A textiliparban dolgozó székelyföldi nők jelentős hányada veszítette el munkahelyét a világjárvány miatt
Fotó: 123RF
Az országban hivatalosan egy éve megjelent koronavírus-járvány legsúlyosabb társadalmi következményei közé tartozik a munkaerőpiaci bizonytalanság, az anyagi helyzet miatti aggodalom, az elmagányosodás. A változások kihangsúlyozták a nemek közti egyenlőtlenségeket, a többletterhek főként a nőkre hárultak – mondta el megkeresésünkre Gergely Orsolya szociológus. A Sapientia csíkszeredai karának adjunktusa több, a világjárvány hatásait felmérő kutatásban is részt vett.
2021. február 26., 18:562021. február 26., 18:56
2021. február 26., 19:052021. február 26., 19:05
Társadalmi szinten valószínűleg a munkaerőpiaci bizonytalanság és az anyagi helyzet miatti aggodalom a legdrasztikusabb következménye az egy éve tartó járványnak – mondta el megkeresésünkre Gergely Orsolya szociológus, a Sapientia EMTE csíkszeredai karának adjunktusa.
A hazai társadalom életét számos tekintetben befolyásolja a járványhelyzet, amelynek következményeit immár számos szociológiai kutatás vizsgálja. Gergely Orsolya azt mondta, az elmúlt évben olyan kutatási projektekben vett részt, amelyek a járvány társadalmi hatásait próbálták feltérképezni, úgymond egy-egy pillanatképet készíteni annak különböző fázisaiban.
„Több országos és nemzetközi szintű vizsgálat ismeretében az mondható el, hogy elsősorban az anyagi bizonytalanság nyomta rá a bélyegét a társadalomra. A tavaszi kutatások azt mutatták, hogy a romániai, illetve az erdélyi magyar társadalomnak is kevés tartaléka volt, kevés olyan megtakarításról számoltak be, amely bérkiesés esetén biztosítaná a túlélést” – mondta a szociológus. Gergely Orsolya munkatársaival együtt már a járvány kezdetén, tavaly tavasszal készített online szociológiai felmérést, amiből az derült ki:
„Tíz erdélyi magyar válaszadóból három nyilatkozta azt, hogy számára a legnagyobb problémát a korlátozások, a karanténban töltött idő alatt az okozta, hogy nem találkozhatott a barátaival, rokonaival, ismerőseivel. A munkahelyi, kollegiális kapcsolatok leépülése, minimalizálódása miatt, illetve a kulturális, vallási, szabadidős rendezvények, események megszűnésével vagy online térbe költöztetésével tovább súlyosbodott a nem kedvező trend, ami persze nemzetközi szinten is érvényesült és érvényesül” – mutatott rá a szociológus. Az erre vonatkozó, Erdélyi mindennapok egy világjárvány idején című kutatást a Sapientia egyetem keretében végezték tavaly április utolsó két hetében. A felmérés során 1269-en töltötték ki a kérdőíveket, a kutatásban Nistor Laura, Molnár-Sántha Ágnes, Telegdy Balázs vett részt.
Gergely Orsolya elmondta, az egy éve tartó járványhelyzetet ő maga nőként és anyaként is megtapasztalta: tavaly március óta férjével együtt otthonról dolgoznak, és gyermekeik pár hét kivételével végig otthon tanultak.
– mondta a szociológus. Az Anyakutatás elnevezésű felmérést május 15. – június 3. között végezték 52 romániai és magyarországi, munkáját otthonról végző édesanya bevonásával. Ezek a nők legalább egy 2–14 év közti gyermeket neveltek. A kutatócsoportban részt vett Geambașu Réka a Babeș–Bolyai Tudományegyetemről, Nagy Beáta a Budapesti Corvinus Egyetemről és Somogyi Nikolett az Antwerpeni Egyetemről. Gergely Orsolya kiemelte, nagymértékben megváltozott a kiskorú gyermeküket nevelő édesanyák élete, hiszen a munka mellett a gyermekük felügyeletét is meg kellett oldaniuk az oktatási intézmények bezárása miatt.
– emelte ki a szociológus. Mint sorolta, azoknak az édesanyáknak sem volt könnyű, akik több gyermeket nevelnek, és meg kellett oldaniuk, hogy a különböző életkorú gyermekek egy időben, egyazon térben teljesíthessék iskolai kötelességüket. A szociológus arról is beszélt, hogy milyen hozadékai vannak annak, hogy drasztikus változás állt be a családok életében a gyermekek gyakorivá vált képernyőhasználata miatt. „Nagyon sok édesanya számolt be arról, mennyire kétségbeejtő, hogy a munka, a nagyobb, kisebb testvér tanulása, és egyáltalán az otthon tanulás miatt jelentősen megnyúlt az az idő, amit a gyerekek a képernyők előtt töltenek. A korábbi, sok év alatt felépített, a képernyőzést korlátozó családi szabályrendszert hirtelen sutba kellett dobni. Ezt pedig sokan negatív hozadékként élik meg, személyes szülői kudarcként annak ellenére, hogy objektív okokból alakult így” – mondta a szociológus.
