Kolozsváron is megjelent a „mérnökösködő” hód – Hartel Tibor ökológus a védett rágcsálók hatásáról

Hódító hód. A viszonylag nagytestű rágcsáló Kolozsváron, a Szamos vizében is felbukkant az elmúlt napokban •  Fotó: Teodora Crina Carsai / Facebook

Hódító hód. A viszonylag nagytestű rágcsáló Kolozsváron, a Szamos vizében is felbukkant az elmúlt napokban

Fotó: Teodora Crina Carsai / Facebook

A hód védett állat, ugyanakkor potenciális kihívásokat is jelent, mert úgynevezett konfliktusos faj, károkat is okoz, akárcsak a medve – mondta el a Krónikának Hartel Tibor. A kolozsvári ökológust annak kapcsán kérdeztük, hogy a kincses városban, egy Szamos-parti parkban is felbukkant a rágcsáló.

Deák Szidónia

2022. május 21., 15:302022. május 21., 15:30

Nagyvárosi környezetben ritkán látott „lakó” bukkant fel a kolozsvári Dónát negyed zöldövezetében. A Szamos-partján található Rózsák parkja környékén, ahol most területrendezési munkálatok zajlanak, több napon keresztül egy hódot láttak a vízben úszkálni az arra járók.

Hartel Tibor ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Környezetmérnöki és Környezettudományi Karának oktatója a Krónikának elmondta, nem egyedi esetről van szó, 2020 óta figyelnek meg hódokat a Szamosnak ezen a részén, a múlt hónapban a Vágóhíd tér környékén fényképeztek egy, a tömbházak közé is bemerészkedő egyedet.

Visszatelepített faj

A Romániában szinte teljesen kihalt, majd visszatelepített állatfaj valószínűsíthető, hogy valamilyen okból jól érzi magát a kincses városban, akár potenciális élőhely lehet a számára, ezért bukkannak fel időről időre egyedek itt is.

A mostani példánynak nem tudni, van-e társa, az ökológusok is kutatják, hogy a térség hódpopuláció-dinamikájának függvényében a Rózsák parkjában felbukkanó „kalandor” véletlenül sodródott-e ide.

„A hód anatómiájából kiindulva, kevés az esélye annak, hogy véletlenül sodródott ide, sokkal inkább valószínűsíthető, hogy egy »kalandor« hódról van szó, amely otthagyta a populációját, és új, potenciális élőhelyet keres. Az állatvilágban gyakran előfordul, hogy ahol jelentős egy adott faj populációja, egyes egyedek szétszélednek, vállalva a kockázatot, hogy olyan helyre kerülhetnek, ahol elpusztulnak, viszont akkor is megéri elmenni nekik, mert találhatnak egy optimális élőhelyet, ahol aztán megtelepednek” – fejtette ki Hartel Tibor.

•  Fotó: Teodora Crina Carsai / Facebook Galéria

Fotó: Teodora Crina Carsai / Facebook

Kérdésünkre, hogy mennyire élhető a hód számára a nagyvárosi környezet, figyelembe véve a város zaját, a folyóban található szemét mennyiségét, az ökológus elmondta, az urbánus terület nem kell feltétlenül kizárjon érdekes fajokat, ugyanis ez az ott élő emberi társadalom dinamikájától függ leginkább.

Idézet
A pandémiás lezárások is azt mutatták, hogy amikor az ember kevésbé mozog, számos olyan állatfaj, amelyikről nem gondoltuk volna, hogy bejön az nagyvárosi területekre, megjelent.

A problémát az jelenti, hogy mennyire zavarja az ember ezeket a fajokat. A hód szimbolikus természeti jelenség a kincses városban, és optimizmusra ad okot, hogy a környezet olyan állapotban van még, hogy egy új faj is megélhet” – tette hozzá.

A városban lenni az állat számára is stressz

Hangsúlyozta, a hód védett állat, ugyanakkor potenciális kihívásokat is jelent, mert egy konfliktusos faj, akárcsak a medve, károkat is okoz. Azokon a területeken, ahol megtelepedik, elkezd „ökológiai mérnökösködni”, kirág egy fát, rádönti a patakra, gátat csinál, eláraszt egy kisebb-nagyobb területet, ahol keletkezik egy vízszem, kicsi tavacska.

