A megmaradt sínpárok felszámolásától tartanak a Maros megyei kisvasút működtetői
Fotó: Haáz Vince
Jelentős aggodalmat váltott ki a nyárádmenti és mezőségi megmaradt kisvasútszakaszok karbantartói és üzemeltetői körében a Maros megyei önkormányzat eltökélt szándéka, miszerint a töltésen a sínek eltávolítását követően kerékpárutat alakítanak ki. A törvénykezdeményező és a megyei tanács cáfolja a hírt, mondván, hogy félreértés történt, senki nem akarja holtvágányra terelni a turisztikai attrakciónak számító vonatokat.
2020. július 18., 17:352020. július 18., 17:35
A felek közti kommunikációhiány miatt felháborodást váltott ki a Maros megyei kisvasutakat turisztikai és szórakozási célból üzemeltető vállalkozókból és baráti társaságokból Császár Károly RMDSZ-es szenátor törvénykezdeményezése, amelynek értelmében a szállításügyi minisztérium a megyei önkormányzat tulajdonába utalná át a nyárádmenti és a mezőségi nyomvonalat.
Azt még valahogy el tudnák fogadni, hogy azokon a szakaszokon, ahonnan a rendőrségi asszisztálása közepette az utóbbi tíz-húsz évben ellopkodták a síneket, az önkormányzat bicikliutat alakítson ki, de azzal semmiként nem értenek egyet, hogy az általuk helyrehozott, és sétavonatozásra alkalmassá tett Szováta–Vármező-, illetve Mezőrücs–Teke-részt is tönkretegyék.
A hír hallatán a szállítási minisztériumig rohant Mircea Greabu, aki immár tíz éve üzemeltet nosztalgiajáratot Szováta és Vármező között. A vállalkozó 25 esztendőre vette bérbe a vonalat, önerőből javította fel, vagonokat alakított át, és beszerzett egy 1949-ben Lengyelországban gyártott gőzmozdonyt. Mint mondja, beruházása nem egy-két fillérnyi volt, de megérte: minden egyes turista széles mosollyal az arcán száll le az oda-vissza kétszer bő egyórás utazás után.
A szovátai turistavonat minden évben május elsején gördül ki először a kisállomásról, és október végéig szállítja a vendégeket a fürdővárosból Vármezőre. Greabu nem érti, hogy egy, a magyar világból származó és megmentett örökséget miért kell most felszámolni. Szerinte a felelősség nemcsak a megyei tanácsot és a törvénytervezet beterjesztőjét, hanem Lucian Bode tárcavezetőt is terheli, elvégre pozitívan véleményezte a szenátus elé letett kezdeményezést.
– rótta fel a a politikusoknak Greabu.
A mezőségi vonal még létező részét menteni próbáló Mocăniţa Transilvaniei Egyesület tagja, Alexandru Demeter is elképesztőnek tartja, hogy 2020-ban magyar politikusok akarják felszámolni azt, amit több mint száz évvel ezelőtt a magyar állam épített. Mint mondja, évekkel ezelőtt a Mezőségen a hatóságok tudtával és beleegyezésével szervezett lopás történt; a Marosvásárhely és Szászlekence közötti sínpárból már csak a Rücs–Teke-szakaszon lévő maradt meg. A nyugati mellékvonalon, Mezőbánd és Mezőméhes között is eltűnt a vasút. Ezzel szemben a Nyárádmentéről csak pár kilométernyi sínt lopkodtak el a 74-ből.
– sorolta költői kérdéseit a besztercei férfi.
Senki nem akarja bántani a helyrehozott és használatban lévő vasúti szakaszokat – reagált megkeresésünkre Császár Károly. A szenátor hangsúlyozni kívánta, a felsőház asztalára tett törvénytervezetével mindössze azt szeretné elérni, hogy a Román Vasúttársaságtól a Maros Megyei Tanács tulajdonába kerüljön több, használaton kívüli kisvasút nyomvonala, amelyre kerékpárutakat építenének. Mint mondta, a félreértésre az egységes leltárszám adott okot. Ugyanis a román állam száz év után sem telekeltette a nevére a kisvasutat, így annak Maros megyei szakaszai egyetlen leltárszámon szerepelnek.
„Mi annak alapján kértük a nyomvonal átadását, hogy a megyei önkormányzat kezdhesse el a telekelést. A tanácsnak öt éve van a projekt megvalósítására, ha nem, köteles visszaadni a területet. Egy biztos: Marosvásárhely irányából csak Vármezőig használnák a vasúti töltést, onnan más útvonalat kell találni a kerékpársávnak” – biztosított Császár Károly.
Az RMDSZ politikusa a napokban maga hívta fel telefonon Mircea Greabut, akit igyekezett megnyugtatni. „Ha nem létezne a Szováta és Vármező között közlekedő nosztalgiavonat, ki kellene találni!” – mondta. Lukács Katalin, a megyei önkormányzat szóvivője is cáfolja a hírt, miszerint telekelés után a tanács felszedetné a síneket a Bekecs alatt elhaladó 14 kilométeres szakaszon.
A kedélyek csillapítására szánt – sajnálatos módon megkésett – magyarázatok sem nyugtatták meg a kisvasút szerelmeseit. Greabu és Demeter is azt hajtogatta, hogy már rég nem lehet hinni a romániai politikusoknak. És, ha igazat is mondanának, fűzték hozzá, a törvénytervezetben egyetlen mondatban sem tesznek említést arról, hogy a vasúti infrastruktúra működőképes szakaszait nem aszfaltozzák le.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 5-én, szombaton újra megszervezik az Ezer Székely Leány Napját a csíksomlyói hegynyeregben, a tiszteletbeli házigazda szerepét idén Csíkszentkirály község tölti be.
Védtelenek az idősek a csalókkal és az internet csapdáival szemben, ezért a fiatalabbaknak, az unokáknak kell odafigyelniük nagyszüleikre – hívta fel a figyelmet szerdai Facebook-posztjában a belügyminisztérium.
Szedi áldozatait a quadok (ATV) helytelen használata erdei, illetve mezei utakon. Kedd éjszaka egy Fehér megyei településen találtak holtan egy quad alá beszorult bukaresti férfit.
Nagyvárad utcáin járva-kelve gyakran találkozni a rabszállító járművekkel, amelyek nagyon sokszor dolgozni viszik a fogvatartottakat. Mint kiderült, jövedelmező tevékenységről van szó: a rabok egyetlen év alatt 3 millió lejt „hoztak a konyhára”.
Felavatták Szatmárnémetiben az új zeneparkot, ahol a gyerekek és felnőttek is különleges hangszereket próbálhatnak ki – közölte a Facebookon a város polgármesteri hivatala.
Június utolsó napjaiban nagyszabású erdészeti razziát szerveztek Háromszéken: a rendőrség, a csendőrség és az erdőőrség dolgozóinak közös akciója nyomán három erdészeti bűncselekmény lepleztek le, és 121 bírságot szabtak ki.
A közelmúltban inkább csak óvásokkal akadékoskodó román vállalat építheti meg az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya gyergyószéki szakaszát.
Megkezdi az Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi sóbányánál történt katasztrófa károsultjainak segélyezését: egyelőre a víz alá került bánya dolgozóinak és a kilakoltatottaknak folyósítanak egyszeri, félmillió forintos támogatást.
Kolozsvár lehet az első város az országban, ahol a polgármesteri hivatal és alárendelt intézményeinek épületébe a házi kedvencek is bemehetnek.
Hétfőtől növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon, hogy behozzák a késéseket – számolt be keddi helyszíni sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat igazgatója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!