Facebookos hirdetés alapján fektettem be, leürítették a bankszámláimat

Gazda Árpád 2024. február 07., 18:58 utolsó módosítás: 2024. február 07., 23:06

Facebookos hirdetés alapján talált rá egy neve elhallgatását kérő nyugdíjas arra a „befektetési lehetőségre”, amelyik részvények vásárlásával kínálta a befektetett összeg gyors és kockázatmentes megsokszorozását. Az eredmény viszont az lett, hogy nemcsak a befektetett pénzt, hanem minden megtakarítását elveszítette. Az internetes csalók fondorlatos módon férkőztek a bizalmába, hogy aztán leürítsék a bankszámláit. A rendőrség nyomoz, az érintett bankok megvonják a vállukat. Az ügy kapcsán magunk is meggyőződtünk róla: ömlenek az internetes csalók hirdetései a Facebookon.

Facebookos hirdetés alapján fektettem be, leürítették a bankszámláimat
galéria
Nem szabad bedőlni. A román miniszterelnök portréját felhasználva hirdetik a „bombajó” befektetéseket Fotó: Gazda Árpád/Képernyőmentés

A kárvallott nyugdíjas azzal a szándékkal mesélte el a Krónikának a történetét, hogy minél többen tanulhassanak belőle. Elmondta: a bankban őrzött több évtizedes megtakarítása elértéktelenedésére kereste a megoldást, amikor a facebookon egy befektetési lehetőség reklámjával találkozott. A befektetést a hirdetésekben Klaus Iohannis államfő és Marcel Ciolacu miniszterelnök is ajánlotta.

„Rákattintottam egy ilyen reklámra, és azután annyi hasonló ajánlat jött, hogy nem lehetett már szabadulni tőlük. Az egyik hirdetés csatolmányában volt egy jelentkezési ív, amelyiken megadtam a mailcímem és a telefonszámom. Azonnal jött is a válaszlevél, hogy hamarosan egy ügyintéző fog keresni telefonon. Jószerével még el sem olvastam a levelet, csengett is a telefon. Az angliai számról románul beszélő személy kérdezte, hogy mekkora összeget kívánok befektetni. Mondtam, hogy 200 eurót, mire ő közölte, hogy hamarosan egy kollégája fog felhívni” – mesélte a károsult.

Szintén angliai számról érkezett a második hívás. A hívó fél bőbeszédűen kezdte magyarázni, hogy milyen nyereséges befektetési lehetőség adódik. „Megadta a bankszámlaszámot, amelyre utalhatom a pénzt. Én ragaszkodtam hozzá, hogy előbb kössünk szerződést” – idézte fel. Meg is érkezett a londoni székhelyűnek feltüntetett, de a leírás szerint norvégiai háttérrel rendelkező Genoxinvest AS nevében írt szerződésminta.

A román nyelvű szerződés értelmében a cég 12 nap alatt 105 százalékos hasznot ígér,

amelyet az Exxon Mobil cég részvényeinek a vásárlásával ér el. Hitelesítésképpen csatoltak a szerződéshez egy angol nyelvű befektetési ajánlatot is, amelyen grafikonok jelezték a részvények értékének a változását. A szerződésen kézírásnak látszó betűkkel, de számítógépről volt odanyomtatva egy Cezara Anghel aláírásnak tűnő név.

„A cég könyvelőségéről azt kérték, hogy a pénzt az Orange Money alkalmazáson keresztül fizessem be. Ehhez telepítenem kellett az alkalmazást” – mesélte a nyugdíjas. A befizetés után a Cezara Anghelként bemutatkozó nő minden nap felhívta, hogy tájékoztassa a részvények értékének a növekedéséről. „Heteken keresztül minden nap gratulált, hogy milyen jól döntöttem. Hiába kértem, hogy ne hívjon naponta, inkább küldjön egy mailt, de naponta csengett továbbra is a telefon. Azt éreztem már, hogy szétrobban a fejem, nem akartam beszélni vele, de kitartott”.

