Az ígéretek ellenére továbbra sem kapnak állami támogatást a szociális szolgáltatást nyújtó szervezetek, amelyek gyakorlatilag év eleje óta önellátóan működnek.
2017. április 25., 14:132017. április 25., 14:13
Nagy bajban vannak a szociális támogatásokat biztosító szervezetek, egyesületek, az ígéretek ellenére ugyanis továbbra sem kapnak állami támogatást. Mindez olyan fontos, és nem mellékesen ingyenes szolgáltatások megszűnéséhez vezethet, mint a krónikus betegségben szenvedő idősek otthoni gondozása, a fogyatékkal élő gyerekek fejlesztése vagy a szociálisan hátrányos családoknak nyújtott segítség.
A finanszírozásért felelős munkaügyi minisztérium januárhoz képest 40 százalékkal csökkentette a szociális szolgáltatásokat nyújtó civil szervezeteknek februárra biztosított állami támogatást, a kieső összeget pedig többnyire az otthoni beteggondozást ellátó szervezetektől vették el. A szaktárca viszont márciusban a teljes 2017-es évre vonatkozó szerződést írt alá, amely alapján ismét szavatolták a támogatást, igaz, egyes szervezetek, például a Gyulafehérvári Caritas a tavaly decemberben kért összegnek csak 75 százalékát kapta az otthoni beteggondozásra.
Az ígéretek ellenére viszont a Maros megyei szociális szervezetek azóta sem kaptak finanszírozást, így gyakorlatilag év eleje óta más pénzügyi forrásokat keresve oldották meg, hogy a rászoruló idősek, illetve betegek továbbra is részesülhessenek az ingyenes ellátásban – miközben a kormány gőzerővel igyekszik emelni a közalkalmazottak bérét.
Áprilisban betelt a pohár
Áprilisban azonban betelt a pohár, a szervezeteknek ugyanis egyszerűen elfogyott a pénzük, így közölniük kellett az érintett családokkal, hogy nem tudják biztosítani az ingyenes szolgáltatásokat. Elbocsátásokra is sor került, a sérült gyerekek fejlesztésével foglalkozó Alpha Transilvana Alapítványnak nyolc szakemberétől is meg kellett válnia, a Gyulafehérvári Caritas tizenkét alkalmazottat volt kénytelen elbocsátani.
Az állami támogatást a megyei önkormányzat hatáskörébe tartozó szociális és gyermekvédelmi igazgatóságnak kellene szétosztania, a finanszírozási listán azonban nem szerepelnek az évtizedek óta szociális szolgáltatásokat biztosító szervezetek programjai. Az említett két szervezet mellett a Diakónia-egyesület idősgondozó ellátását, a Talentum Alapítvány szociálisan hátrányos, de tehetséges gyerekeket támogató szolgáltatását, a Rheum-Care Alapítvány kezelési és rehabilitációs központját, a fogyatékkal élőket felkaroló Hifa Románia Egyesületet és a Bakó Béla Pál ferences által befogadott árva gyerekeknek otthont adó Szent Erzsébet Egyesületet is érinti a pénzhiány.
Andreia Moraru, a sérült személyeknek nyújtott szolgáltatásokat felvállaló szervezetek tömörítő Dizabnet elnöke lapcsaládunknak kifejtette, a legnagyobb gond, hogy az illetékes hatóságok csak informális úton kommunikálnak velük. Hangsúlyozta: a támogatások megvonása miatt eltűnő ingyenes szolgáltatások több ezer rászorulót érintenek. A súlyosan sérült gyerekek fejlesztésével foglalkozó Alpha Transilvana Kitartás központjának programjai negyven Maros megyei család életét érintik. Olyan gyerekekről van szó, akik minden egyes foglalkozás után egy kis lépéssel közelebb kerültek ahhoz, hogy önállóbb életet éljenek, és képesek legyenek egyedül járni, enni vagy minimális szinten kommunikálni.
Csatlos Tünde kisfiával, Marcival több mint egy éve jár hetente három alkalommal fejlesztési foglalkozásokra az alapítványhoz. Legutóbb velük is közölték, hogy ezután fizetniük kell a szolgáltatásokért. Ez a családnak tetemes anyagi terhet jelentene, csak úgy tudják megengedni maguknak a gyógytornászt és a gyógypedagógust, ha csökkentik a foglalkozások számát, de havonta így is 350 lejbe kerül ezentúl a kétéves sérült kisfiuk fejlesztése. „Benyújtottam egy kérvényt a gyermekjogvédelmi igazgatóságon, amelyben megoldást kértem a kialakult helyzetre, hiszen a törvény értelmében a beteg gyerekemnek joga van ingyenes ellátáshoz, fejlesztéshez\" – mondta az édesanya.
