Síparadicsom a kénbánya helyén? Négy megye összefogásával fejlesztenék a Kelemen-havasok turizmusát

Az egykori kénbánya növényzet nélküli sebként éktelenkedik a fenyves erdők borította hegyoldalban •  Fotó: Szucher Ervin/archív

Az egykori kénbánya növényzet nélküli sebként éktelenkedik a fenyves erdők borította hegyoldalban

Fotó: Szucher Ervin/archív

Az ország legnagyobb síparadicsomát szeretnék kialakítani a Kelemen-havasokban, Erdély és Bukovina határán. Mivel az övezet egy nemzeti parkot is magában foglal, minden fejlesztésnek tekintettel kell lennie a védett területekre vonatkozó törvényi előírásokra, hogy a Kelemen-hegység biodiverzitása ne sérüljön.

Szucher Ervin

2020. július 26., 08:232020. július 26., 08:23

Maros, Hargita, Beszterce-Naszód és Suceava megye önkormányzatai fogtak össze a hegyvidéki térség gazdasági fejlesztése érdekében. A szakértőket bevonó négy közigazgatási egységnek a célja mielőbb kidolgozni a Kelemen-havasok zonális rendezési tervét, az úgynevezett PUZ-t. A stratégiainak tartott dokumentum elkészítése lehet az alapja a négy megye egy-egy kisebb részét magában foglaló hegyvidéki térség gazdasági fejlesztésének.

Idézet
A zonális rendezési terv meghatározza az irányt az elkövetkező évtizedekre. Azt, hogy a Kelemen-havasokban hol és milyen formában lehet építkezni, hol lehet utakat kialakítani, hol lehet mindössze sétálni vagy kerékpározni, és hol tilos burrogtatni, illetve azt is, hogy hová nem teheti be ember a lábát”

– sorolta Borboly Csaba, a PUZ elkészítésének ötletgazdája. A Hargita megyei önkormányzat elnöke a Krónikának elmondta, amennyiben a dokumentációt elkészítő szakemberek helyesnek találják, a Kelemen-havasokban az ország legnagyobb síparadicsomát lehetne kialakítani.

Erre már konkrét elképzelés is született:

a gerinc suceavai oldalán lévő, az 1969-ben létesített, Románia valamikori legnagyobb kénbányájának területére lehetne alapozni.

Mint ismeretes, a felszíni bányát már a 90-es évek derekán bezárták, adminisztratív és lakóépületeinek egy részét lebontották. A mai napig is az egykori kitermelőhely és zagytározója csaknem háromszáz hektárnyi, növényzet nélküli sebként éktelenkedik a fenyves erdők borította hegyoldalban. A kitermelésnek áldozatul esett a teljesen legyalult Negoj-csúcs: a sárgásvöröses színű hegycsúcsot nemcsak kívülről gyalulták le, hanem elpusztították azt a világviszonylatban is egyedülálló, soklabirintusos barlangrendszert, amelyben vas-oxid-sztalagmitok, kaolinképződmények és egy Csokoládépalota elnevezésű kéncseppkövekben gazdag terem is volt. A megmaradt pár ingatlan egy szellemváros hatását kelti, ahová Dornavátra irányából aszfaltozott, illetve betonozott úton lehet eljutni.

A kezdeményezők azért is tartják jó ötletnek a tönkretett terület újjáhasznosítását, mert a bánya létesítésekor áramot és vizet vezettek a gerinc alá. Borboly szerint

a másik nagy előnyt az jelenti, hogy a sípályák létrehozásához nem kell erdősávokat kivágni.

Egyrészt 2000 méter magasban már a növényzet is ritka, másrészt a hatalmas amfiteátrumra hasonlító kénbánya létesítésekor az utolsó fűszálat is kiirtották. Borboly Suceava megyei kollégája, Gheorghe Flutur rámutatott, a meteorológiai statisztikák szerint a Kelemen északi része országos szinten a leghosszabb ideig hóval borított hegyoldal. Hogy mennyire reálisak a sípályákkal kapcsolatosan dédelgetett álmok, erről szintén Flutur beszélt lapunknak. A liberális politikus elmondta, kormányszinten folytatott egyeztetést arról, hogy a turisztikai minisztériumnak 2021 és 2027 között komolyabban rá kellene „hajtania” a sípálya-létesítésre szánt uniós alapok Romániába való juttatására.

