A részvevők egyetértettek, hogy a romániai a rendszerváltás sem oldotta meg a magyar kisebbség által felvetett kérdést
Fotó: Haáz Vince
Van létjogosultsága az erdélyi magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzésnek – vélekedtek azok a román nemzetiségű szakemberek, akik csütörtökön délután a Benedek–Teleki Alapítvány meghívására részt vettek az anyanyelvű oktatásról Marosvásárhelyen rendezett tanácskozáson. Szerintük az erdélyi magyarságot mindenképpen megilletné a törvény által garantált, és a politikusok által beígért önálló kar.
2021. május 13., 20:172021. május 13., 20:17
2021. május 13., 23:252021. május 13., 23:25
„Teljesen természetes és jogos követelmény az, amelyet az erdélyi magyarság fogalmaz meg a felsőfokú anyanyelvű oktatási formák biztosítását illetően” – jelentette ki Cornel Sigmirean, a Marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány és Technológiai Egyetem (MOGYTTE) professzora. A történész szerint nemhiába mondják, hogy egy nemzet a kultúrája és az iskolája által képes fennmaradni.
– idézte fel a múltat az orvosival egybeolvadt Petru Maior Egyetem egykori szenátusi elnöke. Szerinte a magyar nyelvű oktatás visszaszorítása száz évvel ezelőtt, az impériumváltással egy időben kezdődött, amikor a berendezkedő román állam a központosításra alapozó francia modellt követte.
A kommunizmus alatt ugyan megtűrtnek számított az anyanyelvi oktatás, azonban az 1989-et megelőző egy-két évtizedben a hatalom annak fokozatos és következetes leépítésére törekedett.
Sigmirean úgy véli,
„Jelenleg törvényalkotási szinten jól állunk, a jogszabályok gyakorlatba ültetésével vannak gondok” – vonta le a következtetést a MOGYTTE tanára.
A Benedek–Teleki Alapítvány által rendezett tanácskozás résztvevői nem hallhatták Sigmirean kollégája és immár felettese, Leonard Azamfirei rektor ellenérveit. A magyar nyelvű oktatás elsorvasztásában kulcsszerepet vállaló intézményvezető ugyanis nem tett eleget a szervezők meghívásának.
Hangot adott viszont véleményének Nicu Mihoc, a Nemzeti Színház román tagozatának vezetője. Mint hangsúlyozta,
Ugyanakkor a közösségnek jogában áll eldönteni, mi az, ami jó, és mi az, ami nem jó neki.
Fotó: Beliczay László
– hívta fel a hallgatóság figyelmét a Liviu Rebreanu Társulat vezetője, majd feltette a költői kérdést: miért van az, hogy Romániában angolul, franciául, németül bármit lehet tanulni, mondani és kiírni, de amikor a magyar nyelv használata kerül szóba, sokan elzárkóznak. Megítélése szerint
A tanácskozáson felszólalt Victor Aelenei nemzetbiztonsági szakértő is, aki az Amerikai Egyesült Államokat a modern kor Bábel tornyához hasonlította – azzal a különbséggel, hogy itt mindenki megért mindenkit, és békésen él egymás mellett.
Nicu Mihoc gondolataihoz csatlakozva a bukaresti rendőr-akadémia tanára a jószomszédi viszony fontosságáról beszélt. Kifejtette, hogy bajban, például tűzesetben, nem a rokonoktól érkezik a leghamarabb a segítség, hanem a szomszédoktól, akiket nem a károsult személy vagy családja nemzetisége foglalkoztatja.
Benedek Imre orvosprofesszor (állva): minden ember a saját anyanyelvén képes a legjobban elsajátítani a tanítottakat
Fotó: Haáz Vince
A sáromberki rendezvény házigazdája, Benedek Imre orvosprofesszor azzal érvelt, hogy minden ember a saját anyanyelvén képes a legkönnyebben és legjobban elsajátítani a tanítottakat. Ettől függetlenül, tette hozzá, a marosvásárhelyi egyetemet és a multikulturális környezetet választó magyar diákok képesek felmérni, hogy „saját érdekük románul is jól beszélni”.
Hálaadó istentisztelettel avatták fel Nagyenyeden vasárnap az európai uniós alapokból, illetve a magyar kormány támogatásával felújított középkori vártemplomot.
A román gazdaság nem szárnyal, de a kis eredményeket is el tudja adni a politikum – állapította meg a Krónikának Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatal igazgatója, akivel a romániai munkaerőpiacról beszélgettünk.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – az elmúlt hetek sokszor emlegetett szlogennel, megoldási javaslatokkal mutatta be államelnökjelölti programját Kelemen Hunor.
Székelyföld számos településén gyújtottak őrtüzeket a helyi közösségek vasárnap este annak jeleként, hogy a terület őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára – tájékoztatta az MTI-t telefonon Gazda Zoltán, az SZNT ügyvezető elnöke.
Beiktatták hivatalába Gál Alinát, akinek személyében első alkalommal lett helyi, csángó származású polgármestere a Bákó megyei Gajcsána községnek.
A szilágysági Ákoson avattak emléktáblát Dobai István nemzetközi jogász, 56-os elítélt tiszteletére Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó jelenlétében.
Előkerült egy videófelvétel, amelyet egy sofőr készített, akinek meg kellett állnia azon a Szeben megyei területen, ahol a rendőrök egy lopott autóval közlekedő svájci sofőrt készültek megállítani a múlt hét végén.
Az időjárás továbbra is szokatlanul meleg az évszakhoz képest a meteorológusok szerint.
Életét vesztette egy szabálytalanul közlekedő fiatal nő Kolozsváron szombat este, miután elütötte egy autó Monostori úton.
Szép időben tarthatták meg a hagyományos csipkebogyó-fesztivált pénteken és szombaton a Kolozs megyei Kalotaszentkirályon.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás