amelyet az Exxon Mobil cég részvényeinek a vásárlásával ér el. Hitelesítésképpen csatoltak a szerződéshez egy angol nyelvű befektetési ajánlatot is, amelyen grafikonok jelezték a részvények értékének a változását. A szerződésen kézírásnak látszó betűkkel, de számítógépről volt odanyomtatva egy Cezara Anghel aláírásnak tűnő név.

„A cég könyvelőségéről azt kérték, hogy a pénzt az Orange Money alkalmazáson keresztül fizessem be. Ehhez telepítenem kellett az alkalmazást” – mesélte a nyugdíjas. A befizetés után a Cezara Anghelként bemutatkozó nő minden nap felhívta, hogy tájékoztassa a részvények értékének a növekedéséről. „Heteken keresztül minden nap gratulált, hogy milyen jól döntöttem. Hiába kértem, hogy ne hívjon naponta, inkább küldjön egy mailt, de naponta csengett továbbra is a telefon. Azt éreztem már, hogy szétrobban a fejem, nem akartam beszélni vele, de kitartott”.

Pár nap után arra akart megtanítani, hogy miként tudom én megnézni a részvények értékének az alakulását tükröző grafikont. „Telefonon kezdte magyarázni, hogy milyen oldalat nyissak ki, mire kattintsak rá, de aztán amikor ügyetlenkedtem, felajánlotta, hogy segít.

Mindig egy grafikont mutatott, mely állítólag azt jelezte, hogy mennyivel gyarapodott a befektetett pénzem. Én mondtam, hogy a telefonon keresztül nem tudom olyan jól átlátni a pénzügyeimet, úgyhogy letöltette az Anydesket a számítógépemre is. Többször is beléptetett a bankom internetes szolgálatába. Arra hivatkozott, hogy a pénzemet kriptovalutába váltották át, és akkor vehetem ki, amikor gondolom, de előtte azt vissza kell alakítani, ami bonyolult művelet, és a bankon keresztül történik” – emlékezett vissza a telefonbeszélgetéseikre.

A 200 euró két hét alatt megháromszorozódott a grafikonon. Ekkor azt közölte, hogy a Space X, Elon Musk űrkutatási vállalata először bocsátott ki részvényeket, és oda érdemes lenne 2000 eurót is befektetni, mert egyetlen hétvégén megduplázódik az összeg. Azt is jelezte, hogy nem akárki juthat hozzá a Space X részvényekhez, sorba kell állni értük, de felajánlotta, hogy fenntart egy helyet. „Kértem egy nap gondolkozási időt, de két óra múlva hívott, hogy többet nem tud várni, és más ügyfelének ajánlja fel a lehetőséget ha engem nem érdekel. Így belementem az újabb befektetésbe. Újabb szerződést kötöttünk, és megint az Orange Money alkalmazáson keresztül fizettem be a 2000 eurót. Jeleztem, hogy ezt csak rövidtávra fektetem be. Egy hét múlva kiveszem a befektetett pénzt, és az után már csak a nyereséget hagyom nála, hogy az tovább gyarapodjon” – idézte fel.

Így jutottak el körülbelül egy hónap után ahhoz a pillanathoz, amikor ki akarta venni a befektetett pénzt. A Cezara Anghelként bemutatkozó hölgy készségesnek mutatkozott, de mondta, hogy bonyolult művelet a kriptovaluta visszaváltása. Azt is kiszedte az ügyfeléből, hogy két banknál is van számlája.

„A hölgy telefonon arra késztetett, hogy a Transilvania Bank internetes szolgáltatásán keresztül lépjek be a bankszámlámba. Miközben szóval tartott, kétszer is láttam, hogy hívnak a banktól. Mondtam is neki, de azt mondta, hogy ne vegyem fel, mert olyan nehezen tud kapcsolatot teremteni velem Londonból, jobb ha nem szakad meg a vonal. Később megtudtam, hogy a Transilvania Bank illetékese felfigyelt arra, hogy a bankban őrzött teljes összeget át akarom utalni, ezt gyanúsnak találta, és megpróbált figyelmeztetni, de nem tudta ezt megtenni, mert nem válaszoltam a hívására” – idézte fel.

de nekem közben dolgom volt, muszáj volt elindulnom hazulról. Azt ajánlotta, hogy hagyjam nyitva a számlát, mert ő befejezi a műveletet, és ahogy ez megtörtént, azonnal hív telefonon. A Transilvania banknál láthatták az Anydesk alkalmazáson keresztül a jelszóimat, úgyhogy be tudtak lépni a számlámra, a Raiffeisenél viszont a telefonon keresztül ujjlenyomatos azonosítással lehetett belépni. Ott sajnos én hagytam nyitva az oldalt”.