Pár nap után arra akart megtanítani, hogy miként tudom én megnézni a részvények értékének az alakulását tükröző grafikont. „Telefonon kezdte magyarázni, hogy milyen oldalat nyissak ki, mire kattintsak rá, de aztán amikor ügyetlenkedtem, felajánlotta, hogy segít.

Kérte, hogy töltsem le az Anydesk alkalmazást, hogy tudja megmutatni, hogy mit kell csinálni, és tudjam követni a részvényeim értéknövekedését.

Mindig egy grafikont mutatott, mely állítólag azt jelezte, hogy mennyivel gyarapodott a befektetett pénzem. Én mondtam, hogy a telefonon keresztül nem tudom olyan jól átlátni a pénzügyeimet, úgyhogy letöltette az Anydesket a számítógépemre is. Többször is beléptetett a bankom internetes szolgálatába. Arra hivatkozott, hogy a pénzemet kriptovalutába váltották át, és akkor vehetem ki, amikor gondolom, de előtte azt vissza kell alakítani, ami bonyolult művelet, és a bankon keresztül történik” – emlékezett vissza a telefonbeszélgetéseikre.

A 200 euró két hét alatt megháromszorozódott a grafikonon. Ekkor azt közölte, hogy a Space X, Elon Musk űrkutatási vállalata először bocsátott ki részvényeket, és oda érdemes lenne 2000 eurót is befektetni, mert egyetlen hétvégén megduplázódik az összeg. Azt is jelezte, hogy nem akárki juthat hozzá a Space X részvényekhez, sorba kell állni értük, de felajánlotta, hogy fenntart egy helyet. „Kértem egy nap gondolkozási időt, de két óra múlva hívott, hogy többet nem tud várni, és más ügyfelének ajánlja fel a lehetőséget ha engem nem érdekel. Így belementem az újabb befektetésbe. Újabb szerződést kötöttünk, és megint az Orange Money alkalmazáson keresztül fizettem be a 2000 eurót. Jeleztem, hogy ezt csak rövidtávra fektetem be. Egy hét múlva kiveszem a befektetett pénzt, és az után már csak a nyereséget hagyom nála, hogy az tovább gyarapodjon” – idézte fel.

Így jutottak el körülbelül egy hónap után ahhoz a pillanathoz, amikor ki akarta venni a befektetett pénzt. A Cezara Anghelként bemutatkozó hölgy készségesnek mutatkozott, de mondta, hogy bonyolult művelet a kriptovaluta visszaváltása. Azt is kiszedte az ügyfeléből, hogy két banknál is van számlája.

„A hölgy telefonon arra késztetett, hogy a Transilvania Bank internetes szolgáltatásán keresztül lépjek be a bankszámlámba. Miközben szóval tartott, kétszer is láttam, hogy hívnak a banktól. Mondtam is neki, de azt mondta, hogy ne vegyem fel, mert olyan nehezen tud kapcsolatot teremteni velem Londonból, jobb ha nem szakad meg a vonal. Később megtudtam, hogy a Transilvania Bank illetékese felfigyelt arra, hogy a bankban őrzött teljes összeget át akarom utalni, ezt gyanúsnak találta, és megpróbált figyelmeztetni, de nem tudta ezt megtenni, mert nem válaszoltam a hívására” – idézte fel.

Fotó: Gazda Árpád / képernyőmentés

Ezután a hölgy azt mondta, hogy valamiért nem működött az átutalás, megszakadt a kapcsolat a bankkal. „Kérdezte, hogy kezdjük-e elölről vagy inkább próbáljuk meg a Raiffeisen banknál vezetett számlámra átutalni a befektetett összeget?

Aztán a Raiffeisennél is beléptem az internetes banki szolgáltatásba, ott is vagy háromszor elölről kezdtük a műveletet,

de nekem közben dolgom volt, muszáj volt elindulnom hazulról. Azt ajánlotta, hogy hagyjam nyitva a számlát, mert ő befejezi a műveletet, és ahogy ez megtörtént, azonnal hív telefonon. A Transilvania banknál láthatták az Anydesk alkalmazáson keresztül a jelszóimat, úgyhogy be tudtak lépni a számlámra, a Raiffeisenél viszont a telefonon keresztül ujjlenyomatos azonosítással lehetett belépni. Ott sajnos én hagytam nyitva az oldalt”.

Mind hívott, hogy figyeljem, mert kell érkezzék a pénz. Egyszer beléptem, és láttam, hogy megjelenik zöld színű betűkkel egy 25 ezer lejes összeg. A banki alkalmazásban a zöld szín a beérkezett pénzt jelzi, ezért meg is nyugodtam, hogy befutott a pénzem. Utólag értettem meg, hogy feltörték a betétem lekötését, és a saját lekötött pénzem érkezett meg a folyószámlámra, ahonnan aztán pár perccel később tovább is utalták.

Mind a két bankszámlámat teljesen leürítették.

Összesen 76 ezer lejt loptak el a számláimról.

A rendőrség nyomoz, a bank hárít

A nyugdíjas este egy üzletben akart kártyával fizetni, de a kártyaolvasó automata azt jelezte, hogy nincs elég pénze a vásárláshoz. Hazaérve ellenőrizte a pénzügyeket, és ekkor döbbent rá, hogy kirabolták.

„Csak később tudtam meg, hogy

a telepíttetett Anydesk alkalmazáson keresztül átvették az irányítást a telefonom, számítógépem fölött, és amikor beléptettek a banki alkalmazásba, az én nevemben utalták át maguknak a pénzeimet.

A nő este megint hívott, hogy jött-e be a pénz. Mondtam, hogy nem, de látom, hogy leürítették a számláimat, és reggel megyek a rendőrségre feljelentést tenni. Ő azt mondta, hogy ez csak ideiglenes állapot, és arra kért, hogy ne jelentsem. Másnap már ott álltam a rendőrség előtt, amikor megint hívott, hogy várjak, mert megkapom a pénzem, de ezután már nem hallgattam rá. Azóta is hívogatnak, de most már egy Maros megyeinek látszó vezetékes számról. Azt mondják, hogy Tudják, hogy a Cezara kitolt velem, de ők a könyvelőségről tudnak segíteni, azt kérik, hogy nyissak számlát vagy a BRD-nél vagy a BCR-nél, hogy visszautalják a pénzt. Én azt mondtam, hogy még egyszer nem tolnak ki velem, utalják csak azokra a számlákra, amelyekről ellopták” – idézte fel a nyugdíjas.

Feljelentést tett a rendőrségen, és panaszt nyújtott be mindkét bankhoz. A rendőrségen egy hét múlva hallgatták ki, de nem biztatták semmi jóval.

A bankok rá hárították a teljes felelősséget, és elutasították a kár megtérítésére vonatkozó kérését.

A Transilvania bankfiók főnökétől tudta meg: nem sokat állt azon a számlán a pénze, ahová utalták, mert arról is azonnal továbbutalták. A bankár azt is megjegyezte, hogy ők tudják követni a pénz útját, de a rendőrségnek csak akkor adhatnak ki banki adatokat, ha az ügyészség kéri ezt.

A rendőrségen azt tudta meg, hogy sok hasonló kárvallott tett panaszt, és a szálak egy jászvásári bűnszervezet felé vezetnek. A nyomozótól tudta meg, hogy olyan öregasszony is tett panaszt, akinek nagy összeget utaltak át a számlájára, amit aztán továbbutaltak onnan.

A mesterséges intelligencia a csalás szolgálatában

A Facebookon magunk is szembesülünk egy kecsegtető befektetési ajánlattal. Előbb egy Hidroelectrica-reklám kerül a látószögünkbe. Ezen vízierőművekről készített szép légi felvételek és menedzser kinézetű férfiak jelennek meg a képeken. Közben a narrátor által elmondott és feliratban is közölt üzenet azt közli, hogy minden román állampolgár vásárolhat 1200 lejért 35 Hidroelectrica részvényt, ami havonta 11200 lej jövedelmet biztosít. Arra figyelmeztet, hogy a lehetőség véges, és aki élni kíván vele, töltse ki a jelentkezési űrlapot a film alatti linkre kattintva.

