Pezseg az élet a megújult Félixfürdőn, ahol 40 millió euróból terveznek akvaparkot (videóval)

Európai uniós alapokból újították fel Félixfüdő köztereit •  Fotó: Facebook/Stațiunea - Băile Felix/Ioan Vid

Európai uniós alapokból újították fel Félixfüdő köztereit

Fotó: Facebook/Stațiunea - Băile Felix/Ioan Vid

Hamarosan lezárul az elmúlt fél évszázad legnagyobb közberuházása Félixfürdőn: a 7 millió eurós üdülőfelújításnak köszönhetően az ország egyik legkedveltebb turisztikai célpontjára rá sem ismernének azok, akiknek még a lepukkant, csak nyugdíjasjegyekre hajtó fürdőhely korábbi képe él az emlékezetükben. A következő nagyberuházás egy új akvapark építése lesz, melyet mintegy 40 millió euróból valósítanának meg Bihar megye több évszázados dicső múltra visszatekintő, termálvizes-tavirózsás ékességében.

Páva Adorján

2024. június 01., 10:182024. június 01., 10:18

Váradszentmárton községközpont a regionális operatív program 2014–2020-as kiírása során nyert európai uniós finanszírozást Félixfürdő közterületeinek felújítására, közművesítésre. A többéves beruházás összesen mintegy 7 millió euróból valósul meg, a tervek szerint idén júniusban az utolsó simításokat is elvégzik a Nagyváradtól csupán néhány kilométerre fekvő üdülőhelyen.

A munkálatok során felújították az utakat, járdákat, biciklisávot építettek, korszerű utcai világítással, pihenésre alkalmas kültéri bútorzattal, dísznövényekkel, kutakkal ellátott sétányokat, tereket hoztak létre, melyeket bekameráztak a turisták biztonsága érdekében. Emellett felújították az ivóvíz-, illetve a szennyvíz- és folyóvíz-elvezető hálózatot is, miközben parkolóhelyeket is létesítettek a vendégek számára.

A megvalósítástól azt remélik a helyi hatóságok, hogy még népszerűbbé válik Félixfürdő, melynek e téren eddig sem volt oka panaszra:

például az idei május elsejét és ortodox húsvétot övező hosszú hétvégén felmérések szerint Románia legnépszerűbb belföldi turisztikai célpontja volt. Talán ennek is köszönhető, hogy a 12 400 lakosú (köztük csupán néhány száz magyarnak otthont adó) Váradszentmártont – amelyhez egy másik népszerű üdülőközpont, Püspökfürdő is tartozik – az ország öt leggazdagabb községe között tartják számon.

•  Fotó: Destinatiaanului.ro Galéria

Fotó: Destinatiaanului.ro

Pályázatok és perek

Cristian Laza polgármester a Transilvaniabusiness.ro portálnak úgy fogalmazott, mindez nagyrészt a hivatalban dolgozó jó csapatnak köszönhető, amely nagy uniós támogatásokat nyert a községnek. Ugyanakkor számos jogi csatát is meg kellett nyerni ahhoz, hogy véghezvigyék a nagyberuházást.

Egyrészt a településen kaotikus építkezésekbe fogtak a rendszerváltás után, amelynek eredményeképpen most központi panziókat is le kellett bontani, hogy többek között összesen mintegy 2000 parkolóhelyet létesítsenek.

A legnagyobb kihívást a település bejáratánál található nagy parkoló visszaszerzése jelentette, melyet az önkormányzat szerint jogtalanul foglalt le egy korábban bérleti szerződést kötő magánvállalkozás. A mintegy háromhektáros, lerobbant állapotú területet a legfelsőbb bíróságon sikerült visszavenni köztulajdonba. Itt most 800 férőhelyes korszerű parkolót alakítottak ki, és megkönnyítették a bejutást is Félixre (melyet immár a napokban átadott terelőút is segít: a váradi körgyűrűről 7 perc alatt el lehet jutni Félixfürdő végéig). De itt még nincs vége a településfejlesztésnek: a következő nagy projekt a Pece egyik, a falun átfolyó mellékpatakjának befedése, mely révén újabb bicikliutakat és filagóriás sétányokat hoznának létre.

Közben arra ösztönzik a magánkézben lévő turisztikai egységek tulajdonosait is, hogy folyamatosan fejlesszenek, fejlődjenek. A még a kommunizmusban épült nagy szállodák esetében szigorúan fellépnek: jövő évtől 500 százalékos többletingatlanadót rónak ki rájuk, ha nem újítják fel őket.

Vendégfiatalításra törekednek

Egyébként a szociáldemokrata polgármester szerint más téren is fejlődnie kell Félixfürdőnek: tovább kell növelni a szálláshelyek számát, amely automatikusan maga után vonná az újabb teraszok, vendéglők, szórakozóhelyek létesítését. Az elöljáró az éjszakai életen is „erősítene”. „Elértük az évi 300 ezer turistát, kötelező szintet lépni” – nyilatkozta a Transilvaniabusiness.ro portál által idézett Cristian Laza.