A zonális rendezési terv nemcsak közös fejlesztési alapot nyújt majd a Kelemen-havasok összes településének, kitüntetett figyelmet fordítva az övezet idegenforgalmi fejlesztésére, hanem jogi keretet biztosít majd arra is, hogy le lehessen állítani azokat az építkezéseket, amelyek negatívan érintenék a hegyvidéki térséget – vélekedett Alexandru Cîmpeanu, a Maros Megyei Tanács alelnöke. Mint mondta, szem előtt kell tartani,

az övezet egy nemzeti parkot is magában foglal, ezért minden fejlesztésnek tekintettel kell lennie a védett területekre vonatkozó törvényi előírásokra, hogy a Kelemen-hegység biodiverzitása ne sérüljön.

A PUZ elkészítésének becsült költsége 74 ezer lej. Az összefogó megyeelnökök azt szeretnék, ha még a helyhatósági választások előtt az önkormányzatok asztalára kerülne a munkacsoport által elkészített dokumentáció, hogy a szeptember 27-e utáni esetleges váltást követően a majdani elnöknek ne kelljen újabb fejlesztési utakat keresnie.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 01., kedd

A nagyszebeni repülőtér korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében nyomoz az Európai Ügyészség

A nagyszebeni nemzetközi repülőtér uniós forrásokból finanszírozott korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében vizsgálódnak az Európai Ügyészség (EPPO) romániai ügyészei.

A nagyszebeni repülőtér korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében nyomoz az Európai Ügyészség
2025. július 01., kedd

Feloldották az itatási és öntözési tilalmat a Maros sókoncentrációjának csökkenése után

Az Arad megyei vészhelyzeti bizottság július elsejei hatállyal feloldotta az itatási és öntözési tilalmat a Maros vizéből, miután csökkent a folyó sókoncentrációja.

Feloldották az itatási és öntözési tilalmat a Maros sókoncentrációjának csökkenése után
2025. július 01., kedd

Átadták a magyar állami támogatásból megújult Jó testvér egyházi idősotthont Kolozsváron

Az Erdélyi Református Egyházkerület keretében működő Diakónia Keresztyén Alapítvány Jó Testvér idősotthon átadási ünnepségére került sor kedd délben Kolozsváron.

Átadták a magyar állami támogatásból megújult Jó testvér egyházi idősotthont Kolozsváron
2025. július 01., kedd

Javult a sikeresen érettségiző magyar diákok aránya, az RMDSZ szerint a speciális román tantervnek köszönhetően

A leglátványosabb javulás a román vizsga terén tapasztalható, az RMDSZ szerint azért, mert az idén érettségizőké volt az első évfolyam, amelynek tagjai már megkülönböztetett tanterv szerint tanulták a román.

Javult a sikeresen érettségiző magyar diákok aránya, az RMDSZ szerint a speciális román tantervnek köszönhetően
2025. július 01., kedd

Beszólt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható politikusnak, 10 ezer lejt kell fizetnie Kereskényi Gábornak

Egy korábbi kijelentése miatt arra kötelezik Kereskényi Gábort, Szatmárnémeti polgármesterét, hogy fizessen 10 ezer lejt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható, az RMDSZ-t folyamatosan támadó Adrian Cozma parlamenti képviselőnek.

Beszólt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható politikusnak, 10 ezer lejt kell fizetnie Kereskényi Gábornak
2025. július 01., kedd

Megújul a csíkszeredai „Fehér Ház”

A Hargita Megyei Tanács kiadta a munkakezdési parancsot a helyiek által Fehér Házként emlegetett, a kommunista érában megépült megyeháza felújításával megbízott Termolang Kft. és Kész Kft. cégtársulásnak.

Megújul a csíkszeredai „Fehér Ház”
2025. július 01., kedd

Határőrök segítették az illegális migrációt és a csempészést

Hat Temes megyei határőrt gyanúsít korrupcióval az ügyészség: a vádhatóság szerint különböző pénzösszegekért cserébe szemet hunytak az illegális áru- és személyforgalom felett.

Határőrök segítették az illegális migrációt és a csempészést
2025. június 30., hétfő

Jelentős csúszásban a Korond-patak elterelése Parajdon, hárítják a felelősséget az illetékesek

Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.

Jelentős csúszásban a Korond-patak elterelése Parajdon, hárítják a felelősséget az illetékesek
2025. június 30., hétfő

Közel 40 fok és viharos időjárás vár ránk

A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.

Közel 40 fok és viharos időjárás vár ránk
2025. június 30., hétfő

BBTE-kutatás: a digitalizáció nem segíti az autóipar nyereségességét

A digitalizáció nem növeli az autóipari vállalatok nyereségét, de jelentősen javítja az eszközhasználat hatékonyságát – állapítja meg a BBTE és partnerei kutatása, amely a világ legnagyobb autógyártóinak pénzügyi adatait elemezte.

BBTE-kutatás: a digitalizáció nem segíti az autóipar nyereségességét