Kulcsökológiai szereplőről van szó, ugyanis a gátak, vízszemek mentén nagyon sok ritka faj is megtelepedhet. Az, hogy megtelepedik-e Kolozsváron, nagymértékben függ a városvezetéstől is – magyarázta az ökológus. Megemlítette a németországi Potsdam városának esetét, ahol a kolozsvári Babeș és Rózsák parkjához hasonló konfigurációjú, ám területileg sokkal nagyobb parkban jelentős hódpopuláció él.

Idézet
Azért érdekes ez az eset, mert ott valóban megtelepedett egy populáció, ami károkat is okozott,

azonban lakossági nyomásra nem költöztették el őket a városon kívül, hanem pár tíz méteres körzetben a fák törzsét fémhálóval vonták be, megakadályozva a károkat. Ez hatalmas befektetést jelentene” – tért ki Hartel Tibor. Az ökológus hozzátette, függetlenül attól, hogy mekkora az elárasztott terület, egy pár négyzetmétertől pár 10 négyzetméterig, azt a zöldövezetet a lakosság nem használhatja már.

•  Fotó: Teodora Crina Carsai / Facebook Galéria

Fotó: Teodora Crina Carsai / Facebook

„Ezek azok a reális dolgok, amelyek előjönnek még akkor is, ha jóindulatúak vagyunk. Az egyik alternatíva az lehet, hogy befogadjuk a hódot mint látványosságot, és békén hagyjuk. Viszont ha többen jönnek, és elkezdenek itt építgetni, akkor befogjuk őket, és számukra optimális helyeken elengedjük a városon kívül, ahol meg tudnak élni.

Idézet
A városban lenni az állat számára is nagyobb stressz, mint ha természetes élőhelyén lakna.

A másik alternatíva és etikus megoldás is, hogy a most megjelent egyedet visszaviszik a legközelebbi populációba, elkerülendő, hogy többen jöjjenek, gátépítésbe kezdjenek” – fejtette ki Hartel Tibor.

Mint arról több ízben is írtunk, az eurázsiai hódot (Castor fiber) a 2000-es évek elején Háromszékre is visszatelepítették, ugyanis a térségben a 19. század végén kihalt a hód a mértéktelen vadászat miatt. Húsáért, zsírjáért és a bundájáért is pusztították, vízálló prémjéből csizmát és kucsmát készítettek.

A Brassói Erdészeti Kutatóintézet 1998-ban kezdte el az állatok visszatelepítését.

A program öt évig tartott, ennek keretében 150 állatot engedtek szabadon az Olt, a Maros és a Ialomiţa folyó mentén. A visszatelepítés sikeresnek bizonyult, az állatok berendezkedtek a háromszéki folyóvizek mentén, és elszaporodtak, sok esetben a mezőgazdasági területeken is gondot okoztak.

A környezetvédők szerint a hód megjelenése jótékony hatással van a környezetre, hiszen az állat takarítja a partot, így a növényzet is jobban nő. A növényevő állat jelenléte egyébként a faunát is befolyásolja, ahol megjelenik, ott a fekete gólya, a vidrák, a farkasok is meghonosodnak.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 01., kedd

Nápolyban temethették el Drakulát a legújabb kutatások szerint

A Drakula néven ismert Vlad Țepes havasalföldi fejedelem sírját vélhetően Nápoly városában, a Santa Maria la Nova templom őrzi – számolt be olasz és román kutatók feltételezéseiről az Il Mattino nápolyi napilap.

Nápolyban temethették el Drakulát a legújabb kutatások szerint
2025. június 30., hétfő

Mozivászon a csillagos ég alatt – Függőségek Nicolas Cage-dzsel és Meryl Streeppel a Somostetőn

Nyáron ismét ingyenes szabadtéri filmvetítések várják az érdeklődőket a marosvásárhelyi Somostetőn. A péntek esténként szervezett program célja a függőségek veszélyeinek bemutatása és generációkat összekötő párbeszéd ösztönzése.

