Pezseg az élet a megújult Félixfürdőn, ahol 40 millió euróból terveznek akvaparkot (videóval)

Pezseg az élet a megújult Félixfürdőn, ahol 40 millió euróból terveznek akvaparkot (videóval)

Európai uniós alapokból újították fel Félixfüdő köztereit

Fotó: Facebook/Stațiunea - Băile Felix/Ioan Vid

Hamarosan lezárul az elmúlt fél évszázad legnagyobb közberuházása Félixfürdőn: a 7 millió eurós üdülőfelújításnak köszönhetően az ország egyik legkedveltebb turisztikai célpontjára rá sem ismernének azok, akiknek még a lepukkant, csak nyugdíjasjegyekre hajtó fürdőhely korábbi képe él az emlékezetükben. A következő nagyberuházás egy új akvapark építése lesz, melyet mintegy 40 millió euróból valósítanának meg Bihar megye több évszázados dicső múltra visszatekintő, termálvizes-tavirózsás ékességében.

Páva Adorján

2024. június 01., 10:182024. június 01., 10:18

Váradszentmárton községközpont a regionális operatív program 2014–2020-as kiírása során nyert európai uniós finanszírozást Félixfürdő közterületeinek felújítására, közművesítésre. A többéves beruházás összesen mintegy 7 millió euróból valósul meg, a tervek szerint idén júniusban az utolsó simításokat is elvégzik a Nagyváradtól csupán néhány kilométerre fekvő üdülőhelyen.

A munkálatok során felújították az utakat, járdákat, biciklisávot építettek, korszerű utcai világítással, pihenésre alkalmas kültéri bútorzattal, dísznövényekkel, kutakkal ellátott sétányokat, tereket hoztak létre, melyeket bekameráztak a turisták biztonsága érdekében. Emellett felújították az ivóvíz-, illetve a szennyvíz- és folyóvíz-elvezető hálózatot is, miközben parkolóhelyeket is létesítettek a vendégek számára.

A megvalósítástól azt remélik a helyi hatóságok, hogy még népszerűbbé válik Félixfürdő, melynek e téren eddig sem volt oka panaszra:

például az idei május elsejét és ortodox húsvétot övező hosszú hétvégén felmérések szerint Románia legnépszerűbb belföldi turisztikai célpontja volt. Talán ennek is köszönhető, hogy a 12 400 lakosú (köztük csupán néhány száz magyarnak otthont adó) Váradszentmártont – amelyhez egy másik népszerű üdülőközpont, Püspökfürdő is tartozik – az ország öt leggazdagabb községe között tartják számon.

Galéria

Fotó: Destinatiaanului.ro

Pályázatok és perek

Cristian Laza polgármester a Transilvaniabusiness.ro portálnak úgy fogalmazott, mindez nagyrészt a hivatalban dolgozó jó csapatnak köszönhető, amely nagy uniós támogatásokat nyert a községnek. Ugyanakkor számos jogi csatát is meg kellett nyerni ahhoz, hogy véghezvigyék a nagyberuházást.

Egyrészt a településen kaotikus építkezésekbe fogtak a rendszerváltás után, amelynek eredményeképpen most központi panziókat is le kellett bontani, hogy többek között összesen mintegy 2000 parkolóhelyet létesítsenek.

A legnagyobb kihívást a település bejáratánál található nagy parkoló visszaszerzése jelentette, melyet az önkormányzat szerint jogtalanul foglalt le egy korábban bérleti szerződést kötő magánvállalkozás. A mintegy háromhektáros, lerobbant állapotú területet a legfelsőbb bíróságon sikerült visszavenni köztulajdonba. Itt most 800 férőhelyes korszerű parkolót alakítottak ki, és megkönnyítették a bejutást is Félixre (melyet immár a napokban átadott terelőút is segít: a váradi körgyűrűről 7 perc alatt el lehet jutni Félixfürdő végéig). De itt még nincs vége a településfejlesztésnek: a következő nagy projekt a Pece egyik, a falun átfolyó mellékpatakjának befedése, mely révén újabb bicikliutakat és filagóriás sétányokat hoznának létre.

Közben arra ösztönzik a magánkézben lévő turisztikai egységek tulajdonosait is, hogy folyamatosan fejlesszenek, fejlődjenek. A még a kommunizmusban épült nagy szállodák esetében szigorúan fellépnek: jövő évtől 500 százalékos többletingatlanadót rónak ki rájuk, ha nem újítják fel őket.

Vendégfiatalításra törekednek

Egyébként a szociáldemokrata polgármester szerint más téren is fejlődnie kell Félixfürdőnek: tovább kell növelni a szálláshelyek számát, amely automatikusan maga után vonná az újabb teraszok, vendéglők, szórakozóhelyek létesítését. Az elöljáró az éjszakai életen is „erősítene”. „Elértük az évi 300 ezer turistát, kötelező szintet lépni” – nyilatkozta a Transilvaniabusiness.ro portál által idézett Cristian Laza.

Galéria

A régi közkedvelt strandok mellett élményfürdők is épültek, épülnek

Fotó: Facebook/Stațiunea - Băile Felix/Ioan Vid

Aki az éjszakai élet felpörgetésével gyakorlatilag tovább szeretné „fiatalítani” a Félixre érkező turisták átlagéletkorát, mely egy-két évtizeddel ezelőtt még igen magas volt, hiszen a kommunizmusban és a rendszerváltás utáni években az üdülőhely nagyrészt gyógyfürdőként működött, többnyire nyugdíjasok látogatták az államilag kiutalt jegyeknek köszönhetően. Hiszen a beszámolók szerint naponta több mint 17 millió liter 49 Celsius-fokos, kénes, szén-dioxidos, nátriumos, káliumos víz tör itt elő a földből. A fürdő vize ásványanyag-tartalmának köszönhetően enyhíti a mozgásszervi és reumás panaszokat, segíthet nőgyógyászati vagy idegrendszeri betegségek esetén, de műtétek utókezeléseire is ajánlják.

Azonban amióta nekiláttak a strandok felújításának, sőt akvaparkok is épültek a hévízi tündérrózsás tavaknak is otthont adó Félixen (és a szomszédos Püspökfürdőn), a környék egyre inkább vonzóvá vált a fiatalabbak számára is.

Galéria

A hévízi tündérrózsák „otthona” felülnézetből

Fotó: Destinatiaanului.ro

Ezt a tendenciát szeretné még inkább meglovagolni a váradszentmártoni önkormányzat, mely Cristian Laza polgármester szerint országos szinten egyedi élményfürdőt építene Félixen, mintegy 40 millió euró ráfordításával, nagyrészt EU-s támogatásból.

„A legnagyobb projektünk, melynek finanszírozási pályázatát hamarosan benyújtjuk, egy akvapark építése, amilyen még nincs Romániában, mintegy 40 millió euró értékben, Félixfürdő bejáratának jobb oldalán, a President komplexummal szemben” – nyilatkozta a polgármester. A tervekről egyébként mozgóképes látványterv is készült.

Félix és a premontreiek

Mint ismeretes, Félixfürdő évszázadok óta híres termálvizéről. Amint Péter I. Zoltán A Nagyvárad melletti termálfürdők rövid története című, a Korunk folyóiratban megjelent írásából kiderül, a hagyomány szerint Helcher Félix (aki a váradi premontrei birtok első adminisztrátora volt 1711–1721 között) a szentmártoni pusztán az erdőséget vizsgálva észrevette, hogy a kondás az erdő aljában, a Luncs patak nádasában őrzi a gazdaság sertéseit.

Megfeddte a kondást, amiért a decemberi télben nem ment a disznókkal az erdőbe. A kondás azt felelte, hogy ez a hely jobb a sertéseknek, mert a nádas vize meleg.

Galéria

Fotó: Páva-Sándor Edina

Helcher erre kitisztíttatta a forrást, és deszkából valamilyen kis fürdőházat építtetett a forrás fölé. Hasonlóan írta le Mayer Antal is e történetet az 1861-ben kiadott füzetében, szerinte a fürdőt később az adminisztrátorról nevezték el Félixnek. Voltak, akik úgy tartották, hogy a fürdő már a török fennhatóság alatt is létezett, de valószínűleg akik ezt állították, a későbbi Félixfürdőt a közeli Szent László-fürdővel tévesztették össze.

Jelentős változás az 1770-es évek elején történt. Hatvani István az 1777-ben kiadott Thermae Varadiensis című könyvében azt írja, Ehenger Lajos adminisztrátor „felépíttette a forrás fölé az első emeletes épületet, melyben felül öt és alul is öt betegszoba volt. A tükörfürdőben a medence fagerendák helyett középen egy lábnyi széles kőfal által kétfelé osztott, hogy a nők a férfiaktól elkülönülve fürödhessenek. A tükrök oldalai és fenekei simított terméskövekből rakattak ki. A boldog, meleg forrás a kőtalpazat nyílásain keresztül bugyog fel...” Az egyik medencét 1982-ben feltárták, tatarozták, ma is látható a parkban a Bálint-forrás közelében. Ez az épület lett a fürdő első szállodája, Félix néven.

Galéria

Fotó: Destinatiaanului.ro

A fürdőtelepet a 19. század derekán kezdik el jelentősebben fejleszteni, sorra épülnek szállodák és magánvillák.

Az első világháború alatt, Megyeri Ferenc mérnök terve alapján 1917-ben felépítették a fürdő szimbólumává lett kis tornyos épülettel körülvett szabadtéri úszómedencét. Erre az időre alakult ki a fürdőnek az a képe, amely alapvetően nem változott egészen az 1960-as évekig. Egy 1948-i minisztertanácsi rendelettel megfosztották jogi személyiségüktől a romániai történelmi egyházakat, és minden vagyonukat elkobozták. Így vesztette el a premontrei rend Félixfürdőt is, mely a hatvanas évektől jelentős átalakításon esett át a kommunizmus éveiben – írja Péter I. Zoltán.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 31., péntek

Van olyan erdélyi város, ahol 12 500 euróért háromszobás lakást lehet vásárolni

Három szoba, két erkély, modern bútor – mindez egy nemrég felújított panelházban, és mindössze 12 500 euróért megvásárolható egy erdélyi városban – irányította rá a figyelmet a Fanatik.ro portál.

Van olyan erdélyi város, ahol 12 500 euróért háromszobás lakást lehet vásárolni
2024. május 31., péntek

Nem a kiskereskedelmi árstop, hanem a szövetkezeti háló a megoldás a gazdák számára

Húsz százalékra csökkentené Florin Barbu mezőgazdasági miniszter az élelmiszerek kiskereskedelmi árrését, ezzel védve a mezőgazdasági termelőket. A Krónika által megkérdezett Becze István agrárszakember szerint a gazdákon a szövetkezeti háló segíthet.

Nem a kiskereskedelmi árstop, hanem a szövetkezeti háló a megoldás a gazdák számára
2024. május 31., péntek

Nagy kockázatú kábítószereket terítettek a Kolozsváron lefülelt dílerek

Három személyt 30 napos előzetes letartóztatásba, egy negyediket pedig bírósági felügyelet alá helyeztek pénteken drogkereskedelem gyanúja miatt Kolozsváron.

Nagy kockázatú kábítószereket terítettek a Kolozsváron lefülelt dílerek
2024. május 31., péntek

Elkezdődött a pécskai Magyar Közösségi Ház felújítása, de összefogásra lesz szükség a befejezéshez

Hat évvel ezelőtt vásárolt meg egy régi portát Magyar Közösségi Ház céljára a Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület. Az Arad megyei magyarság egyik vidéki központját akarták létrehozni, de a kezdeti lendületet megtörte a koronavírus-járvány.

Elkezdődött a pécskai Magyar Közösségi Ház felújítása, de összefogásra lesz szükség a befejezéshez
2024. május 31., péntek

Megépült a leglátványosabb via ferrata Bihar megyében, százezer turista fordul meg a szorosok falujában (videóval)

Felavatták Bihar megye leghosszabb via ferratáját, mely a tizedik vasalt hegyi túraútja a megyének. Biharrósa örvend a turisztikai fejlesztéseknek, amelyek tavaly 100 ezer természetbarátot csalogattak a Király-erdőben található községbe.

Megépült a leglátványosabb via ferrata Bihar megyében, százezer turista fordul meg a szorosok falujában (videóval)
2024. május 31., péntek

Ingyenesen megcsodálható a régi pompájában tündöklő válaszúti Bánffy-kastély

Nyitott kapuk hetét tartanak június 3–10. között a válaszúti Bánffy-kastélynál, az érdeklődők belülről is megtekinthetik a gyönyörűen felújított Kolozs megyei épületet.

Ingyenesen megcsodálható a régi pompájában tündöklő válaszúti Bánffy-kastély
2024. május 31., péntek

Pénzért átengedte a diákokat, hiányzásaikat is igazolta: büntetőeljárás indult egy Arad megyei tanár ellen

Büntetőeljárás indult egy Arad megyei tanár ellen, aki pénzösszegek fejében kiérdemeletlen jegyeket adott diákjainak, és szemet hunyt a hiányzásaik fölött.

Pénzért átengedte a diákokat, hiányzásaikat is igazolta: büntetőeljárás indult egy Arad megyei tanár ellen
2024. május 31., péntek

„Rajtunk múlik”: a választásokon való részvételre buzdít Kató Béla református püspök

„Menjünk el szavazni” – erre kéri az erdélyi magyarokat pénteken kiadott választási felhívásában Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke.

„Rajtunk múlik”: a választásokon való részvételre buzdít Kató Béla református püspök
2024. május 31., péntek

A magyarság olyan virág, aminek az anyaország a közepe, a külhoni magyarság pedig a szirmai – Altorjai Anita a Duna Napokról

A torockói Duna Napok idén ünnepli 10. évfordulóját. A május 31. és június 2. között sorra kerülő jubileumi rendezvény kapcsán a Krónika Altorjai Anitával, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatójával készített interjút.

A magyarság olyan virág, aminek az anyaország a közepe, a külhoni magyarság pedig a szirmai – Altorjai Anita a Duna Napokról
2024. május 30., csütörtök

Nem tartja lehetetlennek négy erdélyi magyar képviselő bejuttatását az EP-be az SZNT elnöke

A jelenlegi kettőhöz képest négy képviselőt is bejuttathat az Európai Parlamentbe a romániai magyarság a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint a június 9-ei választáson.

Nem tartja lehetetlennek négy erdélyi magyar képviselő bejuttatását az EP-be az SZNT elnöke