Elég egy ilyen hirdetésre rákattintani, a Facebook máris megtanulja, hogy a befektetési lehetőségek iránt érdeklődünk. Ettől kezdődően ömlenek a hirdetések. Közös bennük, hogy mindegyiknél 1200 lejt kell befektetni, és olyan magas az ígért, és garantáltnak mondott haszon, hogy a 90-es évek Caritas piramisjátéka is elbújhat mellette.

Vannak kisfilmek, amelyeken látszólag maga Klaus Iohannis államfő ajánlja a kiváló lehetőséget, más filmen Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank elnöke vagy Marcel Ciolacu miniszterelnök biztatja befektetésre a román állampolgárokat.

Van, aki a Hidroelectrica, van, aki a Romgaz, más pedig az Enel részvényeit ajánlja. Olyan filmecskék is megjelennek, amelyeken Adreea Esca a Pro TV népszerű hírbemondója, Robert Turcescu televíziós újságíró, Gigi Becali juhászból lett üzletember, vagy a szélsőségességéről hírhedt Diana Șoșoacă szenátor az SOS Románia párt alapítója biztat befektetésre.

Energiaszolgáltatók nevét bedobva ajánlják a befektetési lehetőségeket, ám ezek átverések Fotó: Gazda Árpád / képernyőmentés

A reklámok könnyen megtéveszthetik az érdeklődőket, hiszen úgy tűnik, mintha valóban e közismert személyiségek beszélnének. Az ismerős hangon, beszédstílusban hangzik el a buzdítás. Ha figyelmesebben megnézzük azonban a filmecskéket láthatjuk, hogy a beszélők szája nem mindig úgy mozog, ahogy a szöveg kívánná, és az is előfordul, hogy belehibáznak a szövegbe, esetenként nem romános a kiejtésük. A filmecskéket minden bizonnyal mesterséges intelligencia felhasználásával készítették a csalók. A képeken a hirdetett cégek emblémái, de olykor a Digi24, vagy az Antena3 hírtelevízió, vagy a Libertatea napilap logója is megjelenik. A hirdető megjelölésénél azonban jobbára ismeretlen fantázianeveket látunk.

Valamennyi filmecske közös eleme, hogy az érdeklődőket arra biztatják, hogy kattintsanak a film alatti linkre, mely űrlapot nyit meg, ahová a személyes adataikat, elérhetőségeiket vezethetik be.

Több film is arra figyelmeztet, hogy gyorsan kell lépni, mert csak most lehet élni a lehetőséggel.

A Román Nemzeti Bank (BNR) hétfőn közleményt adott ki, amelyikben a Mugur Isărescu banki kormányzó hangját és arcát felhasználó csalásra figyelmeztetett. Közölte: a BNR nem foglalkozik befektetési tanácsadással, és arra kéri az érintetteket: azonnal tegyenek feljelentést, ha ilyen csalással szembesülnek. Idézi egyben egy készülő törvény meghatározását, mely szerint a deepfake olyan kép, audio, illetve videotartalmakat jelenti, amelyeket a mesterséges intelligencia által hoztak létre, és amelyek azt a látszatot keltik, hogy egy személy olyan kijelentéseket, cselekedeteket tesz, amilyeneket a valóságban nem tett, vagy amelyekhez nem járult hozzá.

Füsun és a gazdátlan örökség

A gyors meggazdagodást nemcsak befektetés útján kínálják az internetes csalók. Legalább egy éve álljuk egy állítólagos török bankár Füsun Tümsavas ostromát, aki meglehetősen tolakodó módon ajánl segítséget ahhoz, hogy szerezzük meg egy hozzánk hasonló nevű, örökös nélkül elhunyt személy több millió dolláros vagyonát. A középkorú szőke nő a messenger üzenetekkel sem fukarkodik, ezek némelyikében rossz magyarsággal kéri, hogy fontos ügyben sürgősen vegyük fel vele a kapcsolatot egy megadott mailcímen. Más esetben le is írja, hogy miről van szó.