Mozivászon a csillagos ég alatt – Függőségek Nicolas Cage-dzsel és Meryl Streeppel a Somostetőn
2025. június 29., vasárnap

Magával rántotta a jet ski az autót a Dunába

Balszerencsésen végződött egy brăilai férfi vízi szórakozása: a jet ski vízre bocsátásakor az autó és a vízi járművet szállító utánfutó is a Dunában landolt.

Magával rántotta a jet ski az autót a Dunába
2025. június 29., vasárnap

Újabb maratoni úszásra vállalkozott a dél-erdélyi könyvtáros

A nyíltvízi úszórekordjairól ismert petrozsényi könyvtáros, Avram Iancu vasárnap újabb maratoni táv megtételébe kezdett. Ezúttal a Majnát, a Rajna legfontosabb mellékfolyójának teljes hosszának leúszására vállalkozott.

Újabb maratoni úszásra vállalkozott a dél-erdélyi könyvtáros
2025. június 28., szombat

Lövések dördültek el egy tengerparti szállodánál

Nagy erőkkel vonult ki a Konstanca Megyei Rendőr-főkapitányság emberei, miután riasztást kaptak, hogy lövések dördültek el a Fekete-tenger-parti Mamaia strandterületén.

Lövések dördültek el egy tengerparti szállodánál
2025. június 28., szombat

Kreatív nyílt napot és veteránautó-találkozót tartanak a sándorhomoki Kováts-kúriában

„Art Mansion – ahol az ihlet otthon van” mottóval szerveznek kreatív nyílt napot június 28-án, szombaton 14 órától a Szatmárnémeti szomszédságában található Sándorhomokon, a történelmi Kováts-kúria udvarán.

Kreatív nyílt napot és veteránautó-találkozót tartanak a sándorhomoki Kováts-kúriában
2025. június 28., szombat

Pillanatokat ragad meg képeivel Timár Zoltán, a természet szerény fotósa

Egy fiatal férfi, aki nem vágyik reflektorfényre, csak a hajnali ködbe, a vízpart csöndjébe, ​az erdők-mezők szabadságába. Timár Zoltán Sepsiszentgyörgy​ön talált rá arra az útra, amely nem zajos, n​incs tele tapssal, de ​valódi és emelkedett.

Pillanatokat ragad meg képeivel Timár Zoltán, a természet szerény fotósa
2025. június 26., csütörtök

Sikeresen csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz a Dragon űrhajó Kapu Tiborral a fedélzetén

Közép-európai idő szerint június 26-án, 13 óra 31 perckor sikeresen csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) az Ax-4 küldetés személyzetét, köztük Kapu Tibor magyar űrhajóst szállító Dragon űrhajó.

Sikeresen csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz a Dragon űrhajó Kapu Tiborral a fedélzetén
2025. június 26., csütörtök

Egy évtizede éltetik „ágyúdörgéssel” Báthory István emlékét Szilágysomlyón

Jubileumi kiadásához érkezett a szilágysomlyói Báthory Feszt. A Báthory István erdélyi fejedelem korát hűen felidéző, 10. alkalommal szervezendő rendezvényről, Báthory örökségéről, hagyományok ápolásáról Szabó Ernő Csaba városgazda beszélt a Krónikának.

Egy évtizede éltetik „ágyúdörgéssel” Báthory István emlékét Szilágysomlyón
2025. június 26., csütörtök

Az Edda is fellép a Kalotaszegi Magyar Napokon

Színes programpalettával vár mindenkit Kalotaszeg legnagyobb kulturális seregszemléje, amelyet hetedik alakommal szerveznek meg július 12–13. között a Kolozs megyei Bánffyhunyadon.

Az Edda is fellép a Kalotaszegi Magyar Napokon
Az Edda is fellép a Kalotaszegi Magyar Napokon
2025. június 26., csütörtök

Az Edda is fellép a Kalotaszegi Magyar Napokon