Csalók által posztolt, Klaus Iohannis államfő szerepeltetésével közzétett hamis befektetési hirdetés a Facebookon
Fotó: Gazda Árpád / képernyőmentés
Nagyobb odafigyeléssel és egészséges kételkedéssel könnyen elkerülhetjük, hogy pénzügyi csalás áldozatává váljunk – véli Nicolae Alexandru Ciontescu nyomozó. A Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi részlegének a csalásokra szakosodott helyettes biztosa a Krónikának elmondta: egyre gyakoribbak és összetettebbek a pénzügyi csalási módszerek. A csalók rendszerint arra törekszenek, hogy hozzáférjenek a bankban őrzött pénzünkhöz. Ehhez megpróbálnak a bizalmunkba férkőzni, azt mondják, amit hallani szeretnénk, és attól sem riadnak vissza, hogy a bűnüldöző hatóságok képviselőjének adják ki magukat.
2024. március 18., 09:572024. március 18., 09:57
A civil ruhás helyettes rendőrbiztossal egy rendőrségi szobában készíthettünk interjút, fénykép készítéséhez nem járult hozzá. Elmondta: az informatikai csalások egy szelete 2019-ben került a megyei rendőrkapitányságokhoz. Az informatikai rendszerek elleni támadások továbbra is a szervezett bűnözés kategóriájában maradtak, ezekkel a központi bűnüldöző szervek foglalkoznak. Megjegyezte: az informatikai bűnözési forma nagy ütemben terjed, és folyamatosan változik. A 2023-as év jellemzőjének a befektetési csalásokat nevezte.
Nicolae Alexandru Ciontescu elmondta: a közösségi hálón közölt – sok esetben a mesterséges intelligencia felhasználásával készült – reklámok után minden esetben egy linket tesznek közzé, amelyiken keresztül elérhetőségeink megadását kérik. Ha megadjuk a telefonszámunkat, esetenként azonnal, de az is előfordul, hogy csak hónapok múlva keresnek meg bennünket olyan személyek, akik befektetési tanácsadónak adják ki magukat. A nyomozó szerint a csalók általában azt kezdeményezik, hogy ne telefonon, hanem valamilyen internetes kommunikációs csatornán tartsák a kapcsolatot. A legtöbb csaló a whatsappos kommunikációt javasolja. Ezt azért teszik, hogy nehezebben lehessen azonosítani őket. Ezért már az is fel kell ébressze a gyanakvásunkat, ha a magát pénzügyi tanácsadónak kiadó személy – bármire hivatkozva – ragaszkodik az alternatív kommunikációs csatornákhoz.
Hozzátette:
A Krónika kérdésére, hogy mi történhet akkor, ha megadjuk az adatainkat, elmondta: vannak esetek, amikor a megszerzett személyi adatokkal telefonbérletet kötnek vagy kriprovalutás számlákat nyitnak és kezelnek. Utóbbiakat általában távolról működtetik, és a személy azonosságának az ellenőrzése nem mindig olyan szigorú, hogy kiszűrje a csalókat. A nagy cél mindig az, hogy az internetes banki szolgáltatásokon keresztül hozzáférjenek a bankban őrzött pénzünkhöz.
Az informatikai bűnözési forma nagy ütemben terjed, és folyamatosan változik
Fotó: Gazda Árpád / képernyőmentés
A nyomozó szerint a csalók általában megpróbálnak a kiszemelt áldozat bizalmába férkőzni. Miután rávették arra, hogy fektessen be egy kisebb összeget, egy honlapot ajánlanak neki, amelyiken követheti a befektetése értékének a növekedését. Ha nem boldogul, akkor segítséget ajánlanak, és a segítségnyújtás ürügyén telepíttetik az eszközeire azokat az alkalmazásokat, amelyeken keresztül aztán ellesik a banki adatait, jelszóit.
„Az is a módszereik közé tartozik, hogy a kiszemelt áldozatot egy kis nyomás alá helyezik. Azt mondják, hogy most azonnal kell dönteni. Egy óra múlva már nem lesz érvényes a mostani ajánlat. Minden ilyen nyomás gyanút kell, hogy ébresszen bennünk” – hívta fel a figyelmet Nicolae Alexandru Ciontescu.