Gergely Orsolya szociológus, a Sapientia EMTE Csíkszeredai karának adjunktusa
Gergely Orsolya arra is felhívta a figyelmet, a női vállalkozókra drasztikusabban hatott a járványhelyzet, mint a férfi vállalkozókra. „Jellemző, hogy inkább nők működtetik a mikro- és kisvállalkozásokat. És a vállalkozások közül a legkisebbeket érintették a leginkább a korlátozások, illetve a szolgáltatószektort: ide tartozik a szépségipar, a rendezvényszervezés, a virágüzletek stb.
– mondta a szociológus.
Arra is kitért, az egészségügyben dolgozókra is érvényes volt ez, köztük pedig szintén elég magas a nők aránya. „A pedagógusok nagy többsége szintén nő. Őket sem támogatta megfelelőképpen a rendszer, sok esetben az intézmény sem, illetve mivel sokan járatlanok voltak a digitális tanítás terén, nehéz volt számukra az átmenet. Sokaknak önerőből, rövid idő alatt kellett átállniuk az online oktatásra, viszont így is nehéz volt kiszolgálniuk a sokféle szülői igényt” – sorolta Gergely Orsolya. Mint mondta, mindenkit megterhelt az online oktatás, segíteniük kellett a szülőknek a házi feladatok elkészítésében, elküldésében stb.
„Bár a fizetetlen háztartási munka terén a nemek közötti egyenlőtlenségeket nem a koronavírus-járvány okozta, ez az időszak súlyosbította a nemek között meglévő egyenlőtlenségeket, és a többletterhek főként a nőkre hárultak” – mondta a szociológus. Gergely Orsolya arra is kitért, hogy miként változott meg a járvány miatt a könnyűiparban dolgozó nők élete. „Székelyföldön több száz textilipari dolgozó veszítette el a munkahelyét. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint 2020 júniusában 100 000-rel magasabb volt a regisztrált munkanélküliek száma, mint 2019 júniusában. Azon alkalmazottaknak, akik az elmúlt évben veszítették el a munkahelyüket, kétharmada nő” – hívta fel a figyelmet Gergely Orsolya.
Társadalmi sokk, kollektív trauma
A koronavírus-járvány társadalomra gyakorolt hatását kolozsvári szociológusok már májusban körbejárták a 10. szociológus napok keretében tartott online előadás-sorozaton. Péter László szociológus többek közt arról értekezett, hogy a globális krízis kiváló lehetőséget és legitim alapot teremtett arra, hogy az állam intézménye és az információs technológiai óriásvállalatok, vagyis a magánérdek és magánbürokrácia, illetve államérdek és igazgatási apparátus olyan érdekszövetsége jöjjön létre,ami jelentősen növeli az állampolgárok és közösségek feletti társadalmi ellenőrzés mértékét, fokozza a digitális felügyelet révén életvilágunk és a privát szféránk sikeres gyarmatosítását.Megemlítette a Naomi Klein kanadai író, társadalmi aktivista által bevezetett sokkdoktrína fogalmát, miszerint a megrázó és nagy felfordulást okozó események – nagy horderejű politikai események, terrorista támadások, természeti csapások – ideális alkalmakat jelentenek egy szűk politikai elitnek és a nagy multinacionális korporációknak, hogy csoport- és gazdasági céljaikat és érdekeiket „észrevétlenül” és szövetségben érvényesítsék. „Itt most nyugodtan gondolhatunk a jelenlegi rendkívüli helyzetre is, ami olyan globális szintű társadalmi probléma, ami társadalmi sokkot és kollektív traumát okozott, nem beszélve a rögtön nyomában megjelent, megjelenő gazdasági recesszióról” – mondta Péter László.
A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékeztek muzsikaszóval pénteken az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány által szervezett zenés sétán. Képriport.
Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte a besúgói sorába, helyzetét azonban a lelkésznek is „meggyónta”.
A Kolozs Megyei Tanács vissza nem térítendő európai uniós finanszírozást nyert a csucsai Boncza-kastély és Ady-emlékház felújítására. Az önkormányzat most 8,5 millió eurós költségvetést emleget.
Teljesen átépítik a temesvári Gyermekpark és a Ligeti út melletti gyalogoshidat Temesváron. Az építmény új környezetet is kap, emellett biciklisávot is kialakítanak az új hídon – közölte pénteken a bánsági nagyváros polgármesteri hivatala.
Kolozsváron, az Erdélyi Református Múzeumban nyílt meg csütörtökön, a reformáció ünnepén az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató vándorkiállítás, amely közel egy éven át lesz látogatható.
Hamarosan befejeződnek Nagyvárad agglomerációs körgyűrűje Nagyürögd és Félixfürdő közötti első szakaszának kivitelezési munkálatai, két hét múlva már meg is nyithatják a forgalom előtt – tájékoztatott a Bihar megyei önkormányzat sajtóosztálya.
Jeles magyar közéleti személyiségek, 1848-as honvédtábornokok, a 20. század elejének ünnepelt színészei, második világháborúban elesett katonák csontjait rejtik és rejtették az aradi temetők.
Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.
Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.
Idén június 3-ától október 31-éig 103 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, és 20 haláleset történt – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!