Régészeti ritkaság: első ízben találtak bronzkori csontvázas sírokat Délkelet-Erdélyben

Régészet

A régészeti munkálatok során feltárt egyik sír

Fotó: Facebook/Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum

A Wietenberg- és a Monteoru-kultúra időszakára tehető emberi sírokat tártak fel a sepsiszentgyörgyi Árkos-Hosszú régészeti lelőhelyen. A Sapientia-campus építése során végzett leletmentesítési munkálatok közben a felszínre került nyughelyek azért különlegesek, mert csontvázas temetkezésre utaló bronzkori régészeti leletek még nem kerültek elő jól dokumentálható kontextusban Délkelet-Erdélyben.

Pataky Lehel Zsolt

2025. január 23., 13:572025. január 23., 13:57

Tíz, viszonylag jó állapotban megmaradt emberi sírhelyre bukkantak az archeológusok, a legrégebbi nyughely akár 3500 éves is lehet, és a szakemberek szerint vezetők, az akkori társadalom elit osztályához tartozó személyek maradványait találták meg a régészeti munkálatok során, legalábbis erre utalnak az emberi a csontok mellett látható használati eszközök, aranydíszek.

A Sepsiszentgyörgyről Csíkszereda felé vezető országút nyugati oldalán egy kilenc és fél hektáros területen zajlottak a leletmentesítési munkálatok 2019-ben és 2020-ban: az első évben egy, a másodikban két ásatást végeztek a szentgyörgyi Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum munkatársai Valerii Kavruk igazgató vezetésével.

Régészet Galéria

A leletmentesítés helyszíne

Fotó: Facebook/Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum

Többek között négy sírban összesen nyolc, rituálisan elföldelt ló tetemét is megtalálták.

A környéken feltárt maradványok 90 százaléka az úgynevezett Gáva-kultúrából való, a Krisztus előtti 1200 és 800 közötti időszakból.

A párosával eltemetett lovak sírjaihoz hasonló temetkezési helyek eddig a Kárpátoktól keletre, főleg a kazah sztyeppén, illetve a Peloponnészoszi-félszigeten kerültek elő, a szarvasagancsból készült zablapálcák pedig azért számítanak ritkaságnak, mert az állatok csontvázain, funkcionális állapotban találták meg őket.

Árkos jelenleg a kovásznai megyeszékhelyhez tartozik közigazgatásilag, az a terület pedig, ahol az ásatások folytak, az egykori közbirtokosság tulajdona volt, és a Hosszú dűlőnévről nevezték el a lelőhelyet Árkos-Hosszúnak.

Az őskori lósírokat tavaly októberben mutatta be a múzeum Facebook-oldalán megjelent értekezésében Puskás József régész, a minap pedig a korai bronzkorból, illetve a kései bronzkor kezdetéről fennmaradt emberi sírokról írt tanulmánya is megjelent. A legkülönlegesebbeknek a Kr. e. 1750–1300 közötti időszakra tehető nyughelyeket nevezte, mert a bronzkor középső időszakában (Wietenberg-kultúra, i. e. 2100–1600) Erdélyben a hamvasztás volt elterjedve mint temetkezési szokás, a hamvakat pedig urnában ásták el egy arra kialakított helyen ásott gödörben. Erre utaló maradványokat találtak többek között Torján, Besztercén, vagy Marosludason – írta a szakember.

A holttestek eltemetése a Kárpátokon-kívüli népek megjelenéshez köthető a kései bronzkorban (1600–1200 között, i. e.), de a mai Moldva területén már a középső bronzkorban is temettek (Monteoru-kultúra), és ez, valamint a sírokban talált tárgyak a Kárpátokon kívüli népeknek a Kárpát-kanyaron belülre való vándorlására utal – tette hozzá.

Idézet
Azért különlegesek ezek, mert első ízben találtak bronzkori csontvázas sírokat Délkelet-Erdélyben. 100-150 évvel ezelőtt földművesek vagy építőmunkások találtak már emberi csontokat, de ott régész nem volt jelen, csak szóbeszéd alapján értesültünk róla, és a csontok utólag kerültek be a múzeumokba. De most dokumentálhatóan találtunk ilyen sírokat” – nyilatkozta a Krónikának Puskás József.

Különlegességnek számítanak a csontvázak mellett találtak edények – a régész szerint áldozati edények, amelyekbe ételt vagy italt helyeztek – brosstűk, őskori arany ékszerek, amelyek a nők hajfonatait díszíthették. „Olyan kontextusban találtuk ezeket, ahogy használták őket” – emelte ki a leletek jelentőségét a múzeum munkatársa.

Régészet Galéria

Ilyen és ehhez hasonló edények voltak a sírokban

Fotó: Facebook/Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum

„Kincsesbánya” a régészeti lelőhely

Puskás József elmondta, hogy radiokarbonos kormeghatározást is végeztek, ami alapján van egy „100-150 éves átfedés” az emberi nyughelyek és az ugyanott talált lósírok között. Mint arról korábban beszámoltunk, az állatokat az időszámításunk előtti 19–16. századra jellemző lószerszámokkal együtt temették el egykoron. Puskás József szerint a Kárpátoktól nyugatra, illetve a Pannon-síkságon még nem találtak hasonló maradványokat.

