Szakadozik a kamaszok szociális hálója, még inkább kiszolgáltatottak a rosszakaró influencereknek

Nagy port kavart nemrég Alexandru Cumpănașu, a Románia Modernizálásáért Nemzeti Koalíció (CNMR) elnöke, aki ezúttal a TikTok nevű, főként gyerekek és fiatalok által használt közösségi oldalon létrehozott felhasználó oldala miatt került a közbeszéd középpontjába. A korábban magyarellenességével „kitűnő” férfinak, aki „Profu online” néven aktivál, több mint 500 ezer követője van.

Csakhogy a vádak szerint tanárok ellen uszítja a gyermekeket, illetve szexuális utalásokat is tett nem egy videójában.

Az ügy kapcsán Keresztesi Polixéna kolozsvári iskolapszichológust többek között arról kérdeztük, hogy szerinte miért ilyen fogékonyak a fiatalok a hasonló véleményvezérek által megosztott tartalmakra, van-e okuk a szülőknek az aggodalomra, és hogy miként segíthetnek a szülők és tanárok a kritikus gondolkodás kialakításával, melynek használatával a gyerekek szelektálni tudnak az őket érő információhalmazból.

Az elmúlt években egyre népszerűbbé vált a fiatalok körében az „influencerek” (internetes közegekben nagy befolyással bíró személyek, véleményvezérek) követése, akik akár naponta frissülő tartalommal is jelentkezhetnek, és több platformon is megjelennek, mint például az Instagram, Youtube vagy éppen a TikTok.

Olyan véleményvezérek, akik valamilyen általuk képviselt értékrend vagy téma hiteles, esetenként csak hitelesnek tűnő képviselői, akik képesek a közösség különböző szintjein hatni a gondolkodásra.

Azt hihetnénk, hogy ez a Nyugaton sokkal elterjedtebb jelenség, azonban a „Be Social” magyarországi médiaügynökség által készített 2019-es felmérés szerint a megkérdezett tinédzserek 61 százaléka több mint tíz véleményvezért követ az Instagramon, közel egyharmaduk harmincnál is többet.

Keresztesi Polixéna, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium iskolapszichológusa a Krónikának elmondta, hogy a 12–16 év közötti életkor talán a legsérülékenyebb periódus az ember lélektani fejlődése során. Jellemző rájuk a naivitás, befolyásolhatóság, a nyitottság az újra.

– fejtette ki a szakember. Hozzátette, hogy nem annyira a családnak a véleménye és a befolyása fontos, hanem a kortárs csoportok, a barátok, akár a nagyobbakra való felnézés, példakép, mintakép követése. Ez pedig nem újszerű dolog, hiszen 100 évvel ezelőtt is ugyanez volt a helyzet. Viszont erre a generációra és a 21. századra jellemző, hogy inkább az online térben történik ez.

– hangsúlyozta a pszichológus. Ezt azzal magyarázta, hogy a gyerekek az interneten szívják magukba az új ötleteket, információkat. Tehát akár egy új eszmének, egy új hullámnak, trendnek is nevezhető, legyen az TikTok- vagy Youtube-videó, egy videójáték vagy bármi más.

„A kiskamasz korban az elsődleges szerep a lázadás. Általában a szülők, felnőttek elleni lázadás. Általában semmi nem jó, amit a felnőtt mond, és nagyon sok esetben időnként megjelenik a tanárral szembeni hasonló attitűd is” – fejtette ki a szakember. Véleménye szerint ez akár gondolati szinten is történhet, mert a gyerek azt látja, hogy a tanár is olyan, mint a szülei, akik meg akarják mondani neki, hogy mit csináljon. Ezért egy befolyással bíró személy egyeseket nagyon könnyen a tanár ellen hangolhat.

– hívta fel a figyelmet a pszichológus. Szerinte a legtöbb gyerek érdeklődik, valamilyen szinten kipróbálja, de nem sodorja magával az ár. Nagyon sok gyerek élvezi, vagánynak tartja, hogy fellázadunk, megmondjuk a tutit a szülőknek vagy a tanároknak. Viszont van józan ész és vannak pozitív példák meg pozitív nyomások is a gyermekek körében.