Nem adják fel, ezután is ugyanúgy dolgoznak a Caritasnál
Péter György, a Gyulafehérvári Caritas beteggondozásért felelős igazgatója arról számolt be: a szervezet szociális ellátására szánt összeg kevesebb mint felét a helyi önkormányzatok biztosítják, további mintegy harminc-negyven százalékát a megyei tanács költségvetéséből finanszírozták eddig, egy kis részét a munkaügyi minisztérium és tíz százalékát a gondozottak fizetik. A megyei önkormányzattól érkező támogatás azonban januártól kiesett, a Caritas pedig saját pénzügyi források bevonásával áprilisig tudta a korábbi formában fenntartani otthoni gondozásra épülő ellátását. „Ezután is eljutunk mindenkihez, csak ritkábban, mert a megyei tanács kihátrálása miatt a negyvenhárom beteggondozó munkatársunk közül tizenkettőtől kell megválnunk. A többiek minimálbérért dolgoznak, a kérdés csupán az, meddig\" – mutatott rá Péter György.
A Caritas és a többi szociális szervezet olyan ellátásokat vállal magára, amelyek biztosítása a megyei önkormányzatok vagy az állam feladata lenne – legalábbis a nyugati fejlettebb társadalmakban így történik. Joga tehát mindenkinek van a szociális ellátásokhoz, de csak akkor, ha pénz is van rá. Péter György elmondta, az önkormányzatok is megszervezhetnék ezeket a foglalkozásokat, programokat, de kevesebbe kerül számukra egy civil szervezetet megbízni, hiszen az alapítvány vagy egyesület máshonnan is szerezhet pénzt. „Maros megye azért is van hátrányosabb helyzetben a többi megyéhez képest, mert az egészségbiztosítási pénztár is csak havi százezer lejjel támogatja az otthoni beteggondozási szolgáltatásokat, míg például Hargita megyében négyszázezer lejt, Iaşi megyében pedig kétmillió lejt fordítanak erre a célra\" – magyarázta a szervezet igazgatója.
A munkaügyi minisztérium egyébként azóta sem adott érdemi magyarázatot arra, hogy miért vonta meg, illetve csökkentette az állami finanszírozást. Korábban Derzsi Ákos Bihar megyei szenátor, a felsőház munkaügyi bizottságának tagja is értetlenségét fejezte ki a szaktárca intézkedése kapcsán. „Az előző kormány januárra mintegy 2 millió lejt hagyott jóvá a szociális szolgáltatásokat nyújtó szervezetek számára. Ebből az összegből 132 egyesület és alapítvány 279 munkapontját támogatták, közel 12 ezer kedvezményezettje volt a finanszírozásnak. Ehhez képest a jelenlegi kormány munkaügyi minisztériuma 1,2 millió lejre csökkentette a februári támogatást. Ebből a finanszírozásból 108 egyesület és alapítvány mintegy 174 munkapontja részesül, a kedvezményezettek száma pedig 5600-ra csökken\" – részletezte a honatya.
Több mint 2600 gyermekrajzot vetítenek ki a Tamási Áron Színház homlokzatára december 20. és 22. között.
A Wizz Air légitársaság növeli a járatok gyakoriságát a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtérről és oda irányulóan. Az ünnepi időszakban heti 6 járat indul Londonba és 4 Budapestre, illetve vissza.
A legfelsőbb bíróság ítélete szerint előzetes letartóztatásban marad az év végi ünnepek alatt az aradi robbantásos merényletben elhunyt üzletember, Ioan Crișan lánya, Laura Bîlcea, akit azzal gyanúsítanak, hogy felbérelt két férfit apja meggyilkolására.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) egy sor első- és másodfokú riasztást adott ki kedden viharos erejű szélre, hóviharra és jegesedésre.
Tűz ütött ki egy kolozsvári házban, a tűzoltók szénné égve találtak meg benne egy 85 éves nőt – tájékoztatott kedden a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Kocsik Imre személyében az RMDSZ jelöltjét választották meg az Arad megyei Pécska alpolgármesterévé hétfőn. Klebelsberg Kuno egykori magyar kultuszminiszter szülővárosában legutóbb húsz esztendeje volt magyar tisztségviselő a végrehajtásban.
Dănuț Gavra 1989. december 17-én szembement a „kivégzőosztaggal”, a magasból látta magát meghalni, de mégis túlélte a temesvári forradalmat. Két nappal korábban az első román volt, aki csatlakozott a Tőkés László mellett kiálló magyar reformátusokhoz.
Belső vizsgálat indult a kolozsvári gyermekkórházban, és a Kolozs Megyei Tanács is vizsgálatot indít, miután az egyik beutalt kisbaba édesanyja rögzítette és közzétette az intézményben tapasztalható nyomorúságos körülményekről készített képeket.
Hétfő délután megnyitották a forgalom előtt a keleti körgyűrű munkacímmel emlegetett hiányzó kerülőútszakaszt Arad mellett, így most már teljesen körbe autózható a partiumi megyeszékhely.
Oktatási-nevelési, de legfőképpen bűnmegelőzési célzattal olyan kampányt indított az Országos Börtönparancsnokság (ANP), amelynek keretében középiskolások egy napra „beköltözhetnek” a rácsok mögé, hogy megtapasztalják a fogva tartottak életét.