„Tíz erdélyi magyar válaszadóból három nyilatkozta azt, hogy számára a legnagyobb problémát a korlátozások, a karanténban töltött idő alatt az okozta, hogy nem találkozhatott a barátaival, rokonaival, ismerőseivel. A munkahelyi, kollegiális kapcsolatok leépülése, minimalizálódása miatt, illetve a kulturális, vallási, szabadidős rendezvények, események megszűnésével vagy online térbe költöztetésével tovább súlyosbodott a nem kedvező trend, ami persze nemzetközi szinten is érvényesült és érvényesül” – mutatott rá a szociológus. Az erre vonatkozó, Erdélyi mindennapok egy világjárvány idején című kutatást a Sapientia egyetem keretében végezték tavaly április utolsó két hetében. A felmérés során 1269-en töltötték ki a kérdőíveket, a kutatásban Nistor Laura, Molnár-Sántha Ágnes, Telegdy Balázs vett részt.

Megváltozott
az édesanyák élete

Gergely Orsolya elmondta, az egy éve tartó járványhelyzetet ő maga nőként és anyaként is megtapasztalta: tavaly március óta férjével együtt otthonról dolgoznak, és gyermekeik pár hét kivételével végig otthon tanultak.

– mondta a szociológus. Az Anyakutatás elnevezésű felmérést május 15. – június 3. között végezték 52 romániai és magyarországi, munkáját otthonról végző édesanya bevonásával. Ezek a nők legalább egy 2–14 év közti gyermeket neveltek. A kutatócsoportban részt vett Geambașu Réka a Babeș–Bolyai Tudományegyetemről, Nagy Beáta a Budapesti Corvinus Egyetemről és Somogyi Nikolett az Antwerpeni Egyetemről. Gergely Orsolya kiemelte, nagymértékben megváltozott a kiskorú gyermeküket nevelő édesanyák élete, hiszen a munka mellett a gyermekük felügyeletét is meg kellett oldaniuk az oktatási intézmények bezárása miatt.

– emelte ki a szociológus. Mint sorolta, azoknak az édesanyáknak sem volt könnyű, akik több gyermeket nevelnek, és meg kellett oldaniuk, hogy a különböző életkorú gyermekek egy időben, egyazon térben teljesíthessék iskolai kötelességüket. A szociológus arról is beszélt, hogy milyen hozadékai vannak annak, hogy drasztikus változás állt be a családok életében a gyermekek gyakorivá vált képernyőhasználata miatt. „Nagyon sok édesanya számolt be arról, mennyire kétségbeejtő, hogy a munka, a nagyobb, kisebb testvér tanulása, és egyáltalán az otthon tanulás miatt jelentősen megnyúlt az az idő, amit a gyerekek a képernyők előtt töltenek. A korábbi, sok év alatt felépített, a képernyőzést korlátozó családi szabályrendszert hirtelen sutba kellett dobni. Ezt pedig sokan negatív hozadékként élik meg, személyes szülői kudarcként annak ellenére, hogy objektív okokból alakult így” – mondta a szociológus.

– mondta a szociológus.

Arra is kitért, az egészségügyben dolgozókra is érvényes volt ez, köztük pedig szintén elég magas a nők aránya. „A pedagógusok nagy többsége szintén nő. Őket sem támogatta megfelelőképpen a rendszer, sok esetben az intézmény sem, illetve mivel sokan járatlanok voltak a digitális tanítás terén, nehéz volt számukra az átmenet. Sokaknak önerőből, rövid idő alatt kellett átállniuk az online oktatásra, viszont így is nehéz volt kiszolgálniuk a sokféle szülői igényt” – sorolta Gergely Orsolya. Mint mondta, mindenkit megterhelt az online oktatás, segíteniük kellett a szülőknek a házi feladatok elkészítésében, elküldésében stb.

„Bár a fizetetlen háztartási munka terén a nemek közötti egyenlőtlenségeket nem a koronavírus-járvány okozta, ez az időszak súlyosbította a nemek között meglévő egyenlőtlenségeket, és a többletterhek főként a nőkre hárultak” – mondta a szociológus. Gergely Orsolya arra is kitért, hogy miként változott meg a járvány miatt a könnyűiparban dolgozó nők élete. „Székelyföldön több száz textilipari dolgozó veszítette el a munkahelyét. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint 2020 júniusában 100 000-rel magasabb volt a regisztrált munkanélküliek száma, mint 2019 júniusában. Azon alkalmazottaknak, akik az elmúlt évben veszítették el a munkahelyüket, kétharmada nő” – hívta fel a figyelmet Gergely Orsolya.