Sok az autó, kevés a parkolóház – a kisebb erdélyi városokban nem tartják kifizetődőnek az emeletes létesítményeket

A gépjárművek növekvő száma miatt krónikus parkolóhely hiánnyal, zavaró zsúfoltsággal küzdenek az erdélyi és partiumi városok, amelyeket nem ilyen méretű forgalomra terveztek. A belvárosi forgalom korlátozása, illetve minél több többszintes parkolóház, mélygarázs építése jelenthet csak megoldást a helyzetre, ám amíg a nagyobb városokban – mint Kolozsváron vagy Nagyváradon – már évek óta az autósok rendelkezésére állnak hasonló létesítmények, addig a Székelyföldön azt mondják, hogy a helyi önkormányzatoknak túl költségesek az ilyen beruházások.

Még 2010-ben felmerült egy mélygarázs ötlete Csíkszeredában, ez abban az időszakban történt, amikor küszöbön állt a városközpont átalakítása. A Szabadság tér alá elképzelt létesítményről, amely másfél méterrel a talajszint fölé emelkedett volna, megvalósíthatósági tanulmány is készült, eszerint a 2,2 méteres belmagasságú, fizetésesnek elképzelt, akár teljesen automatizálható parkoló bejáratait sorompók zárták volna el, és 286 férőhelyet biztosíthatott volna.

A beruházás értékét akkor közel 16 millió lejre becsülték, amelyet a helyi önkormányzat biztosított volna, és 2031-ben térült volna meg a befektetés. Hosszas viták után ezt végül elvetették, úgy értékelve, túl nagy kiadás lett volna az akkori körülmények között.

Egy másik hasonló ötlet is felvetődött, amelynek alapján a zöldség- és gyümölcspiac területére készülhetett volna mélygarázs, de erről tanulmány sem készült. Ugyanígy járt a Kalász lakótelepre elképzelt parkolóház ötlete is, amelyről 2015-ben beszéltek először a tervezett felújítás kapcsán. Akkor úgy számoltak, ha van rá lakossági igény, akár 200 autó számára is tudnának ott helyet biztosítani, a költségszámítások és igények egyeztetésén túl azonban nem jutott a kezdeményezés.

Egy másik, aktuálisabb ötletet a Kossuth Lajos utca parkolóinak tervezett megszüntetésekor is hangoztattak a lakossági fórumon, ez pedig egy parkolóház építése a Temesvári sugárúti üres közterületen. Ráduly Róbert Kálmán polgármester erről úgy vélekedett, a parkolóház építése jelenleg nem üzlet, ha az lenne, valaki már megépítette volna. Szerinte a várható költségek túl magasak az önkormányzat számára, pályázati források esetén is biztosítani kell az ár felét. Csíkszeredában valójában lesz egyfajta parkolóház, amennyiben a félbemaradt Csíki Pláza helyére tervezett üzletközpontot elkészíti és megnyitja az ingatlanfejlesztő cég, a kétszintes parkoló ugyanis ott nagyrészt elkészült. Igaz, ez a város szélén van, és többnyire a majd odaérkező vásárlókat fogja kiszolgálni.

Parkolóház a Csíkszeredánál jóval nagyobb lélekszámú és gazdasági erejű Marosvásárhelyen sincs, igaz, ott nemrég az önkormányzati képviselők

egy háromhektáros terület beépítését fogadták el a Megyei Sürgősségi Kórház közelében, amely emeletes parkolóházat, kereskedelmi egységeket, éttermeket, egészségügyi kutatóközpontnak szánt irodaházat és szálláshelyeket foglalna magában.

Ez a döntés sem a várható költségeket, sem ezek forrását nem tartalmazza, de azt egyértelművé tették, hogy a helyi önkormányzat egymagában nem tudná biztosítani a finanszírozást. Ezért a multifunkcionális épületet várhatóan közösségi-privát partnerségben, egy vagy több magánbefektetővel közösen építenék fel, s ha erre nem lesz lehetőség, uniós támogatásért pályáznának, esetleg társulnának a megyei önkormányzattal. Ott a kórház környékének zsúfoltságán enyhíthetne ez a beruházás, amely 4–500 gépkocsit is befogadhat azok közül, amelyek sok esetben a mentőautók közlekedését is akadályozzák.

Székelyudvarhelyen is a magánbefektetőkre számítanak leginkább, a városnak ugyanis túl megterhelő lenne parkolóházakat építeni.

Területet viszont tudnak biztosítani ilyen célokra – tudtuk meg Jakab Attilától. A városmenedzser szerint több mint tíz olyan helyszín beazonosítása történt meg, amelyek alkalmasak lehetnek ilyen típusú építkezésekre. Ezek között vannak a városközpont peremövezetében levő, de a lakónegyedek közötti közterületek is. A beazonosított területek adatait eljuttatták a Budapesti Kereskedelmi Kamarához, vállalkozói egyesületekhez, hogy hátha vannak, akik hosszú távra bérbe vennék a területeket, és parkolóházat építenének. Ugyanakkor a város polgármestere különböző külföldi útjain is népszerűsíti a kezdeményezést. Érdeklődő azonban még nem volt – tudtuk meg.

Gyergyószentmiklóson is szükség lenne parkolóházra – erősítette meg kérdésünkre Fórika Krisztina. A polgármesteri hivatal szóvivője szerint elvi szinten folyamatosan napirenden van a kérdés, ám egyelőre nem jutottak tovább a tervezgetés szintjénél, a várható költségekről, kiviteli tervekről még nem történt egyeztetés, az igény azonban fennáll.

Sepsiszentgyörgy önkormányzata sem tudja bevállalni egy parkolóház megépítésének finanszírozását, mert számításaik szerint a befektetés több év alatt sem térül meg a parkolódíjakból – mutatott rá érdeklődésünkre Tóth-Birtan Csaba alpolgármester. Hozzátette, magánbefektetésként nem zárták ki ezt a lehetőséget, ám közpénzt nem fordítanak erre.

A számítások szerint a parkolóházban egy autónyi hely megépítése 10–15 ezer euróba kerül, ezért nagyon magas díjszabást kell szabni, hogy a befektetés több év alatt, de megtérüljön.

Ha pedig a magas parkolási díj miatt kihasználatlanul áll a létesítmény, annak nincs értelme.

Tóth-Birtan Csaba emlékeztetett egyúttal, hogy a város mobilitási tervében szerepelt egy „park&ride” (P+R) típusú parkolóház építése, vagyis hogy a város szélén megépített parkolóházból tömegközlekedéssel vagy alternatív közlekedési formákkal, például bérelt kerékpárral juthatnának be az emberek a központba, ám ezt egyelőre anyagiak híján nem valósítják meg.

A nagyobb városok eközben már rendelkeznek parkolóházakkal.

Kolozsváron például már 2007-ben felépült az első, helyi költségvetésből finanszírozott parkolóház, amely akkor 14,6 millió lejbe került, és 382 gépkocsi számára biztosított helyet.

Azóta ezt még több magán-, illetve önkormányzati pénzből készült hasonló beruházás követte. Oláh Emese alpolgármester a Krónika megkeresésére kiemelte, a kincses város önkormányzata a helyi tömegközlekedési vállalat járműkészletének fejlesztésével próbál tenni azért, hogy a városban élők, dolgozók, tanulók hagyják otthon személyautóikat. Emellett a megyei tanáccsal együttműködésben P+R parkolókat létesítenének. A megállapodásba foglaltak szerint a városi önkormányzat feladata a tömegközlekedés és a kerékpárkölcsönző állomások felállítása, illetve az autós-gyalogos hozzáférés megvalósítása a szükséges infrastruktúrával, míg a megyei önkormányzat vállalja, hogy létrehozza, működteti és karbantartja ezeket. A tervek szerint a kolozsvári repülőtér környékén épülne meg az első létesítmény.

Nagyváradon jelen pillanatban a belvárosban, az igazságügyi palota mögött található parkolóházat és a Rogériusz lakónegyedi piacnál található mélygarázst használhatják az autósok.

Szintén a belvárosban, a Körös-parton épül ugyanakkor egy mélygarázs, aminek az eredeti tervek szerint már 2016 augusztusára el kellett volna készülnie, tervezési gondok hátráltatták azonban a munkát, és most már az is borítékolható, hogy a harmadik kitűzött határidőre, 2018 decemberére sem fognak elkészülni. De a munka jelenleg is zajlik, a remények szerint jövőre végezhetnek. És további tervekből sincs hiány. Elsősorban az ingázók és a turisták igényeit kiszolgáló P+R (park and ride, azaz parkolj és utazz) mélygarázst akar építeni a helyi önkormányzat a város egyik forgalmas pontján, a vár előtt, az új ortodox székesegyház környékén. A létesítmény megépítését a városi mobilitás fejlesztését szolgáló európai uniós támogatásokból kívánják finanszírozni, a megvalósíthatósági tanulmányra pedig egy másik uniós pályázatból máris megvan a pénz.

A városvezetés mostanság az Ezredévi emléktér környékén épülő parkolóház ötletét is körvonalazta, mint ahogy a városháza mögé is hasonló létesítményt terveznek.

Korábban több ízben is szó esett a premontrei rendháztól államosított, korábban az Akarat sportpályáknak otthont adó területen megépítendő parkolóházról is, ám ezt több irányból is bírálták, mostanában pedig elég nagy a csend a témában.

A már létező létesítményeket a helyi önkormányzat működteti, és a továbbiakban is ez a céljuk. Mint Zatykó Gyula polgármesteri tanácsadó megkeresésünkre hangsúlyozta, stabil és nagy bevételi forrást jelentenek a városi költségvetés számára, így nem is célszerű azokat magáncégeknek kiadni.