Maciösszeírás. Összesen 283 medvét azonosítottak be, 137 nőstényt és 146 hímet (képünk illusztráció)
Fotó: Veres Nándor
A medvepopuláció sűrűsége 17–18 egyed 100 négyzetkilométerenként a Fogarasi-havasok keleti részén, ami megegyezik az Észak-Amerikában regisztrált szinttel, viszont kisebb, mint Szlovéniában, ahol a Dinári-hegységben átlag 40 medve él 100 négyzetkilométeren.
2021. október 26., 07:542021. október 26., 07:54
Elkészült az első, genetikai mintavételre alapozott medveszámlálás. A brassói Conservation Carpathia Alapítvány közzétette a Fogarasi-havasok keleti részén, a Jézer-Păpușa- és a Leaota-hegységekben mintegy 1200 négyzetkilométeren genetikai mintavétellel végzett számlálás eredményeit. Mint közleményükben hangsúlyozzák, ez a módszer pontosabb, mint a megfigyelés vagy a nyomkövetés, melyek esetében fennáll a kockázat, hogy ugyanazt az egyedet több vadásztársaság területén, többször megszámolják. A tanulmány során 1426 mintát gyűjtöttek, ürüléket és szőrt, a laboratóriumi vizsgálatok sikerességi aránya 63 százalékos volt.
Megállapították, hogy ez ugyanolyan, mint Észak-Amerikában, viszont kisebb, mint Szlovéniában, ahol a Dinári-hegységben átlag 40 medve él 100 négyzetkilométeren. Szlovéniában hasonló a medvemenedzsment, mint Romániában, trófeavadászattal és intenzív etetéssel tartják szinten a populációt.
Emberre támadt a medve vasárnap Szeben megyében, az 50 éves férfit súlyos fejsérülésekkel szállították kórházba.
Az alapítvány közleménye arra is kitér, hogy a vizsgált területen viszonylag kevés az agresszív medve. A megszámolt 283 egyed közül 21 medvéről bizonyosodott be, hogy már nem fél az embertől, és bejár a gazdaságokba, háziállatokra támad. A mintavétel 2017–2018-ban zajlott, a laboratóriumi vizsgálatot a ljubljanai egyetemi laboratóriumban végezték. A kutatást az OAK Alapítvány és az Európai Unió finanszírozta. A környezetvédelmi minisztérium szintén uniós finanszírozással és ezzel a módszerrel tervezi a medvepopuláció számbavételét.
– szögezte le megkeresésünkre Markó Bálint biológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese. „Mindannyian úgy beszélünk erről a témáról, hogy csak becslésekre tudunk hagyatkozni, olyan számok keringenek a közbeszédben, a sajtóban, melyeknek minimális a tudományos alátámasztása” – fejtette ki az egyetemi oktató. Hozzátette, a becslések is hasznosak, de érdemes az állományt megkérdőjelezhetetlen molekuláris módszerrel felmérni. „Nem feltétlenül az kell legyen a cél, hogy az országban minden medvét megszámoljanak, hiszen több ezer állat precíz egyedi szintű beazonosításához nagyon pontra tett rendszerekre és nagy erőfeszítésre lenne szükség, nem biztos, hogy megéri” – hangsúlyozta a szakember. Rámutatott:
Hatékonyabb lehet, ha néhány kiválasztott célterületen végeznek méréseket, a molekuláris mintavételt kiegészítve más módszerekkel, például a nyakörves rendszer életbe léptetésével. Tusnád környékén, az Erdélyi-szigethegységben lehetne például megszámolni a medvéket, hogy kiderüljön, mennyire reálisak a becslések. „Ha úgy gondoljuk, száz medve van egy területen, kiderülhet, hogy valóban annyi van, de az is, hogy csak ötven, de soknak látjuk, mert gyakran jelennek meg a települések közelében. Az ellenkezője is kiderülhet, hogy kétszer annyi egy adott területen a medve, mint ahogy most sejtjük” – részletezte Markó Bálint.
Elpusztítottak a Vrancea megyei Câmpuri község lakói szombaton egy medvét, amelyik aznap rátámadt három helybéli férfira, és egyiküket súlyosan megsebesítette.
„Ha vannak konkrét fogódzók, akkor az okokat is fel lehet térképezni, lehet, hogy kevesebb a medve, de a települések köré koncentrálódnak, akkor erre kell megoldást keresni. Az eddigi nyilatkozatok alapján a környezetvédelmi minisztériumnál megvan a nyitottság, hogy megalapozott tudományos módszerekkel tisztázzák a helyzetet, hiszen egyértelműen a jelenlegi „homályban” erre szükség van” – összegezte Markó Bálint.
Rátámadt egy medve hajtóira a Prahova megyei Comarnic településen, ezért a beavatkozást biztosító csapat vadász tagja lelőtte a nagyvadat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A vasárnapi mérések szerint tovább nőtt a Kis-Küküllő vizének sótartalma Balázsfalvánál, de a Nagy-Küküllő mihálcfalvi és a Maros gyulafehérvári szakaszán is a megengedettnél magasabb értékeket mértek.
Olyan hírek láttak napvilágot a román nyelvű sajtóban, miszerint a kolozsvári Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság akadályozta volna meg a Korond-patak elterelését. Imecs Zoltán elnök a Krónikának elmondta, a civil szervezetet csak véleményezésre kérték fel.
Egyedülálló módszert próbál ki a Brassó megyei Barcarozsnyó önkormányzata, hogy távolt tartsa a medvéket a településtől. Brassó megyében ugyanis nagyon gyakori a nagyvad felbukkanása a lakott településeken és a települések közelében.
Továbbra is aggasztóan magas a sókoncentráció mind a Korond-patak és a Kis-Küküllő, mind a Nagy-Küküllő és a Maros vizében – nyilatkozta szombaton Parajdon Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
Mága Zoltán magyarországi hegedűművész 24 tonna segélyt adományozott szombaton a háromszéki Nagyborosnyón élő árvízkárosult családoknak.
Nagyon rossz jövőképre kell felkészülni a Kis-Küküllő mentén szakértők szerint, mivel nem lehet eltüntetni a vizekbe, altalajba bejutott brutális sómennyiséget a természetből.
Igényelhetővé vált az úgynevezett „de minimis” kártérítés a Parajdon bejegyzett, vagy ott munkapontot működtető vendéglátóipari és idegenforgalmi vállalkozások számára.
A süllyedések továbbra is veszélyeztetik a parajdi sóbánya struktúráját, de az eddigi beavatkozásokkal sikerült csökkenteni a hirtelen beomlás kockázatát – közölte a gazdasági miniszter.
Romániában elkészült egy átgondolt sportstratégia – mégsem történt semmi. Mert a sport még mindig nem számít igazán – hangsúlyozta Călin Hințea professzor a kolozsvári Sports Festival színpadán, hozzátéve, hogy a sport nem stadionokkal kezdődik.
A katasztrófa sújtotta Parajdot támogatja idén a TIFF, amelynek 24. kiadását ünnepélyesen megnyitották Kolozsváron.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás