben részt vettek a tantervfejlesztés munkálataiban, és több szakelemzést is írtak a romániai kisebbségi oktatás helyzetéről – úgy vélekednek,

a romániai közoktatás egészének és persze a magyar közoktatásnak is egyik legnagyobb hiányossága, hogy nincs intézményesített szakértői háttér.

„Még 1989 előttről örököltük, hogy az oktatásban nem tartották fontosnak a szakmai hátteret, a kutatásokat és az erre alapozott fejlesztést, hiszen ideológiai központú volt a rendszer, így nem is alakult ki a szakmaiság és a kutatás kultúrája” – fejtette ki lapunknak az egyetemi docens. Kitért arra is, hogy Romániában a bukaresti Neveléstudományi Intézet (ISE) biztosítja a tantervfejlesztés szakértői hátterét. Aztán megalakult az Országos Értékelési és Vizsgáztatási Központ (CNEE), amely az értékeléssel és a mérésekkel foglalkozik: a vizsgák kimeneti követelményeivel, a záróvizsga és az érettségi vizsga előkészítésével, tételszerkesztéssel, a tanári versenyvizsgákkal stb.

Szakértők szerint tantervfejlesztésre, a tételsorok standardizálására is szükség lenne •  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Szakértők szerint tantervfejlesztésre, a tételsorok standardizálására is szükség lenne

Fotó: Barabás Ákos

„Ezekben az intézményekben ideig-óráig a kisebbségi magyar oktatásért felelős főállású alkalmazottak is dolgoztak, de az alapvető probléma, hogy a rendszer országosan sem működik jól: az értékelési és vizsgáztatási központban is egy-egy ember foglalkozik egy-egy tantárggyal, területtel. Ez a struktúra azért nem működőképes, mert ha egy ember koordinálta pl. a magyar nyelv és irodalom érettségi tételeinek a kidolgozását, nem tehetett mást, mint pályázati rendszerben bizottságokba kerülő tanárokkal kellett „elvégeztetnie” a „munkát” – állapította meg Fóris-Ferenczi Rita. Hozzátette, mivel a CNEE-ben nincs főállású alkalmazott, hogy a magyar oktatásért felelős minisztériumi szakfelügyelő továbbadja a feladatot a tanfelügyelőségeknek, megyénként a tanárok kidolgoznak 20–20 tételt, és ezekből áll össze a végleges tételsor.

Idézet
Az érettségivel kapcsolatos botrányok pontosan azért robbannak ki, mert nincs koherens elképzelés minderre nézve: szinte nevetséges, hogy fellobbannak ilyen viták, amelyeket valakinek a hirtelen ötlete vált ki: például, hogy rácsteszt legyen, vagy sem”

– mondta Fóris-Ferenczi Rita. Úgy fogalmazott, nem arról van szó, hogy a tanárok nem értenek hozzá, de ez külön szakma: a tételek szakszerű összeállításához szükség van monitorozásra, elemzésekre, majd a tervezett tételek kipróbálására, standardizálására, ezzel szakértőknek kellene foglalkozniuk. „Ebben a helyzetben nem hibáztatható a minisztériumi szakfelügyelő vagy bárki, akinek az éppen adódó feladata az, hogy tételeket biztosítson például a magyar nyelv és irodalom érettségire, mert olyan méretű, jellegű munkát kellene koordinálnia, amit szakértői háttér nélkül nem lehet, másfelől pedig a gyakorló tanárokat sem lehet arra kényszeríteni, hogy érettségi tételeket szerkesszenek, mert ez nem az ő dolguk” – fogalmazott a szakember.

Hozzátette, olyan oktatásfejlesztési intézményes háttérre lenne szükség, ahol főállású szakemberek – akik beleássák magukat a tantervfejlesztésbe vagy a docimológiába, – kutatásokra alapozva foglalkoznának a kimeneti követelményrendszerek tantervekhez igazodó kidolgozásával, a tételsorokkal, azok standardizálásával, hogy az érettségi ne lehessen évről évről megismétlődő botrány. „Amikor Kötő József volt az oktatási államtitkár, kidolgoztuk annak az intézménynek a tervét, amely mindezeket a kisebbségi oktatás számára biztosíthatja még akkor is, ha az országos gyakorlat nem e szerint működik.

Az intézményes háttér azért kellene, hogy legyenek olyan főállású szakemberek, akik folyamatosan az érettségi követelmények, tételek előkészítésével foglalkoznak,

szóval szakértői hátteret biztosítanak. Az országos rendszer jelenlegi működése tökéletes biztosítéka annak, hogy ne lehessen jól csinálni. De ha már országosan rossz, s mint a nagyváradi központ kapcsán kiderült, igenis külön kormányrendelettel lehet intézményeket létrehozni, miért ne lehetne valami olyat, amire ténylegesen nagy szükség lenne?” – tette fel a kérdést a szakember.

Párhuzamos intézmények
jönnek létre

Fóris-Ferenczi Rita kifejtette, évekkel ezelőtt többen együtt dolgoztak egy oktatásfejlesztési intézmény tervén (1999-ben és RMDSZ-es felkérésre 2017-ben), de a kezdeményezés elakadt. „Az kellene legyen a cél, hogyha már az oktatásfejlesztés az egész romániai rendszer szintjén nem működik jól, akkor legalább a magyar kisebbségi oktatásban tartalmi kérdésekben, vagy amihez mi hozzá tudunk nyúlni, működjék rendesebben. Most lesz a továbbképzés céljára egy háttérintézmény. De minek, ha már a továbbképzés rendszerét jól kiépítette a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége? Mi célja, tétje, funkciója lenne párhuzamos intézmények létrehozásának, amikor mindannyian tudjuk, hogy milyen hiányok pótlására lenne égető szükség? Mert a továbbképzés egy dolog, az oktatásfejlesztés, tantervfejlesztés, kimeneti vizsgakövetelmények, tételek szerkesztése teljesen más” – mutatott rá Fóris-Ferenczi Rita.

Péntek János nyelvészprofesszor – aki az oktatásfejlesztési központ tervezetének szintén kidolgozója volt – úgy nyilatkozott, a nagyváradi pedagógus-továbbképző központ megalakulása több kérdést is felvet.

Idézet
Kolozsváron képzik a pedagógusokat az egyetemeken. De vajon ki fogja őket Nagyváradon továbbképezni? Közoktatásunkból 1990 óta hiányzik a szakmai megalapozás, és ennek jól látszik az eredménye”

– fogalmazott lapunknak a nyelvészprofesszor. Hozzátette, miközben minden országban a szakminisztériumnak van szakmai háttérintézete, romániai magyar oktatási vonalon ilyen nincs. „Ennek az intézménynek a megvalósítása 1990 óta mindig elhal valahol, ezért történtek a tételfordítási botrányok is. A tanterveket is amatőrök készítik gyakorlatilag. Például én magam voltam tantervbizottsági elnök, de én is amatőr vagyok, hiszen nem az én szakmám, hogy tantervet készítsek” – mutatott rá a professzor. Hozzátette, a magyar oktatásban nincs szakmai intézményes háttér, nincsenek szakértők, akik valóban hozzáértőként dolgozzanak.

A romániai magyar pedagógus-továbbképzésről szólva azt mondta, a Bolyai nyári egyetem több mint 25 éve működik, mindenféle továbbképzések zajlanak Nagyváradon, Kolozsváron, Csíkszeredában is módszertani központokat működtet a pedagógus-szövetség, ezek elsősorban szintén továbbképzéssel foglalkoznak.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 01., kedd

Kéthetes késés: növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon

Hétfőtől növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon, hogy behozzák a késéseket – számolt be keddi helyszíni sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat igazgatója.

Kéthetes késés: növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon
2025. július 01., kedd

Kisebb tömegkarambolt okozott egy mikrobusz sofőre Bihar megyében, öt sérült került kórházba

Két mikrobusz és egy személygépkocsi karambolozott tegnap délután a Bihar megyei Hegyközkovácsi és Szalárd közötti országúton, öt személyt szállítottak kisebb sérülésekkel kórházba a mentősök.

Kisebb tömegkarambolt okozott egy mikrobusz sofőre Bihar megyében, öt sérült került kórházba
2025. július 01., kedd

A nagyszebeni repülőtér korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében nyomoz az Európai Ügyészség

A nagyszebeni nemzetközi repülőtér uniós forrásokból finanszírozott korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében vizsgálódnak az Európai Ügyészség (EPPO) romániai ügyészei.

A nagyszebeni repülőtér korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében nyomoz az Európai Ügyészség
2025. július 01., kedd

Feloldották az itatási és öntözési tilalmat a Maros sókoncentrációjának csökkenése után

Az Arad megyei vészhelyzeti bizottság július elsejei hatállyal feloldotta az itatási és öntözési tilalmat a Maros vizéből, miután csökkent a folyó sókoncentrációja.

Feloldották az itatási és öntözési tilalmat a Maros sókoncentrációjának csökkenése után
2025. július 01., kedd

Átadták a magyar állami támogatásból megújult Jó testvér egyházi idősotthont Kolozsváron

Az Erdélyi Református Egyházkerület keretében működő Diakónia Keresztyén Alapítvány Jó Testvér idősotthon átadási ünnepségére került sor kedd délben Kolozsváron.

Átadták a magyar állami támogatásból megújult Jó testvér egyházi idősotthont Kolozsváron
2025. július 01., kedd

Javult a sikeresen érettségiző magyar diákok aránya, az RMDSZ szerint a speciális román tantervnek köszönhetően

A leglátványosabb javulás a román vizsga terén tapasztalható, az RMDSZ szerint azért, mert az idén érettségizőké volt az első évfolyam, amelynek tagjai már megkülönböztetett tanterv szerint tanulták a román.

Javult a sikeresen érettségiző magyar diákok aránya, az RMDSZ szerint a speciális román tantervnek köszönhetően
2025. július 01., kedd

Beszólt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható politikusnak, 10 ezer lejt kell fizetnie Kereskényi Gábornak

Egy korábbi kijelentése miatt arra kötelezik Kereskényi Gábort, Szatmárnémeti polgármesterét, hogy fizessen 10 ezer lejt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható, az RMDSZ-t folyamatosan támadó Adrian Cozma parlamenti képviselőnek.

Beszólt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható politikusnak, 10 ezer lejt kell fizetnie Kereskényi Gábornak
2025. július 01., kedd

Megújul a csíkszeredai „Fehér Ház”

A Hargita Megyei Tanács kiadta a munkakezdési parancsot a helyiek által Fehér Házként emlegetett, a kommunista érában megépült megyeháza felújításával megbízott Termolang Kft. és Kész Kft. cégtársulásnak.

Megújul a csíkszeredai „Fehér Ház”
2025. július 01., kedd

Határőrök segítették az illegális migrációt és a csempészést

Hat Temes megyei határőrt gyanúsít korrupcióval az ügyészség: a vádhatóság szerint különböző pénzösszegekért cserébe szemet hunytak az illegális áru- és személyforgalom felett.

Határőrök segítették az illegális migrációt és a csempészést
2025. június 30., hétfő

Jelentős csúszásban a Korond-patak elterelése Parajdon, hárítják a felelősséget az illetékesek

Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.

Jelentős csúszásban a Korond-patak elterelése Parajdon, hárítják a felelősséget az illetékesek