Ilyen álprofilokon keresztül környékezik meg a közösségi oldalak felhasználóit a csalók Fotó: Gazda Árpád / képernyőmentés

Közlése szerint banki alkalmazottként tud arról, hogy a bankjának egy ügyfele, akinek a számláján 9 millió dollár volt, örökösök nélkül halt meg.

Mivel az illető ugyanazt a családnevet viselte mint a megszólított személy, azt ajánlja, hogy lépjen fel örökösként a segítségével, és felezzék az örökséget.

Füsun Tümsavas legalább kéttucat ismerkedési kísérletét utasítottuk el, legalább ugyanannyi messenger üzenetére nem válaszoltunk, sőt a legtöbb esetben jelentettük is a zaklatást a facebooknak, mégis újabb és újabb megkeresések érkeznek a részéről. Ha rákeresünk a névre a facebookon, kiderül, ugyanazokkal a bankárfotókkal és a név különböző változataival mintegy 170 profilt jegyzett be valaki, így ha egyiket-másikat le is tiltják, lehet folytatni egy újabb profilon.

Pénzügyi tanácsadó: túl jó, hogy igaz legyen!

„Ösztönösen arra kell gondolnunk, hogy egy ajánlat túl kedvező ahhoz, hogy igaz legyen” – jelentette ki Alin Mocan, az egyik romániai kereskedelmi bank private banking szolgálatának tanácsadója. A bank ügyfeleinek befektetési tanácsokat is adó pénzügyi szakember szerint azt kell mindenkinek tudatosítani, ha be kívánja fektetni a pénzét, hogy a hozam mindig arányos a kockázattal. A nagy hozamú befektetések egyben nagyon kockázatosak is, előfordulhat, hogy a befektető elveszti a befektetett pénzét. Ahol a kockázat alacsonyabb, ott a hozam is alacsonyabb.

A tanácsadó szerint

fenntartásokkal kell kezelni minden olyan befektetési hirdetést, amelyikben azt írják, hogy garantált a nyereség.

A nyereséget semmilyen befektetésnél nem lehet garantálni.

Hozzátette: az amerikai tőzsdén 9 százalékos az átlagos hozam. Ha egy befektetési alapnak nagyon jó a menedzsere, akkor képes nagyobb, akár 15 százalékos évi hozamot is elkönyvelni, de a pénzügyi menedzserek 85-90 százaléka nem veri meg a piaci átlagot.

Fotó: Gazda Árpád / képernyőmentés

Alin Mocan azt is elmondta, nem ismeri a Facebookon keringő befektetési hirdetéseket, de nem árt tudni, hogy a Hidroelectrica részvényeinek az értéke 15 százalékot nőtt azóta, hogy a céget tavaly nyáron bevezették a bukaresti tőzsdére. A Romgaz tavaly 13 százalékos profitot ért el, ennek egy részét fizetik ki osztalékként a befektetőknek. Aki ennél többet ígér, az biztosan nem áll a valóság talaján.

Ha nem értesz az ékszerekhez, jó, ha ismered az ékszerészed”

– idézte Warren Buffett amerikai pénzügyi befektetőt arra a kérdésünkre, hogy ha valaki befektetni kíván, miként induljon el, úgy, hogy ne vállaljon túl nagy kockázatot.

Elmondta: a romániai nagy bankok általában foglalkoztatnak pénzügyi tanácsadót, és ha annál a banknál érdeklődünk a lehetőségekről, ahol a számlánkat vezetik, akkor nem valószínű, hogy csalók hálójába kerülünk. Hozzátette: a komoly pénzügyi tanácsadók előbb mindig felmérik a befektető személy céljait, tapasztalatát, kockázati toleranciáját, ezek alapján próbálnak jó tanácsot adni. Elmagyarázta: a kockázati tolerancia azt jelenti, hogy a kliens mennyire ijed meg, ha azt látja, hogy csökkenni kezd a befektetése értéke. „Én azt mondtam a klienseimnek, hogy ha nem bírják ki annak a látványát, hogy akár 30-40 százalékkal is csökken a befektetés értéke, akkor inkább ne fektessenek be. Ha megijednek, és az értékcsökkenés láttán kiveszik a pénzüket, vélhetően rosszul járnak. A piac ugyanis hosszabb távon mindig felfele megy, így valószínű, hogy a türelmes befektetők hasznot könyvelhetnek el” – nyilatkozta.