A régi közkedvelt strandok mellett élményfürdők is épültek, épülnek •  Fotó: Facebook/Stațiunea - Băile Felix/Ioan Vid Galéria

A régi közkedvelt strandok mellett élményfürdők is épültek, épülnek

Fotó: Facebook/Stațiunea - Băile Felix/Ioan Vid

Aki az éjszakai élet felpörgetésével gyakorlatilag tovább szeretné „fiatalítani” a Félixre érkező turisták átlagéletkorát, mely egy-két évtizeddel ezelőtt még igen magas volt, hiszen a kommunizmusban és a rendszerváltás utáni években az üdülőhely nagyrészt gyógyfürdőként működött, többnyire nyugdíjasok látogatták az államilag kiutalt jegyeknek köszönhetően. Hiszen a beszámolók szerint naponta több mint 17 millió liter 49 Celsius-fokos, kénes, szén-dioxidos, nátriumos, káliumos víz tör itt elő a földből. A fürdő vize ásványanyag-tartalmának köszönhetően enyhíti a mozgásszervi és reumás panaszokat, segíthet nőgyógyászati vagy idegrendszeri betegségek esetén, de műtétek utókezeléseire is ajánlják.

Azonban amióta nekiláttak a strandok felújításának, sőt akvaparkok is épültek a hévízi tündérrózsás tavaknak is otthont adó Félixen (és a szomszédos Püspökfürdőn), a környék egyre inkább vonzóvá vált a fiatalabbak számára is.

A hévízi tündérrózsák „otthona” felülnézetből •  Fotó: Destinatiaanului.ro Galéria

A hévízi tündérrózsák „otthona” felülnézetből

Fotó: Destinatiaanului.ro

Ezt a tendenciát szeretné még inkább meglovagolni a váradszentmártoni önkormányzat, mely Cristian Laza polgármester szerint országos szinten egyedi élményfürdőt építene Félixen, mintegy 40 millió euró ráfordításával, nagyrészt EU-s támogatásból.

„A legnagyobb projektünk, melynek finanszírozási pályázatát hamarosan benyújtjuk, egy akvapark építése, amilyen még nincs Romániában, mintegy 40 millió euró értékben, Félixfürdő bejáratának jobb oldalán, a President komplexummal szemben” – nyilatkozta a polgármester. A tervekről egyébként mozgóképes látványterv is készült.

Félix és a premontreiek

Mint ismeretes, Félixfürdő évszázadok óta híres termálvizéről. Amint Péter I. Zoltán A Nagyvárad melletti termálfürdők rövid története című, a Korunk folyóiratban megjelent írásából kiderül, a hagyomány szerint Helcher Félix (aki a váradi premontrei birtok első adminisztrátora volt 1711–1721 között) a szentmártoni pusztán az erdőséget vizsgálva észrevette, hogy a kondás az erdő aljában, a Luncs patak nádasában őrzi a gazdaság sertéseit.

Megfeddte a kondást, amiért a decemberi télben nem ment a disznókkal az erdőbe. A kondás azt felelte, hogy ez a hely jobb a sertéseknek, mert a nádas vize meleg.

•  Fotó: Páva-Sándor Edina Galéria

Fotó: Páva-Sándor Edina

Helcher erre kitisztíttatta a forrást, és deszkából valamilyen kis fürdőházat építtetett a forrás fölé. Hasonlóan írta le Mayer Antal is e történetet az 1861-ben kiadott füzetében, szerinte a fürdőt később az adminisztrátorról nevezték el Félixnek. Voltak, akik úgy tartották, hogy a fürdő már a török fennhatóság alatt is létezett, de valószínűleg akik ezt állították, a későbbi Félixfürdőt a közeli Szent László-fürdővel tévesztették össze.

Jelentős változás az 1770-es évek elején történt. Hatvani István az 1777-ben kiadott Thermae Varadiensis című könyvében azt írja, Ehenger Lajos adminisztrátor „felépíttette a forrás fölé az első emeletes épületet, melyben felül öt és alul is öt betegszoba volt. A tükörfürdőben a medence fagerendák helyett középen egy lábnyi széles kőfal által kétfelé osztott, hogy a nők a férfiaktól elkülönülve fürödhessenek. A tükrök oldalai és fenekei simított terméskövekből rakattak ki. A boldog, meleg forrás a kőtalpazat nyílásain keresztül bugyog fel...” Az egyik medencét 1982-ben feltárták, tatarozták, ma is látható a parkban a Bálint-forrás közelében. Ez az épület lett a fürdő első szállodája, Félix néven.

•  Fotó: Destinatiaanului.ro Galéria

Fotó: Destinatiaanului.ro

A fürdőtelepet a 19. század derekán kezdik el jelentősebben fejleszteni, sorra épülnek szállodák és magánvillák.