Régészet Galéria

A sírokban talált arany dísztárgyak darabja

Fotó: Facebook/Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum

Szenzációsnak számítanak a lovak pofáján látható szaravasagancsból készült zablapálcák – mondják még zablatagnak is –, mert ezeket olyan helyzetben találták meg, ahogy használták őket. „Épségben megmaradt, funkcionális helyzetben lévő zablapálcákról van szó” – mondta akkor a szakember, aki szerint az is arra utal, hogy fogatot húztak a lovak, mert a zablapálcák nem mindkét szájszélükön voltak, hanem a menetirány szerinti külső pofájukon. A kutató szerint ez a temetkezési szokás arra utal, hogy tehetős, vezető személyiségek lovairól volt szó.

korábban írtuk

Őskori lósírokat, ritkaságnak számító zablapálcákat találtak a régészek a Sepsi Aréna szomszédságában
Őskori lósírokat, ritkaságnak számító zablapálcákat találtak a régészek a Sepsi Aréna szomszédságában

Ehhez hasonló temetkezési helyek eddig a Kárpátoktól keletre, főleg a kazah sztyeppén, illetve a Peloponnészoszi-félszigeten kerültek elő. A szarvasagancs zablapálcák azért számítanak ritkaságnak, mert funkcionális állapotban találták meg.

A Sapientia Alapítvány által támogatott ásatásokról a régész elmondta: a közeljövőben az út másik oldalán, a Sepsi Aréna szomszédságában épülő jégcsarnok tervezett területén fognak leletmentesítési munkálatokat végezni, ugyanis a törvény szerint a nyilvántartott lelőhelyeken nem szabad építkezni, amíg a régészek fel nem térképezték a terepet.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. február 12., szerda

Hamisított termékekkel bukott le egy erdélyi nő

Interneten keresztül, közösségi oldalakon forgalmazott hamisított ruházati cikkeket és cipőket egy fiatal zilahi nő, aki ellen az ügyészség bűnvádi eljárást indított, az okozott kár 51 ezer euró.

Hamisított termékekkel bukott le egy erdélyi nő
2025. február 12., szerda

Politikai befolyását felhasználva kémkedett cégek után a Hargita megyei közgyűlés alelnöke a DNA szerint

Korrupció gyanúja miatt előzetes letartóztatásba helyezték szerdán Barti Tihamért, a Hargita megyei közgyűlés alelnökét, az RMDSZ Gyergyó területi szervezetének elnökét – tudatta szerdán az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).

Politikai befolyását felhasználva kémkedett cégek után a Hargita megyei közgyűlés alelnöke a DNA szerint
2025. február 12., szerda

Erdély elsőrangú attrakciójává válhat a Bélesi-tó

Páratlan erdélyi turisztikai attrakcióként, szabadidőközpontként képzeli el a Bélesi-tó környékét Alin Tișe, a Kolozs Megyei Tanács elnöke.

Erdély elsőrangú attrakciójává válhat a Bélesi-tó
2025. február 12., szerda

Marosvásárhelyen találták meg a Nyárádszeredából eltűnt gyerekeket

A Maros Megyei Rendőr-főkapitányságra hivatkozva több helyi hírportál is beszámolt arról, hogy megtalálták a hétfőn Nyárádszeredából eltűnt kiskorú testvérpárt. Az eltűnt gyerekek a marosvásárhelyi Somostetőn csellengtek.

Marosvásárhelyen találták meg a Nyárádszeredából eltűnt gyerekeket
2025. február 12., szerda

Tűz ütött ki egy partiumi településen, négyen kórházba kerültek

Négy személy kórházba került szerda reggel, miután tűz ütött ki a ház, amelyben tartózkodtak. Az eset az Arad megyei Angyalkúton történt.

Tűz ütött ki egy partiumi településen, négyen kórházba kerültek
2025. február 12., szerda

Traktorgyári látogatás Szászrégenben: tíz országba exportálják az erdélyi erőgépeket

A szászrégeni IRUM traktorgyár az 1953-ban alapított erdőkitermelési erőgépeket gyártó állami vállalat utódja. Videós riportunkban betekintést nyújtunk az erdélyi traktorgyártás kulisszatitkaiba.

Traktorgyári látogatás Szászrégenben: tíz országba exportálják az erdélyi erőgépeket
2025. február 11., kedd

Háziorvosi jótanács a szezonális betegségek ellen: meleg öltözék, vitamin és házikoszt

Bár enyhén csökkenő tendenciát mutat a légzőszervi megbetegedések száma, még mindig nagyon sokan keresik fel a háziorvosokat, illetve sokan szorulnak kórházi kezelésre. A betegek többsége jellemzően kiskorú.

Háziorvosi jótanács a szezonális betegségek ellen: meleg öltözék, vitamin és házikoszt
2025. február 11., kedd

Azért vesz sok szülő okostelefont a gyerekének, hogy azt ne közösítsék ki kortársai

Reprezentatív felmérést végzett a Google a romániai szülők körében arról, hogy mikor és miért vették meg az első mobiltelefont gyereküknek.

Azért vesz sok szülő okostelefont a gyerekének, hogy azt ne közösítsék ki kortársai
2025. február 11., kedd

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak Tőkés Lászlóék

Az Emberi Jogok Európai Bíróságán folytatja a küzdelmet a „December 15. – A román–magyar szolidaritás napja” Egyesület – tájékoztatta kedden a Krónikát Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak Tőkés Lászlóék
2025. február 11., kedd

A kiskorúak közel felét már sértegették online térben

A kiskorúak közel 50 százaléka már elszenvedett sértegetéseket az online térben – derül ki a Mentsük meg a gyermekeket romániai szervezetének kedden közzétett felméréséből.

A kiskorúak közel felét már sértegették online térben