A helyettes rendőrbiztos szerint általában az interneten kevésbé otthonosan mozgó személyek esnek a csalás áldozatául, de azok sem védettek, akik jártasak a banki alkalmazások és a távvezérlési programok világában. A csalók ugyanis sokkal jobban ismerik ezeket a programokat, mint mi. Elterelik a figyelmünket, és pillanatok alatt elvégzik a dolgukat. Észre sem vesszük, és meglesik azt az SMS-üzenetet, amelyben a bank az egyedi belépési kódot közölte. Még a tapasztalt számítógép-felhasználót is képesek átverni. Sok esetben csak utólag döbbenünk rá, hogy mi is történt.
Facebookos hirdetés alapján talált rá egy nyugdíjas arra a „befektetési lehetőségre”, amelyik részvények vásárlásával kínálta a befektetett összeg gyors és kockázatmentes megsokszorozását. Ehhez képest minden megtakarítását elveszítette.
A bűnözők azt is tudják, melyik banknál milyen összeg átutalása kelti fel a pénzintézet illetékeseinek a figyelmét, így gyakorta több részletben utalják át a pénzt több különböző számlára, hogy a kisebb összegek feltűnésmentesen átcsússzanak a szűrőn.
Nicolae Alexandru Ciontescu arra figyelmeztetett, hogy a csalók sok esetben még azután sem szakítják meg a kapcsolatot az áldozatukkal, miután ellopták a pénzét.
A helyettes rendőrbiztos szerint a károsultaknak tudniuk kell, hogy soha nem fogja ismeretlen rendőr ismeretlen számról keresni őket. A rendőrség ugyanis rögzített eljárások alapján végzi a munkáját. Ha valaki csalás áldozatává válik, és bejelentést tesz, beidézik a rendőrségre és meghallgatják. Így személyesen ismeri meg azt a rendőrt, aki az ügyével foglalkozik. Külföldi bűnüldöző szervek nem léphetnek közvetlenül kapcsolatba az áldozattal.
A nyomozó szerint az ellopott pénzek szinte minden esetben kriptovalutás számlákon kötnek ki, a csalók ugyanis ezen az úton próbálják kifehéríteni a bevételeiket. A kriptovalutákkal kapcsolatos nyomozás pedig sokkal nehezebb a bűnüldözők számára.
Fotó: Gazda Árpád / képernyőmentés
A közösségi hálón közölt reklámok általában a deepfake módszerrel készültek, a hamisított kisfilmekben esetenként az államfő, a miniszterelnök, vagy a nemzeti bank kormányzója ajánlja a befektetést. Nicolae Alexandru Ciontescu szerint a közéleti személyiségek szerepeltetésével a csalók bizalmat akarnak ébreszteni az üzleti ajánlatuk iránt. A mesterséges intelligencia felhasználásával készített filmecskékben a közéleti személyiségek tulajdonképpen azt a szöveget mondják el, amit a csalók írásban fogalmaztak meg. A számok kiejtésébe azonban gyakorta belehibáznak. Többek között erről is fel lehet ismerni a mesterséges intelligenciával készített hamis reklámokat, de a száj mozgása sem mindig követi pontosan a beszédet.
Arra a megállapításunkra, hogy egy-egy ilyen reklám egy-két napig van fenn a közösségi hálón, hogy aztán később másik és harmadik hirdető termékeként újra és újra megjelenjen, a helyettes rendőrbiztos elmondta: a csalók általában több identitást használnak, és több csatornán kommunikálnak.
Felvetésünkre, hogy a Facebook közel negyven bejelentésünkre válaszolta azt, hogy a jelzett reklámok nem ütköznek a hirdetési alapelveibe, Nicolae Alexandru Ciontescu azt tanácsolta: a rossz tapasztalatok ellenére is jelentsük a csalásokat, mert ha sokan teszik ezt, a közösségi portálok működtetői is rájönnek, hogy reagálniuk kell valamit.