A szakember szerint nagyon fontos, hogy nem moralizálni, nem letiltani kell a gyerekeket, hanem beszélni kell velük dolgokról. Mert ha elkezdik tiltani, akkor nyilván annál nagyobb a lázadás. Viszont, ha tájékoztatják a gyereket, akkor már ő tud dönteni. És akkor valahol ő is a dolog részesének érzi magát.

Arra a kérdésre, hogy milyen űrt töltenek be a véleményvezérek a gyerekek lelki életében, a pszichológus azt nyilatkozta, hogy

ez az a kor, amikor önmagukat keresik.

„Ki vagyok én, mi a szerepem? Legtöbbször önértékelési problémákkal küzdenek a serdülők, és nagyon sok esetben ehhez még az társul, hogy akár a családi vagy a baráti körben, eléggé egyedül érzik magukat” – jelezte Keresztesi Polixéna. Hozzátette, hogy ez lehet törődés vagy odafigyelés hiánya, meg nem értettség érzése, és akkor a TikTok vagy az ehhez hasonló platform egyfajta menekülés lehet. A szülők feladata, hogy alternatívát nyújtsanak erre. Olyan jellegű tevékenységet felkínálni a gyereknek, ahol ezt tudja pótolni, ahol barátkozik másokkal, kommunikációra van lehetősége, elmondhtja a problémáját valakinek.

A szakember szerint egyértelmű, hogy lehetséges veszélynek vannak kitéve a gyerekek, és itt az elővigyázatosság a kulcsszó. Fontos, hogy a szülők ismerjék a veszélyeket és tudjanak kommunikálni a gyerekkel olyan témákról is, mint a szexualitás, a drog vagy az alkohol.

És akkor egy kicsit lehet pedzegetni a témát, és ez már egy fajta irányvonal lehet a gyerek számára. Látjuk a reakcióból, hogy mi a véleménye ezzel kapcsolatban” – fejtette ki a pszichológus.

Keresztesi Polixéna arról is beszélt, hogy az interneten elérhető megbízhatatlan hírek, személyiségek miként befolyásolják egy gyerek, fiatal, kamasz világlátásának alakulását, és hogyan lehet segíteni őket abban, hogy szelektáljanak a hozzájuk érkező információk között. „Rengeteg információhoz hozzájutnak egy-két gombnyomással, és nem igazán tudják, mi a helyes, mindent készpénznek vesznek. Mert a kiskamaszok még nem tudnak nagyon szelektálni” – emelte ki a pszichológus, hozzátéve:

szülőként és pedagógusként is rá kell vezetni őket a kritikai gondolkodásra.

Ha kap egy információt valahonnan, akkor gondolja át, hogy szerinte az miről szól, és egy kicsit arra irányítani, hogy nem kell mindent magától értetődőnek venni. Akár lehet példákat hozni. Például reklámok esetében, vagy nagyon sok információ kering most a vírusos témával kapcsolatban is. És megkérdezni, hogy a gyerek szerint ezek közül most mi valós és mi nem valós.

A pszichológus elismerte, hogy ez egy nagyon nehéz problematika, mert mondjuk egy 15 évest nagyon nehéz ilyen helyzetbe hozni, mert ha valaki neki ajánlotta, akiben ő nagyon bízik, akkor azt az információt ő garantáltnak tekinti.

– hangsúlyozta a szakember. Egy kamaszgyereknél ritka az, hogy mindent elmond a felnőtteknek, sőt egyre kevesebb információt oszt meg. Nagyon fontos, hogy a szülők biztosítsák a gyereket arról, hogy ott vannak a háttérben.

Fontos például a szexuális tartalmakról, szexuális jellegű zaklatásról való beszélgetés a gyerekkel, akkor is, ha esetleg kényelmetlen, vagy nem akarja meghallani. Azért még mindig ad valamennyit a szülő szavára. Jó, ha ezeket egy rövid beszélgetés formájában megemlítik, mert ezt a fajta segítségnyújtást és érzelmi támaszt a kamasznak éreznie kell. „Nem fog nekünk sok mindent elmondani, viszont ha azt érzi, hogy támogatjuk és nem szidjuk le minden apróságért, akkor segítségért fog hozzánk fordulni” – fogalmazott Keresztesi Polixéna.