Az első világháború alatt, Megyeri Ferenc mérnök terve alapján 1917-ben felépítették a fürdő szimbólumává lett kis tornyos épülettel körülvett szabadtéri úszómedencét. Erre az időre alakult ki a fürdőnek az a képe, amely alapvetően nem változott egészen az 1960-as évekig. Egy 1948-i minisztertanácsi rendelettel megfosztották jogi személyiségüktől a romániai történelmi egyházakat, és minden vagyonukat elkobozták. Így vesztette el a premontrei rend Félixfürdőt is, mely a hatvanas évektől jelentős átalakításon esett át a kommunizmus éveiben – írja Péter I. Zoltán.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 01., kedd

Gazdálkodóként vagy nosztalgiából is sokan kedvelik Gazdaszemmel című videós riportsorozatunkat (VIDEÓ)

Tizedik részéhez ért a Krónika Gazdaszemmel című videós riportsorozata. Az erdélyi magyar gazdákat, élelmiszer-feldolgozó kisvállalkozókat, mezőgazdasági szakembereket bemutató sorozatunk 2024 decemberétől kétheti rendszerességgel jelentkezik.

Gazdálkodóként vagy nosztalgiából is sokan kedvelik Gazdaszemmel című videós riportsorozatunkat (VIDEÓ)
2025. április 01., kedd

Mennie kellett a Kakasos templomból a túlköltekező lelkésznek

Áprilistól a mezőségi szórványban folytatja lelkészi szolgálatát Ballai Zoltán, miután a Kolozsvár Felsővárosi Református Egyházközség presbitériuma megvonta tőle a bizalmat.

Mennie kellett a Kakasos templomból a túlköltekező lelkésznek
2025. április 01., kedd

Óvodából iskolába: elkezdődött az iratkozás az előkészítő osztályba

Elkezdődött az előkészítő osztályba való beiratkozás első szakasza, amely a tanügyminisztérium által jóváhagyott ütemterv szerint május 6-áig tart.

Óvodából iskolába: elkezdődött az iratkozás az előkészítő osztályba
2025. április 01., kedd

A téli hidegek miatt a tavalyinál is kevesebb búzatermésre számíthat Románia

A romániai gazdák idén a tavalyinál is kevesebb hektáronkénti búzatermésre számíthatnak.

A téli hidegek miatt a tavalyinál is kevesebb búzatermésre számíthat Románia
2025. április 01., kedd

Kilószámra árulta a drogot, rajtakapták a dílert

Elfogtak egy drogkereskedőt a rendőrök és a szervezett bűnözés elleni ügyosztály nyomozói Aradon. A 30 éves férfi épp túl akart adni több mint hét kilogramm kannabiszon, amikor elcsípték. A drogot több bűnjel kíséretében lefoglalták.

Kilószámra árulta a drogot, rajtakapták a dílert
2025. április 01., kedd

Petárdákkal űztek vissza az erdőbe egy hárombocsos anyamedvét a Székelyföldön

Petárdákkal űzték vissza az erdőbe azt a hárombocsos anyamedvét, amely kedd reggel bement a csíkszeredai 61-es hegyivadász dandár területére – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Bors Béla, a hargitai megyeszékhely alpolgármestere.

Petárdákkal űztek vissza az erdőbe egy hárombocsos anyamedvét a Székelyföldön
2025. április 01., kedd

Beszterce-Naszód megye: meghalt egy férfi, miután beesett egy csatornába és föld omlott rá

Meghalt egy férfi kedd reggel Beszterce-Naszód megyében, miután beesett egy csatornába és föld omlott rá.

Beszterce-Naszód megye: meghalt egy férfi, miután beesett egy csatornába és föld omlott rá
2025. április 01., kedd

Nehezen azonosítottak egy hetekig a Marosban lebegő holttestet

Egy holttesthez riasztották, de kettőt húzott végül partra az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) mentőegysége. Az elsőt nehezen tudták azonosítani: a rendőrség kedden közölte, hogy egy 44 éves aradi férfi holttestét találták meg.

Nehezen azonosítottak egy hetekig a Marosban lebegő holttestet
2025. április 01., kedd

Kilőtték a Predeálon egy hegyimentőt életveszélyesen megsebesítő medvét

Kilőtték hétfőn este azt a medvét, amely vasárnap este súlyos, életveszélyes sérüléseket okozott egy férfinak a Brassó megyei Predeálon.

Kilőtték a Predeálon egy hegyimentőt életveszélyesen megsebesítő medvét
2025. április 01., kedd

Magyar–német viszony Erdélyben Iohannis után: nyitott a közeledésre a romániai németek elnöke

Abszolút szerencsétlen megnyilatkozás volt Klaus Iohannis „jónapotkívánokozása”, amelyet nem a német kisebbség nevében, hanem államfőként tett – fogalmaz a Krónikának adott interjúban Paul Jürgen Porr.

Magyar–német viszony Erdélyben Iohannis után: nyitott a közeledésre a romániai németek elnöke