Mind hívott, hogy figyeljem, mert kell érkezzék a pénz. Egyszer beléptem, és láttam, hogy megjelenik zöld színű betűkkel egy 25 ezer lejes összeg. A banki alkalmazásban a zöld szín a beérkezett pénzt jelzi, ezért meg is nyugodtam, hogy befutott a pénzem. Utólag értettem meg, hogy feltörték a betétem lekötését, és a saját lekötött pénzem érkezett meg a folyószámlámra, ahonnan aztán pár perccel később tovább is utalták.

Összesen 76 ezer lejt loptak el a számláimról.

A rendőrség nyomoz, a bank hárít

A nyugdíjas este egy üzletben akart kártyával fizetni, de a kártyaolvasó automata azt jelezte, hogy nincs elég pénze a vásárláshoz. Hazaérve ellenőrizte a pénzügyeket, és ekkor döbbent rá, hogy kirabolták.

„Csak később tudtam meg, hogy

A nő este megint hívott, hogy jött-e be a pénz. Mondtam, hogy nem, de látom, hogy leürítették a számláimat, és reggel megyek a rendőrségre feljelentést tenni. Ő azt mondta, hogy ez csak ideiglenes állapot, és arra kért, hogy ne jelentsem. Másnap már ott álltam a rendőrség előtt, amikor megint hívott, hogy várjak, mert megkapom a pénzem, de ezután már nem hallgattam rá. Azóta is hívogatnak, de most már egy Maros megyeinek látszó vezetékes számról. Azt mondják, hogy Tudják, hogy a Cezara kitolt velem, de ők a könyvelőségről tudnak segíteni, azt kérik, hogy nyissak számlát vagy a BRD-nél vagy a BCR-nél, hogy visszautalják a pénzt. Én azt mondtam, hogy még egyszer nem tolnak ki velem, utalják csak azokra a számlákra, amelyekről ellopták” – idézte fel a nyugdíjas.

Feljelentést tett a rendőrségen, és panaszt nyújtott be mindkét bankhoz. A rendőrségen egy hét múlva hallgatták ki, de nem biztatták semmi jóval.

A Transilvania bankfiók főnökétől tudta meg: nem sokat állt azon a számlán a pénze, ahová utalták, mert arról is azonnal továbbutalták. A bankár azt is megjegyezte, hogy ők tudják követni a pénz útját, de a rendőrségnek csak akkor adhatnak ki banki adatokat, ha az ügyészség kéri ezt.

A rendőrségen azt tudta meg, hogy sok hasonló kárvallott tett panaszt, és a szálak egy jászvásári bűnszervezet felé vezetnek. A nyomozótól tudta meg, hogy olyan öregasszony is tett panaszt, akinek nagy összeget utaltak át a számlájára, amit aztán továbbutaltak onnan.

A mesterséges intelligencia a csalás szolgálatában

A Facebookon magunk is szembesülünk egy kecsegtető befektetési ajánlattal. Előbb egy Hidroelectrica-reklám kerül a látószögünkbe. Ezen vízierőművekről készített szép légi felvételek és menedzser kinézetű férfiak jelennek meg a képeken. Közben a narrátor által elmondott és feliratban is közölt üzenet azt közli, hogy minden román állampolgár vásárolhat 1200 lejért 35 Hidroelectrica részvényt, ami havonta 11200 lej jövedelmet biztosít. Arra figyelmeztet, hogy a lehetőség véges, és aki élni kíván vele, töltse ki a jelentkezési űrlapot a film alatti linkre kattintva.

Elég egy ilyen hirdetésre rákattintani, a Facebook máris megtanulja, hogy a befektetési lehetőségek iránt érdeklődünk. Ettől kezdődően ömlenek a hirdetések. Közös bennük, hogy mindegyiknél 1200 lejt kell befektetni, és olyan magas az ígért, és garantáltnak mondott haszon, hogy a 90-es évek Caritas piramisjátéka is elbújhat mellette.

Van, aki a Hidroelectrica, van, aki a Romgaz, más pedig az Enel részvényeit ajánlja. Olyan filmecskék is megjelennek, amelyeken Adreea Esca a Pro TV népszerű hírbemondója, Robert Turcescu televíziós újságíró, Gigi Becali juhászból lett üzletember, vagy a szélsőségességéről hírhedt Diana Șoșoacă szenátor az SOS Románia párt alapítója biztat befektetésre.

Több film is arra figyelmeztet, hogy gyorsan kell lépni, mert csak most lehet élni a lehetőséggel.

