Pénzt vagy aranyat? A verespataki kitermelés folytatására is kényszeríthetik Romániát Marcel Boloş szerint

„Születhet még meglepetés, egy nem anyagi jellegű döntés. Ez azt jelenti, hogy a román államot rákényszeríthetik a kitermelés folytatására. Tartjuk magunkat a nemzetközi bíróság által meghozandó döntéshez (…) Egyértelmű, hogy ez a nem pénzügyi döntés a költségvetési ráfordítások szempontjából könnyebben végrehajtható lenne. Figyelembe lehet venni azt a tényt, hogy az aranykincsünk kitermelésére vonatkozó engedély még mindig érvényben van” – magyarázta a pénzügyminiszter.

korábban írtuk

Milliárdokba fájhat a meghiúsult verespataki aranybányaprojekt: a román kormány arra készül, hogy elveszítik a pert

A román kormány arra készül, hogy elveszíti a washingtoni pert, amelyben a kanadai Gabriel Resources vállalat többmilliárd dolláros kártérítést követel a gigaberuházást nagy nehezen megakadályozó román államtól.

Mint ismeretes, a kormány sajtóirodájának múlt heti bejelentése szerint

A kanadai cégek 2015 júliusában kezdeményezték a kártérítési eljárást a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja nemzetközi választottbíróságánál. A bíróság 2023 szeptemberében az eljárást lezártnak nyilvánította. A kormány szerint a választottbíróság még nem közölte az ítéletet a pénzügyminisztériummal, és a „közlés pontos időpontja nem ismert”.

A kormány közölte azt is, hogy az államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló washingtoni egyezmény tartalmazza azokat a lehetséges jogorvoslati lehetőségeket, amelyekhez Románia folyamodhat számára kedvezőtlen ítélet esetén.

A két vállalat körülbelül 6,7 milliárd dollár kártérítést követel emiatt Bukaresttől. A kanadaiak a perben arra hivatkoztak, hogy a kormány 2010-ben helytelen módon felvette a Verespatakra tervezett aranykitermelés helyszínének egy részét a történelmi műemlékek listájára, a környezetvédelmi minisztérium kilenc éven keresztül (2006–2015 között) nem adott ki ajánlást a bányaprojekt környezeti hatásvizsgálatáról, majd 2013-ban a parlament elutasította az aranykitermelést lehetővé tevő törvénytervezetet.

korábban írtuk

Több autópályát lehetne építeni a Verespatak-ügyben a román államtól követelt kártérítésből

Összesen 6,7 milliárd dollár kártérítést kér a Gabriel Resources Ltd. és a Gabriel Resources (Jersey) vállalat a román államtól a verespataki bányaprojekt meghiúsulása miatt – közölte csütörtökön a kormány sajtóosztálya.

Emellett azzal érveltek, hogy a kormány kezdeményezésére Verespatakot 2021-ben felvették az UNESCO világörökségi listájára, ami jogilag lehetetlenné tette a bányaprojekt megvalósítását – részletezte az Agerpresnek adott válaszában a kormány sajtóosztálya. Az eljárás során Románia jogi képviselői elutasították a felperesek nemzetközi megállapodások megsértésére vonatkozó állításait. Érveik szerint a befektetők a felelősek a bányaprojekt meghiúsulásáért, mert nem szerezték meg a törvényekben előírt engedélyeket a verespataki bányászathoz szükséges létesítmények megépítéséhez és magához a kitermeléshez, illetve nem nyerték el a beruházásban érintett helyi közösség támogatását sem. Ugyanakkor a román állam ügyvédjei szerint Verespatak felvétele a világörökségi listára nem érinti a befektetőknek azt a jogát, hogy a bányaprojekt megvalósításához szükséges engedélyekért folyamodjanak.