– sorolta Borboly Csaba, a PUZ elkészítésének ötletgazdája. A Hargita megyei önkormányzat elnöke a Krónikának elmondta, amennyiben a dokumentációt elkészítő szakemberek helyesnek találják, a Kelemen-havasokban az ország legnagyobb síparadicsomát lehetne kialakítani.

Erre már konkrét elképzelés is született:

Mint ismeretes, a felszíni bányát már a 90-es évek derekán bezárták, adminisztratív és lakóépületeinek egy részét lebontották. A mai napig is az egykori kitermelőhely és zagytározója csaknem háromszáz hektárnyi, növényzet nélküli sebként éktelenkedik a fenyves erdők borította hegyoldalban. A kitermelésnek áldozatul esett a teljesen legyalult Negoj-csúcs: a sárgásvöröses színű hegycsúcsot nemcsak kívülről gyalulták le, hanem elpusztították azt a világviszonylatban is egyedülálló, soklabirintusos barlangrendszert, amelyben vas-oxid-sztalagmitok, kaolinképződmények és egy Csokoládépalota elnevezésű kéncseppkövekben gazdag terem is volt. A megmaradt pár ingatlan egy szellemváros hatását kelti, ahová Dornavátra irányából aszfaltozott, illetve betonozott úton lehet eljutni.

A kezdeményezők azért is tartják jó ötletnek a tönkretett terület újjáhasznosítását, mert a bánya létesítésekor áramot és vizet vezettek a gerinc alá. Borboly szerint

Egyrészt 2000 méter magasban már a növényzet is ritka, másrészt a hatalmas amfiteátrumra hasonlító kénbánya létesítésekor az utolsó fűszálat is kiirtották. Borboly Suceava megyei kollégája, Gheorghe Flutur rámutatott, a meteorológiai statisztikák szerint a Kelemen északi része országos szinten a leghosszabb ideig hóval borított hegyoldal. Hogy mennyire reálisak a sípályákkal kapcsolatosan dédelgetett álmok, erről szintén Flutur beszélt lapunknak. A liberális politikus elmondta, kormányszinten folytatott egyeztetést arról, hogy a turisztikai minisztériumnak 2021 és 2027 között komolyabban rá kellene „hajtania” a sípálya-létesítésre szánt uniós alapok Romániába való juttatására.

A zonális rendezési terv nemcsak közös fejlesztési alapot nyújt majd a Kelemen-havasok összes településének, kitüntetett figyelmet fordítva az övezet idegenforgalmi fejlesztésére, hanem jogi keretet biztosít majd arra is, hogy le lehessen állítani azokat az építkezéseket, amelyek negatívan érintenék a hegyvidéki térséget – vélekedett Alexandru Cîmpeanu, a Maros Megyei Tanács alelnöke. Mint mondta, szem előtt kell tartani,

A PUZ elkészítésének becsült költsége 74 ezer lej. Az összefogó megyeelnökök azt szeretnék, ha még a helyhatósági választások előtt az önkormányzatok asztalára kerülne a munkacsoport által elkészített dokumentáció, hogy a szeptember 27-e utáni esetleges váltást követően a majdani elnöknek ne kelljen újabb fejlesztési utakat keresnie.