Fotó: Gazda Árpád / képernyőmentés
A nyomozó arra hívta fel a figyelmet, hogy sokkal könnyebb megelőzni a bajt, mint azonosítani a bűnözőket, és megtéríteni a kárt. Ezért azt javasolta, hogy ne is kattintsunk a gyanús reklámok után közölt linkekre, és tekintsük intő jelnek, ha a másik fél ragaszkodik ahhoz, hogy whatsappon vagy más alternatív csatornán kommunikáljon velünk. Fontosnak tartotta, hogy idegenek biztatására semmilyen programot ne töltsünk le az eszközeinkre, és semmilyen körülmények között ne engedjünk idegeneket hozzáférni a banki alkalmazásainkhoz. „Tudatosítanunk kell, hogy ha valakinek hozzáférést biztosítunk a bankszámlánkhoz, az olyan, mintha odaadtuk volna neki a páncélszekrényünk kulcsát” – fogalmazott a nyomozó. Hozzátette: úgy kell eljárnunk, mint amikor szabadságra megyünk. Akkor is csak a hozzánk legközelebb álló személy kapja meg az üresen hagyott lakásunk kulcsát.
Korábbi anyagainkban olyan áldozatot szólaltattunk meg, akinek a csalók befektetési ajánlatot tettek, majd leürítették a bankszámláit. Megszólalt az anyagban egy banki befektetési tanácsadó, és egy bankcsoport kiberbiztonsági szakembere. A sorozat második részében arra irányítottuk rá a figyelmet, hogy a deepfake kategóráiba tartozó nyilvánvaló csalási szándékkal közzétett hirdetéseket megtűri a Facebook. Azóta 38 hamis hirdetést jelentettünk. Közülük egyet eltávolítottak. A befektetésre biztató eltávolított hirdetést az United hobbies – hét követővel rendelkező – személyes blog adta fel, február 12. és március 8. között 63 916-an kattintottak rá. Másik 37 esetben azt a választ kaptuk, hogy a hirdetés nem sérti a közösségi portál hirdetési alapelveit. Valamennyi esetben újabb vizsgálatot kértünk, de a második ellenőrzés is ugyanerre az eredményre vezetett.
Semmi kivetnivalót nem talál abban a Facebook, ha hirdetői a díj kifizetése ellenében olyan kisfilmeket tesznek közzé, amelyekben a ProTV híradójában látszólag a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke biztatja mesés haszonnal járó befektetésre az embereket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az országban egyedüliként a Marosvásárhelyi Állatkertben található meg a Kárpátokban egykor őshonos fajta, jelenleg hat példány a borjakkal együtt.
A bukaresti kormány 17,8 millió lejt utal ki a tartalékalapból vízsótalanító berendezések vásárlására a parajdi bányakatasztrófa által sújtott Maros megyei településeknek az RMDSZ javaslatára – tájékoztatott hétfőn a szövetség sajtóirodája.
Négy nap keresés után hoztak le a Máramarosi-havasokról a hegyimentők egy 27 éves ukrán állampolgárt – számolt be vasárnap este a Máramaros megyei Salvamont vezetője.
Akármerre néztünk, színpompás népviseleteket láttunk vasárnap délután a bánffyhunyadi református templom árnyékában. A Kalotaszegi Magyar Napok hagyományos népviseleti mustrájára összegyűltek innen a Barcsay-kertbe vonultak.
Hatvanötezer lej értékű valutát és egyéb értékeket tartalmazó táskát talált a dél-erdélyi autópálya egyik parkolójában, amit a szászsebesi rendőrségnek adott át egy férfi.
Véget ért vasárnap a 10. Double Rise fesztivál a festői szépségű, Fehér megyei Torockón.
Két ember meghalt, négyen megsérültek egy közlekedési balesetben vasárnap Arad megyében.
Kiszálltak vasárnap a rendőrök a mezőméhesi gyújtogatás és gyilkosság elkövetésével gyanúsított Emil Gânj fiú- és lánytestvérének lakásához. A nyomozáshoz közel álló források szerint egy másik nő lakásán is házkutatást tartanak.
Szülőhazájában, az afrikai Kamerunban szentelték pappá a tavaly október óta Kolozsváron szolgáló Chrysanthus Yvesimbom Njungba SchP piaristát.
Elkezdtek együttműködni a nyomozó hatóságokkal a mezőméhesi nő meggyilkolásával gyanúsított Emil Gânjhez közel álló személyek – nyilatkozták szombaton rendőrségi források. A férfit továbbra is nagy erőkkel keresi a rendőrség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!