Kiberbiztonsági szakember: ne kattintgassunk felelőtlenül!

„A csalóknak az a céljuk, hogy hozzáférjenek azokhoz az adatokhoz, amelyekkel ellophatják a pénzünket” - állapította meg a Krónikának adott nyilatkozatában László István banki kiberbiztonsági szakértő. A Csíkszeredából származó informatikus jelenleg egy magyarországi bankcsoport kiberbiztonsági részlegeinek az ellenőreként dolgozik. A szakértő elmondta,

a csalók általában lépésről-lépésre haladnak. Először csak egy mailcímet, egy telefonszámot szereznek, aztán tovább próbálnak lépni az adatszerzés útján.

Megjegyezte: az a módszer, hogy rábeszélik a kiszemelt áldozatot valamilyen kémprogram letöltésére, vagy az adatai kiadására, inkább a tavaly, tavalyelőtt volt divatban. Ehhez csak jó beszélőkészség kell, semmilyen szaktudás nem szükséges.

László István banki kiberbiztonsági szakértő felhívta a figyelmet, hogy a csalók lépést tartanak a technológia fejlődésével Fotó: László István személyes archívumából

Amint elmagyarázta,

a Team Viewer, és az Anydesk olyan programok, amelyekkel átengedjük a számítógépünk irányítását annak,

akinek megadjuk azt a kódot, amely a program elindításakor a képernyőn megjelenik. Ha ez után rávesznek arra, hogy belépjünk a bankunk internetes szolgálatába, tulajdonképpen mi nyitjuk ki számukra a páncélszekrény ajtaját. Elterelik a figyelmünket, és a nevünkben eljárva átutalják maguknak a pénzünket. Gyakorinak mondta, hogy a csalók a számítógép karbantartásának a magyarázatával kérnek és kapnak bebocsátást a gépbe.

„Az is előfordul, hogy a csalók befektetnek az áldozatba, kisösszegű befektetésnél ráutalják a többszörös hasznot az áldozat számlájára. Így építik fel a bizalmat, ami aztán hozzásegíti őket ahhoz, hogy sokkal nagyobb összeget szerezzenek” – magyarázta.

A szakember szerint vannak jóval összetettebb, informatikai szaktudást igénylő csalási módszerek is. Elterjedt, hogy olyan levelet, üzenetet küldenek, amelynek a csatolmánya kémprogramot telepít. Ha erre rákattint a kiszemelt áldozat, észre sem veszi, hogy belépést biztosít a csalóknak a számítógépébe. Ha egyszer belépést nyertek, ott olyan programokat telepíthetnek, amelyek képernyőmentéseket küldenek nekik, vagy a billentyűleütéseket rögzítik, és így derítik ki a használt jelszavakat.

Fotó: Gazda Árpád / képernyőmentés

László István a Krónikának elmesélt konkrét eset kapcsán elmondta: a csalók bárhol lehettek. Ma már nem nehéz megoldani, hogy egy telefonhívás az interneten átvezetve csörögjön ki, és a hívott félnél angliai vagy más országbéli hívást jelezzen. Az Orange Money alkalmazáson keresztüli pénzátutalás pedig azt tette lehetővé, hogy nehezebben lehessen azonosítani a címzettet.

A filmecskéket, amelyeken látszólag ismert közéleti személyiségek ajánlanak befektetéseket, a deepfake (mély csalás) kategóriába sorolta.

Elmondta, a technológia folyamatos fejlődése már arra is lehetőséget nyújt, hogy maholnap a csalók olyan filmecskékkel kopogtassanak, amelyeken a saját gyermekünk kér segítséget. Mindehhez mi magunk is hozzásegítjük őket, ha fényképeket filmecskéket teszünk közzé a közösségi hálón a családtagjainkról.

Kérdésünkre, hogy miként védekezhetünk a csalókkal szemben, a kiberbiztonsági szakember elmondta, elsősorban azzal, hogy ne kattintgassunk felelőtlenül az interneten. Ha ismeretlen személytől jön levél, azonnal töröljük, ha ismeretlen személy jelöl ismerősnek valamelyik közösségi portálon, ne igazoljuk vissza, még ha lenge öltözetű képeket mutat is magáról. Ha a Facebookon keringő hirdetések alapján akarunk befektetni, szerinte az olyan, mintha a cukrászdában akarnánk kerékpárt vásárolni. De ha már rákattintottunk a hirdetésre, nézzük meg, hogy ki a hirdető cég, keressük meg a honlapját, és nézzük meg, hogy hitelesnek tűnik-e a hirdető. Azt is megjegyezte, hogy

a csalók hálójába került személy olyan, mint a szerelmes, akinek elhomályosul a látása.

Ha azonban érzékeljük, hogy valami nincsen rendben, avassunk be egy családtagot, egy ismerőst, akiben megbízunk. A külső személytől jövő tanács segíthet a homály eloszlatásában, a baj elkerülésében.

Mugur Isărescu jegybanki kormányzónak tulajdonított hamis kijelentéssel is operálnak a világháló szélhámosai Fotó: Gazda Árpád / képernyőmentés

László István fontosnak tartotta, hogy semmilyen okkal ne töltsünk le semmilyen alkalmazást, amit ismeretlen ajánl. Azt is fontosnak tartotta, hogy fordítsunk gondot a számítógépünk, telefonunk programjainak az állandó frissítésére. A Windows, a Google és az Apple folyamatosan javítja a programjait, „betömködi” azokat a réseket, amelyek lehetőséget biztosítanak a csalóknak a behatolásra. Azt is megjegyezte, hogy ne használjuk ugyanazt a jelszót különböző honlapokon, a jelszóinkat pedig jelszószéfbe mentsük le.

Ha mindezek ellenére mégis olyan helyzetbe kerülünk, amikor felmerül a gyanúja, hogy csalókkal van dolgunk, azonnal telefonáljunk a bankba, és zároljuk a számláinkat, hogy ne tudják ellopni a pénzünket.

Hozzátette: eddig a bankok megvonták a vállukat, és azt mondták, hogy „nem fizetünk, mert te voltál a hibás”, de nyomás nehezedik a pénzintézetekre, hogy vállalják a felelősség egy részét.

A csalók hitelt is felvehetnek a megszerzett banki adatokkal

A Kolozs megyei rendőr-főkapitányság szóvivője írásban kérte a folyamodványunkat, hogy a számítógépes bűnözéssel kapcsolatos nyomozóval beszélhessünk. Az írásos kérvény harmadnapján azonban csak iktatószám érkezett a rendőrségi válaszlevélben, az interjú lehetőségére továbbra is várunk. A szóvivő elmondta azonban, hogy közölt már ilyen témában a rendőrség tájékoztatást a Facebook-oldalán.

A rendőrség december 13-án foglalkozott az informatikai bűnözéssel egy bejegyzésben, és a bejegyzéshez a Sigurantaonline.ro portálnak a befektetési csalásokkal foglalkozó november 7-i cikkét is csatolta. A cikk tulajdonképpen azokat az információkat összesíti, amelyeket a kárvallottak közöltek a rendőrségi feljelentéseikben.

Az összegzés szerint az is előfordul, hogy a csalók a megszerzett banki adatokkal hitelt vesznek fel a megkárosított személy nevében,

vagy kriptovalutával kereskedő platformokon nyitnak számlát.

A cikk azt ajánlja a lehetséges befektetőknek, hogy előzetesen tájékozódjanak a befektetési lehetőségekről, képezzék magukat a pénzügyekben, és fogadják kételkedve a befektetési lehetőségeket. Csak a jogosult személyeknek adjanak ki személyes vagy pénzügyi információkat. Kérjenek írásos tájékoztatót a befektetési lehetőségekről. Ne engedjenek a pénzátutalási kéréseknek akkor sem, ha az ajánlattevő sürgető körülményekre hivatkozik.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, enr_cxense_throrrle.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport