Tavaly szervezték meg első ízben, és nagy sikernek örvendett a Máramarosszigeti Magyar Napok
Fotó: Máramarosszigeti Magyar Napok/Facebook
A város szülöttjének, Prielle Kornélia színésznőnek, Petőfi szerelmének avatnak emlékszobát a Máramarosszigeti Magyar Napokon. A hétvégi, három napos rendezvényről Pintér Zsolt, az RMDSZ Máramaros megyei szervezetének elnöke, a kiállításról Szebeni Zsuzsanna színháztörténész és Kovács Péter Zoltán helyi református lelkész beszélt a Krónikának.
2024. július 11., 18:352024. július 11., 18:35
2024. július 11., 18:442024. július 11., 18:44
Hiánypótló rendezvény a kulturális, zenei programokat felsorakoztató Máramarosszigeti Magyar Napok, amelyet másodízben szervez meg az RMDSZ helyi és megyei . A péntektől vasárnapig tartó magyar ünnepről Pintér Zsoltot, a Máramaros megyei RMDSZ elnökét kérdeztük, aki úgy fogalmazott, a magyarság nagyon várta már, hogy legyen saját rendezvénye.
A Máramarosszigeti Magyar Napok „belakja” a város központját
Fotó: Máramarosszigeti Magyar Napok/Facebook
Pintér Zsolt azt mondta, a tavalyi első alkalom nagyon sikeres volt, módfelett örültek a helyiek. Máramaros megye hatványozottan szórványvidéknek számít, ugyanis a népszámlálási adatok szerint a lakosságnak 5,7 százaléka – azaz 21 ezer lakos – vallotta magát magyarnak, míg Máramarosszigeten a város 8,4 %-a, azaz 2771 fő.
„Azt szeretnénk, hogy Máramarossziget főterén tartsuk a rendezvénysorozat eseményeit,
De a környékbeli falvakban élő magyarokat is várjuk” – jelentette ki Pintér Zsolt. Hozzátette, a máramarosszigeti RMDSZ szervezi az eseménysorozatot Orosz Krisztofer Leventével az élen, de mások is sokat adnak hozzá, például a helyi református egyházközség. Mint mondta, a három napos eseménysorozat kínálatában mindenki találhat kedvére való programot: lesz biciklis akadályverseny, futóverseny, kulturális megemlékezés, panelbeszélgetések, istentisztelet, szentmise, könyvbemutató,
Persze szórakoztató programokból sem lesz hiány, kvízest, koncert is várja a közönséget.
Gyerekfoglalkozásokat is szerveznek a Máramarosszigeti Magyar Napokon
Fotó: Máramarosszigeti Magyar Napok/Facebook
Pintér Zsolt kiemelte, első alkalom, hogy neves magyarországi együttes lép fel Máramarosszigeten: vasárnap a Beatrice veterán rockzenekar csap majd a húrok közé. Pintér kérdésünkre arról is beszélt, hogy a többi,
és a zenei, gasztronómiai programokon vagy a gyerekfoglalkozásokon, de természeten más programokon is szívesen látják a románságot vagy a más nemzetiségűeket.
A magyar közösség ünnepe a máramarosi szórványban
Fotó: Máramarosszigeti Magyar Napok/Facebook
Hozzátette, például a nagybányai magyar ünnepet szinte 20 éve majdnem ugyanúgy szereti a románság, mint a magyarság. „Fontos célunk, hogy a vegyes házasságban élőket megszólítsuk rendezvényeinkkel, hogy az ezekben a családokban élő gyerekek magyar közösségben, környezetben legyenek, és
– emelte ki Pintér Zsolt.
A Prielle Kornélia (1826 – 1906) színésznő előtt tisztelgő emlékszoba megnyitóját pénteken 14 órakor tartják a máramarosszigeti református gyülekezeti házban. Az eseményen jelen lesz Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője, az emlékszoba felújításának védnöke. A Máramarosszigeti Magyar Napok programja az esemény Facebook-oldalán található.
A máramarosszigeti születésű Prielle Kornélia (1826 – 1906) ünnepelt színésznő volt, Ferenc József koronás arany érdemkereszttel tüntette ki
Fotó: https://www.theatermuseum.at/
Az emlékszoba avatásának jelentőségéről megkérdeztük Kovács Péter Zoltán lelkipásztort, aki két és fél éve szolgál a jelenleg 950 reformátust számláló Máramarosszigeten és a környező szórványtelepüléseken. Az ő kezdeményezése is, hogy emléket állítsanak a városban Prielle Kornéliának. A lelkészt arról kérdeztük, hogy kulturális szempontból, a magyar közösségre nézve mi a jelentősége az emlékszobának,
Összefogás. Sokan bekapcsolódnak a Máramarosszigeti Magyar Napok rendezvényeibe
Fotó: Máramarosszigeti Magyar Napok/Facebook
Kovács Péter Zoltán történeti visszatekintésként elmondta, hogy a színésznő szülőházát a 19. században Szabó Aurél jogász vásárolta meg, aki felépítette ott saját palotáját. Szabó Aurél jogász az egykori máramarosszigeti református gimnázium keretében működő jogi akadémia jogászprofesszora volt.
„Máramarossziget központjában van a református templom, azzal szemben található az egykori református iskola épülete, ami 1550-ben nyitotta meg kapuit – ebben az intézményben Erdély területén először indult el a jogászképzés. Szabó Aurél, aki egyik jogászprofesszora volt a jogi akadémiának, megvásárolta a Prielle családtól a házukat, annak a helyén építette fel saját palotáját.
– fejtette ki a lelkész.
Méltányolja a helyi magyarság a Máramarosszigeti Magyar Napokat
Fotó: Máramarosszigeti Magyar Napok/Facebook
Hozzátette, az ingatlan jelenleg államosított épületként a város tulajdonában van. Az egykori nyári színház épülete, ahol nagyon sokszor lépett fel Prielle Kornélia gyerekkorában, aztán később felnőttként is sokszor visszatért ide, teljesen megsemmisült, úgyhogy lényegében az egyházközség tulajdonában levő tárgyak alapján indult az emlékszoba kialakításának a története.
„Fontos lesz ez az emlékhely a helyi közösség számára. Tulajdonképpen már van kiállításunk, a Prielle Kornéliáról szóló tárlattal válik teljessé az identitásőrzést szolgáló gyűjtemény. A gyülekezeti házban ki van alakítva egy egyháztörténeti kiállítás az egyházközség festményeinek gyűjteményeiből, az 1700-as évektől kezdődően” – mondta el a lelkész.
Prielle Kornéliáról 1865-ben készült ez a szerepfotó, amelynek alapján rekonstruálták az öltözéket
Fotó: https://www.theatermuseum.at
A tárlat kurátora, Szebeni Zsuzsanna színháztörténész a Krónikának elmondta, a kiállításon pannókon mutatják be a színésznő élettörténetét, de különleges tárgyi emlékeket is felsorakoztatnak. Látható lesz Prielle Kornélia két színpadi jelmezének rekonstrukciója, valamint eredeti, a színésznőhöz köthető, Kolozsváron frissen restaurált korabeli textíliák. „Kiállítjuk Prielle Kornélia bérmálási emlékhímzését, amit később a rajongói nagy méretű, gyönyörű, stílusában empír hímzéssel egészítettek ki – ennek a nagy textíliának a közepén látható a színésznő gyerekkori munkája.
– mondta a színháztörténész.
Hozzátette, öröm és kihívás volt elkészíteni a kiállítást, a rekonstrukciókat.
Prielle Kornélia színpadi jelmezének rekonstrukciói is láthatóak lesznek a máramarosszigeti emlékszobában
Fotó: Szebeni Zsuzsanna
Prielle Kornélia 1826. június 1-jén látta meg a napvilágot Prill Antónia néven szülei első gyerekeként, 2-án tartották keresztvíz alá Máramarosszigeten katolikus szertartás szerint. Apja Prill József (?–1867) szíjgyártómester, édesanyja Székely Eleonóra (1800–1843). Anyja Kornéliának szólította, s később bérmaneve is az lett. Hatévesen már tudott olvasni és írni, amire a háznál levő kosztos diák tanította. Nyolc évesen a helyi zárdaiskolába íratták be, ahol olvasáson, íráson kívül némi számtant, s főként finom kézimunkák készítését sajátította el. Két év alatt első tanulóként végezte el az elemi iskolát, amelyet még három év ismétlés és segédtanítónői időszak követett az anyja akaratából.
Rekonstruált színpadi jelmez
Fotó: Szebeni Zsuzsanna
Édesanyja halála után Kornélia a tizenegy éves Lilla húgát is magához vitte színésznek. Dérynével való ismeretségére már 1843 tavaszán került sor, amikor Zilahon játszottak.
Kilényi Dávidnak, az első magyar vállalkozó színi direktornak a társulatában játszottak együtt Marosvásárhelyen, Csernátonban, Brassóban és Kézdivásárhelyen. 1844-ben lépett először a budapesti Nemzeti Színház színpadára. Petőfi Sándorral való kapcsolatáról több kortársa is írt, ő maga is megírta emlékeit róla. Gróf Teleki Sándorral való kapcsolatának nyomait levelezésük őrzi. A „vad gróf”, író és katona Teleki Sándor (Petőfi, Liszt, Victor Hugo barátja, Bem és Garibaldi tisztje) emigrációból való hazajövetele után is jó viszonyt ápolt a művésznővel. Viszonylag szabályos mederben folyó életében nem volt semmi rendkívüli, amely ne illeszkedett volna a színészi pálya korabeli kereteibe; számos nemesi származású kérőjének személye, vallásváltása sem – 1847-ben áttért a református vallásra – , s talán az sem tekinthető annak,
A forradalmi események azonban nemcsak a magyar nyelvű színházi rendszert forgatták fel, hanem magánéletében is változást hoztak. Elvált honvédnek állt férjétől 1849. áprilisában és ugyanez évben második házasságát kötötte meg Hidassy Elek földbirtokos kapitánnyal; a tőle való elválása a körülmények ismeretében a színésznői pálya szokványos állomásaként könyvelhető el.
1859-től, s majd 1861-től harmadik és végleges pesti nemzeti színházi szerződésével az intézmény megbecsült és ünnepelt színésznőjévé vált, és újra férjhez ment első férjéhez. Nemzeti Színházi végleges szerződése egybeesik a modern társadalmi/polgári színmű térhódításával. „Az új színművek egyik fő alakja, a modern jellemkép leghűbb ábrázolója volt” – írta róla Rakodczay Pál még Prielle életében megjelent életrajzában. Prielle játékát a századközépen a francia Rachel Félixéhez és az olasz Adelaide Ristoriéhoz, majd a század második felétől Sarah Bernhardt és Eleonora Duse játékához viszonyították, akik mind felléptek Budapesten. 1870-ben több hónapon át Szerdahelyivel együtt járták Drezda, Lipcse, Berlin és Párizs városok színházait.
Fotó: Szebeni Zsuzsanna
Még életében, 1902. június 5-én felavatták márványszobrát, Telcs Ede alkotását a Nemzeti Színház társalgójában. Máramarosszigeten utoljára 1902 szeptemberében lépett fel az Ahol unatkoznak című előadásban. 1905. december 24-én feleségül ment Rozsnyai Kálmán (1874-1948) íróhoz. 1906. február 26-án halt meg.
Hatványozottan szórványvidéknek számító városban szerveznek első ízben a környékbeli magyarságot megszólító rendezvénysorozatot: a Máramarosszigeti Magyar Napok a hét végén várja közönségét.
Az év első 11 hónapjában elfogott, Arad megyén keresztül az országot illegálisan elhagyni próbáló külföldiek többsége munkavállalás céljából érkezett Romániába.
Ferenc pápa december 18-án engedélyezte annak a dekrétumnak a közzétételét, amely elismeri, hogy Márton Áron püspök az életszentséget hősies fokban gyakorolta.
Szerdai ülésén a kormány jóváhagyja a kudzsiri fegyvergyár korszerűsítéséhez szükséges beruházást – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Több mint 2600 gyermekrajzot vetítenek ki a Tamási Áron Színház homlokzatára december 20. és 22. között.
A Wizz Air légitársaság növeli a járatok gyakoriságát a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtérről és oda irányulóan. Az ünnepi időszakban heti 6 járat indul Londonba és 4 Budapestre, illetve vissza.
A legfelsőbb bíróság ítélete szerint előzetes letartóztatásban marad az év végi ünnepek alatt az aradi robbantásos merényletben elhunyt üzletember, Ioan Crișan lánya, Laura Bîlcea, akit azzal gyanúsítanak, hogy felbérelt két férfit apja meggyilkolására.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) egy sor első- és másodfokú riasztást adott ki kedden viharos erejű szélre, hóviharra és jegesedésre.
Tűz ütött ki egy kolozsvári házban, a tűzoltók szénné égve találtak meg benne egy 85 éves nőt – tájékoztatott kedden a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Kocsik Imre személyében az RMDSZ jelöltjét választották meg az Arad megyei Pécska alpolgármesterévé hétfőn. Klebelsberg Kuno egykori magyar kultuszminiszter szülővárosában legutóbb húsz esztendeje volt magyar tisztségviselő a végrehajtásban.
Belső vizsgálat indult a kolozsvári gyermekkórházban, és a Kolozs Megyei Tanács is vizsgálatot indít, miután az egyik beutalt kisbaba édesanyja rögzítette és közzétette az intézményben tapasztalható nyomorúságos körülményekről készített képeket.
szóljon hozzá!