Fotó: Veres Nándor
Mederszabályozási munkálatok zajlanak a Kászon-patak Hargita megyei szakaszán: jelenleg Kászonjakabfalván és Kászonimpérben dolgoznak a munkások.
2016. szeptember 28., 13:172016. szeptember 28., 13:17
András Zoltán, a községközpont Kászonaltíz polgármestere rámutatott: az Olt Vízügyi Igazgatóság szakemberei már évekkel ezelőtt felmérték, hogy milyen jellegű problémák merültek fel, ennek nyomán pedig milyen munkálatokra van szükség, finanszírozás hiányában viszont idén nyárig várni kellett a kivitelezés elindításával. A beruházáshoz szükséges támogatást a vízügyi igazgatóság igényelte az országos vízügyi hatóságtól.
András Zoltán elégedett a munkálatokkal, elmondása szerint a licitet megnyert cég hatékony és szép munkát végez. Az elöljáró hangsúlyozta: a szabályozás minimális kárt tesz az élővilágban, rövid időn belül helyreáll a természet egyensúlya, miközben hosszú távon biztonságos patakmeder készül. A projektre már nagy szükség volt, legutóbb ugyanis a patak kászoni részén a hetvenes évek végén végeztek szabályozást. Akkor kiszélesítették a medret, ami mindeddig hasznos is volt, de az utóbbi évek szélsőséges időjárása miatt újabb munkálatokra volt szükség, hogy megelőzzék az esőzések okozta nagyobb károkat.
Miklós Géza, az Olt Vízügyi Igazgatóság csíkszeredai szakaszmérnökségének vezetője arról számolt be: első körben 1,4 millió lejt irányoztak elő a Kászon-patak mederszabályozására. A nyár végi költségvetés-kiegészítésből is szántak erre a munkálatra, így további 3,5 millió lejt fordíthattak a szabályozásra. Becslések szerint a teljes munkálat mintegy 20 százalékát tudja még idén befejezni a kivitelező. Miklós Géza hozzátette: októberben sor kerül még egy költségvetés-kiegészítésre, amennyiben akkor további támogatást kapnak, év végéig folytatják a munkát.
Civil szakemberek szerint biztossá vált, hogy a dél-erdélyi sztráda még hiányzó, a „medvealagutakról” elhíresült szakasza lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött 2026-os határidőből.
Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei esetet több állami hivatal vizsgálja.
A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
szóljon hozzá!