Ungvári-Zrínyi Ildikó: szinte fel sem tudjuk mérni, mekkora nyereség a külföldön tanulás rengeteg esélye
Fotó: Facebook/Ildikó Andrea Ungvári Zrínyi
„A demokrácia formáit tanulni kellett, lassan alakult ki a tudás, hogy élni lehet, és hogyan lehet élni a választás lehetőségével” – emelte ki a Krónikának Ungvári-Zrínyi Ildikó, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem oktatója. Beszélgetésünk a romániai forradalom kerek évfordulója alkalmából indított sorozatunk része: az 1989-es eseményeket 30 évesen megélő, idén hatvanéves erdélyi magyar közéleti személyiségek idézik fel emlékeiket, reményeiket, csalódásaikat.
2019. december 21., 17:122019. december 21., 17:12
2019. december 23., 13:502019. december 23., 13:50
„1989 őszén egyre többször fordult meg a fejünkben, hogy elhagyjuk az országot. Kötelezően elfoglalt munkahelyeinkhez kötve hat évet éltünk távházasságban, és a kislányunk születése után is szakadatlanul ingáztunk vidékre, középiskolai tanárként, mint a legtöbb egyetemet végzett kollégánk.
– emlékezett vissza a Krónika megkeresésére Ungvári-Zrínyi Ildikó, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem egyetemi tanára, aki 30 éve 30 évesen élte meg az 1989-es fordulatot.
Mint a marosvásárhelyi születésű színháztudományi szakíró ecsetelte, az 1989 előtti időszakban a város sötét kőrengetege fogadta, otthon pedig 19. századi hangulat: fűtetlen lakás, a konyhában üldögélő család, gyertya körül várva, hogy „megadják” a villanyt, a fűtést és a meleg vizet.
– fogalmazott. A forradalom kitörésére úgy emlékezett, karácsonyfával ért haza azon a napon: hiánycikk lévén nagy fogást jelentett. „A református parókia udvarán szereztem, az iskola szekusa meg is állított az utcán és szúrósan kérdezte: honnan van? Jellegzetesnek tartom, hogy hazaérve hogyan derült ki, ami Bukarestben történt: a blokklakásban alattunk és felettünk két barátnő lakott, akik a gázcsöveket kocogtatva szokta hívni egymást beszélgetni az ablakhoz. Éppen én is ablakot nyitottam, ők meg már a szemben levő blokk ablakából kinéző szomszédasszonynak kiabáltak át: kapcsolja be a tévét, Petre Roman beszél” – emlékezett vissza Ungvári-Zrínyi Ildikó.
Hozzátette, akkoriban délelőtt senki nem nézett tévét, mert a két csatornán vagy hazafias műsor ment, vagy semmi. „Végül mégis a tömegkommunikációs csatornán derült ki a rendszer bukása, és kibontottuk a kamrában régóta erre a pillanatra tartogatott pezsgőt” – mondta el az egyetemi oktató.
Zsigmond Győző sepsiszentgyörgyi néprajzkutató szerint várakozáson felüli változások mentek végbe 1989 decemberében Romániában, és nem kevés az sem, ami azóta történt, ennek ellenére nagyon nem úgy alakultak a dolgok, ahogy másokhoz hasonlóan remélte. Beszélgetésünk a romániai forradalom kerek évfordulója alkalm&am
Az azóta történt változásokról szólva kifejtette, nyilván nem csak a közellátás, közlekedés, a kommunikációs rendszerek változtak meg:
„A hatalmi szerkezetek apránként fedték fel magukat: a hatalmilag kódolt beszéd (elvtárs, sokoldalúan fejlett stb.) fordulatai lelepleződtek, akárcsak a testet domináló technikák (gesztusviselkedés, a kötelező terhesvizsgálat vagy házassági tanácsadás): a rendszerváltás után például marékszámra lehetett addig tiltott fogamzásgátló tablettát kapni a piacon. A demokrácia formáit tanulni kellett, lassan alakult ki a tudás, hogy élni lehet, és hogyan lehet élni a választás lehetőségével” – fejtette ki Ungvári-Zrínyi Ildikó.