A Román Nemzeti Bank (BNR) hétfőn közleményt adott ki, amelyikben a Mugur Isărescu banki kormányzó hangját és arcát felhasználó csalásra figyelmeztetett. Közölte: a BNR nem foglalkozik befektetési tanácsadással, és arra kéri az érintetteket: azonnal tegyenek feljelentést, ha ilyen csalással szembesülnek. Idézi egyben egy készülő törvény meghatározását, mely szerint a deepfake olyan kép, audio, illetve videotartalmakat jelenti, amelyeket a mesterséges intelligencia által hoztak létre, és amelyek azt a látszatot keltik, hogy egy személy olyan kijelentéseket, cselekedeteket tesz, amilyeneket a valóságban nem tett, vagy amelyekhez nem járult hozzá.

Füsun és a gazdátlan örökség

A gyors meggazdagodást nemcsak befektetés útján kínálják az internetes csalók. Legalább egy éve álljuk egy állítólagos török bankár Füsun Tümsavas ostromát, aki meglehetősen tolakodó módon ajánl segítséget ahhoz, hogy szerezzük meg egy hozzánk hasonló nevű, örökös nélkül elhunyt személy több millió dolláros vagyonát. A középkorú szőke nő a messenger üzenetekkel sem fukarkodik, ezek némelyikében rossz magyarsággal kéri, hogy fontos ügyben sürgősen vegyük fel vele a kapcsolatot egy megadott mailcímen. Más esetben le is írja, hogy miről van szó.

Füsun Tümsavas legalább kéttucat ismerkedési kísérletét utasítottuk el, legalább ugyanannyi messenger üzenetére nem válaszoltunk, sőt a legtöbb esetben jelentettük is a zaklatást a facebooknak, mégis újabb és újabb megkeresések érkeznek a részéről. Ha rákeresünk a névre a facebookon, kiderül, ugyanazokkal a bankárfotókkal és a név különböző változataival mintegy 170 profilt jegyzett be valaki, így ha egyiket-másikat le is tiltják, lehet folytatni egy újabb profilon.

Pénzügyi tanácsadó: túl jó, hogy igaz legyen!

„Ösztönösen arra kell gondolnunk, hogy egy ajánlat túl kedvező ahhoz, hogy igaz legyen” – jelentette ki Alin Mocan, az egyik romániai kereskedelmi bank private banking szolgálatának tanácsadója. A bank ügyfeleinek befektetési tanácsokat is adó pénzügyi szakember szerint azt kell mindenkinek tudatosítani, ha be kívánja fektetni a pénzét, hogy a hozam mindig arányos a kockázattal. A nagy hozamú befektetések egyben nagyon kockázatosak is, előfordulhat, hogy a befektető elveszti a befektetett pénzét. Ahol a kockázat alacsonyabb, ott a hozam is alacsonyabb.

A tanácsadó szerint

A nyereséget semmilyen befektetésnél nem lehet garantálni.

Hozzátette: az amerikai tőzsdén 9 százalékos az átlagos hozam. Ha egy befektetési alapnak nagyon jó a menedzsere, akkor képes nagyobb, akár 15 százalékos évi hozamot is elkönyvelni, de a pénzügyi menedzserek 85-90 százaléka nem veri meg a piaci átlagot.

– idézte Warren Buffett amerikai pénzügyi befektetőt arra a kérdésünkre, hogy ha valaki befektetni kíván, miként induljon el, úgy, hogy ne vállaljon túl nagy kockázatot.

Elmondta: a romániai nagy bankok általában foglalkoztatnak pénzügyi tanácsadót, és ha annál a banknál érdeklődünk a lehetőségekről, ahol a számlánkat vezetik, akkor nem valószínű, hogy csalók hálójába kerülünk. Hozzátette: a komoly pénzügyi tanácsadók előbb mindig felmérik a befektető személy céljait, tapasztalatát, kockázati toleranciáját, ezek alapján próbálnak jó tanácsot adni. Elmagyarázta: a kockázati tolerancia azt jelenti, hogy a kliens mennyire ijed meg, ha azt látja, hogy csökkenni kezd a befektetése értéke. „Én azt mondtam a klienseimnek, hogy ha nem bírják ki annak a látványát, hogy akár 30-40 százalékkal is csökken a befektetés értéke, akkor inkább ne fektessenek be. Ha megijednek, és az értékcsökkenés láttán kiveszik a pénzüket, vélhetően rosszul járnak. A piac ugyanis hosszabb távon mindig felfele megy, így valószínű, hogy a türelmes befektetők hasznot könyvelhetnek el” – nyilatkozta.

Kiberbiztonsági szakember: ne kattintgassunk felelőtlenül!