Fotó: Archív
Hozzátette, a suttogó, azonos helyzetbe kényszerült közösségek egy részéről kiderült, hogy illuzorikusak: fontos kérdésekben már nem értettek egyet, és ez tulajdonképpen nyereségnek tekinthető, hiszen tisztázódtak politikai, ideológiai, szakmai álláspontok és különbségek.
– fűzte hozzá.
A romániai forradalom kerek évfordulója alkalmából sorozatot indítottunk, melyben az 1989-es eseményeket 30 évesen megélő, idén hatvanéves erdélyi magyar közéleti személyiségek idézik fel emlékeiket, reményeiket, csalódásaikat. Sorozatunk második részében Kolumbán Gábor fizikus, volt politikus szólal meg.
Ungvári-Zrínyi Ildikó úgy fogalmazott, lassan professzionalizálódott a közélet és politika, e téren nagy eredménynek tartja a demokrata Emil Constantinescu és a szász Klaus Johannis elnökké választását, még akkor is, ha utóbbi nevének J betűje bánta, amelyből hivatalosan I lett.
Bár sokak számára még mindig tét a »ki volt itt előbb« bizonygatása, azért a külföldön járt, idegen nyelvet is tudó fiatalabb generáció elfogadja a másként gondolkodást, a sokféleséget és a plurális szemléletmódot. 1990 előtt Maros megye legtöbb iskolájában kihirdették, hogy a magyar gyerekeknek szünetben nem szabad magyarul beszélniük egymással, ma pedig egyetemi szinten is részesülhet magyar képzésben a magyar anyanyelvű diák” – fejtette ki az egyetemi oktató.
Felsorolta: szakmai szervezetek születtek, amelyek sokféle képzés nyomán szakszerűen formálták a lakosság látásmódját, együtt élni tudását. Úgy fogalmazott,
És mindezeket a folyamatokat segíti a – viszonylag – szabadon működő média, nem utolsó sorban a közösségi média, amely ezalatt a 30 év alatt jelent meg a térségben. „Először akkor éreztem magam szabadnak, amikor a diktátor elmenekült az országból. A szabadság megélésének másik nagy pillanatát a számítógép (Soros-ösztöndíjból vásároltam) és az internet jelentette: úgy éreztem, ha immár bárkivel kommunikálhatunk, és nem a gázcsövön, hanem pillanatok alatt óriási távolságra üzenhetünk, már nem fenyegethet éjszaka a fekete autó” – fejtette ki az egyetemi tanár.
A romániai forradalom kerek évfordulója alkalmából sorozatot indítunk, melyben az 1989-es eseményeket 30 évesen megélő, idén hatvanéves erdélyi magyar közéleti személyiségek idézik fel emlékeiket, reményeiket, csalódásaikat. Sorozatunk első részében Salat Lehel színművész szólal meg.
A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékeztek muzsikaszóval pénteken az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány által szervezett zenés sétán. Képriport.
Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte a besúgói sorába, helyzetét azonban a lelkésznek is „meggyónta”.
A Kolozs Megyei Tanács vissza nem térítendő európai uniós finanszírozást nyert a csucsai Boncza-kastély és Ady-emlékház felújítására. Az önkormányzat most 8,5 millió eurós költségvetést emleget.
Teljesen átépítik a temesvári Gyermekpark és a Ligeti út melletti gyalogoshidat Temesváron. Az építmény új környezetet is kap, emellett biciklisávot is kialakítanak az új hídon – közölte pénteken a bánsági nagyváros polgármesteri hivatala.
Kolozsváron, az Erdélyi Református Múzeumban nyílt meg csütörtökön, a reformáció ünnepén az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató vándorkiállítás, amely közel egy éven át lesz látogatható.
Hamarosan befejeződnek Nagyvárad agglomerációs körgyűrűje Nagyürögd és Félixfürdő közötti első szakaszának kivitelezési munkálatai, két hét múlva már meg is nyithatják a forgalom előtt – tájékoztatott a Bihar megyei önkormányzat sajtóosztálya.
Jeles magyar közéleti személyiségek, 1848-as honvédtábornokok, a 20. század elejének ünnepelt színészei, második világháborúban elesett katonák csontjait rejtik és rejtették az aradi temetők.
Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.
Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.
Idén június 3-ától október 31-éig 103 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, és 20 haláleset történt – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
szóljon hozzá!