„A csalóknak az a céljuk, hogy hozzáférjenek azokhoz az adatokhoz, amelyekkel ellophatják a pénzünket” - állapította meg a Krónikának adott nyilatkozatában László István banki kiberbiztonsági szakértő. A Csíkszeredából származó informatikus jelenleg egy magyarországi bankcsoport kiberbiztonsági részlegeinek az ellenőreként dolgozik. A szakértő elmondta,

Megjegyezte: az a módszer, hogy rábeszélik a kiszemelt áldozatot valamilyen kémprogram letöltésére, vagy az adatai kiadására, inkább a tavaly, tavalyelőtt volt divatban. Ehhez csak jó beszélőkészség kell, semmilyen szaktudás nem szükséges.

akinek megadjuk azt a kódot, amely a program elindításakor a képernyőn megjelenik. Ha ez után rávesznek arra, hogy belépjünk a bankunk internetes szolgálatába, tulajdonképpen mi nyitjuk ki számukra a páncélszekrény ajtaját. Elterelik a figyelmünket, és a nevünkben eljárva átutalják maguknak a pénzünket. Gyakorinak mondta, hogy a csalók a számítógép karbantartásának a magyarázatával kérnek és kapnak bebocsátást a gépbe.

„Az is előfordul, hogy a csalók befektetnek az áldozatba, kisösszegű befektetésnél ráutalják a többszörös hasznot az áldozat számlájára. Így építik fel a bizalmat, ami aztán hozzásegíti őket ahhoz, hogy sokkal nagyobb összeget szerezzenek” – magyarázta.

A szakember szerint vannak jóval összetettebb, informatikai szaktudást igénylő csalási módszerek is. Elterjedt, hogy olyan levelet, üzenetet küldenek, amelynek a csatolmánya kémprogramot telepít. Ha erre rákattint a kiszemelt áldozat, észre sem veszi, hogy belépést biztosít a csalóknak a számítógépébe. Ha egyszer belépést nyertek, ott olyan programokat telepíthetnek, amelyek képernyőmentéseket küldenek nekik, vagy a billentyűleütéseket rögzítik, és így derítik ki a használt jelszavakat.

Kérdésünkre, hogy miként védekezhetünk a csalókkal szemben, a kiberbiztonsági szakember elmondta, elsősorban azzal, hogy ne kattintgassunk felelőtlenül az interneten. Ha ismeretlen személytől jön levél, azonnal töröljük, ha ismeretlen személy jelöl ismerősnek valamelyik közösségi portálon, ne igazoljuk vissza, még ha lenge öltözetű képeket mutat is magáról. Ha a Facebookon keringő hirdetések alapján akarunk befektetni, szerinte az olyan, mintha a cukrászdában akarnánk kerékpárt vásárolni. De ha már rákattintottunk a hirdetésre, nézzük meg, hogy ki a hirdető cég, keressük meg a honlapját, és nézzük meg, hogy hitelesnek tűnik-e a hirdető. Azt is megjegyezte, hogy

Ha azonban érzékeljük, hogy valami nincsen rendben, avassunk be egy családtagot, egy ismerőst, akiben megbízunk. A külső személytől jövő tanács segíthet a homály eloszlatásában, a baj elkerülésében.

Hozzátette: eddig a bankok megvonták a vállukat, és azt mondták, hogy „nem fizetünk, mert te voltál a hibás”, de nyomás nehezedik a pénzintézetekre, hogy vállalják a felelősség egy részét.

A csalók hitelt is felvehetnek a megszerzett banki adatokkal

A Kolozs megyei rendőr-főkapitányság szóvivője írásban kérte a folyamodványunkat, hogy a számítógépes bűnözéssel kapcsolatos nyomozóval beszélhessünk. Az írásos kérvény harmadnapján azonban csak iktatószám érkezett a rendőrségi válaszlevélben, az interjú lehetőségére továbbra is várunk. A szóvivő elmondta azonban, hogy közölt már ilyen témában a rendőrség tájékoztatást a Facebook-oldalán.

A rendőrség december 13-án foglalkozott az informatikai bűnözéssel egy bejegyzésben, és a bejegyzéshez a Sigurantaonline.ro portálnak a befektetési csalásokkal foglalkozó november 7-i cikkét is csatolta. A cikk tulajdonképpen azokat az információkat összesíti, amelyeket a kárvallottak közöltek a rendőrségi feljelentéseikben.

vagy kriptovalutával kereskedő platformokon nyitnak számlát.

A cikk azt ajánlja a lehetséges befektetőknek, hogy előzetesen tájékozódjanak a befektetési lehetőségekről, képezzék magukat a pénzügyekben, és fogadják kételkedve a befektetési lehetőségeket. Csak a jogosult személyeknek adjanak ki személyes vagy pénzügyi információkat. Kérjenek írásos tájékoztatót a befektetési lehetőségekről. Ne engedjenek a pénzátutalási kéréseknek akkor sem, ha az ajánlattevő sürgető körülményekre hivatkozik.