Az önrendelkezésről szólt a hétvége a partiumban: miközben Szatmárnémetiben Kereskényi Sándor, az RMDSZ Kulturális Autonómia Tanácsának tagja szervezett konferenciát, az EMNP Érmihályfalván indíotta útra autonómiakaravánját.
2014. május 11., 17:502014. május 11., 17:50
Kedvező külpolitikai történések hozhatják közelebb az erdélyi magyarokhoz az autonómiát. Lehetőség volna a regionalizációs törekvések kihasználása is, azonban a dolog kimenetele kétséges, az RMDSZ-ben ugyanis nem létezik valós politikai akarat az önrendelkezésért folytatott küzdelemre – ez volt a következtetése a pénteken a szatmárnémeti Láncos templomhoz tartozó Kálvineumban megszervezett autonómia-konferenciának.
Kereskényi Sándor irodalomtörténész meghívására Bakk Miklós politológus, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem tanára tartott előadást Thoroczkay Sándor történész felvezetőjét követően.
Utóbbi azt fejtegette, hogy az önrendelkezésnek nemzeti történelmünkben komoly hagyománya van: egyfajta közösségi autonómiának tekinthető a hét vezér által létrehozott laza törzsszövetség, majd a 13. századtól bevezetett megyerendszer is a helyi önrendelkezési jogot szavatolta, ahol választott alispánok kezében volt az irányítás, mely rendszer a 19. század közepéig maradt fenn.
Szót ejtett a 20. századi autonómiatörekvésekről is, valamint a Sztálin által kikényszerített Magyar Autonóm Területről, ami vélekedése szerint nem hozott valódi önrendelkezést, viszont alapul szolgált a magyar autonómia románok általi negatív megítéléséhez.
Mindenkinek mást jelent az autonómia
Bakk Miklós tudománynépszerűsítő előadásában mindenekelőtt az autonómia fogalmát próbálta tisztázni, ugyanis – mint kifejtette – az erdélyi magyarokra jellemező kompromisszumképtelenség mellett az is akadályozza az önrendelkezési törekvésekről szóló közbeszédet, hogy ki-ki mást ért az autonómia kifejezés alatt.
A politológus szerint Európa-szerte elterjedt módja a konfliktushelyzetek rendezésének a helyi önrendelkezési jogok biztosítása – Olaszországban, Spanyolországban, Finnországban és Belgiumban is léteznek autonóm közösségek. Igyekezett tisztázni továbbá a területi és a kulturális autonómia fogalmát, rámutatva a kettő közötti különbségekre is.
Bakk Miklós szerint a magyar önrendelkezési törekvések kiteljesítése szempontjából a regionalizáció hordozna magában lehetőségeket, amennyiben a felosztásnál az etnikai és történelmi hagyományokat is figyelembe vennék. A létező két – székelyföldi és partiumi – törekvés kapcsán nem nyilatkozott túlságosan bizakodóan. Mint kiejtette: alkotmánymódosításra lenne ehhez szükség, aminek jelenleg nincs politikai realitása.
„Nem kellene tűrni a maszatolást!”
Kereskényi Sándor, az RMDSZ Kulturális Autonómia Tanácsának tagja pesszimistán nyilatkozott a kérdésről: mint kifejtette, a tapasztalata az, hogy a szövetség mindössze politikai eszköznek tekinti az autonómia ügyét, valódi akarat nem létezik a közösségi önrendelkezés kivívására. Úgy vélte: az RMDSZ nagyon óvatosan bánik ezzel a kérdéssel, félve attól, hogy saját belpolitikai súlyát meg ne gyengítse az autonómia túlhangsúlyozása révén.
Kereskényi szerint Szatmárban létezik egy informális, befolyásos emberekből álló román tanács, amely eldöntötte: többé nem engedik vissza a magyarokat a hatalomba. Véleménye szerint Victor Ponta nem egészen két hete Avasfelsőfaluban tett bejelentése ezt türközte. Kereskényi szerint sajnálatos, hogy az RMDSZ ezt a lépést lényegében válasz nélkül hagyta.
Hozzátette: nem kellene tűrni a maszatolást a helyi autonómia kérdése körül, fokozni kellene a vezetőkre nehezedő nyomást e téren, hogy fel legyünk készülve egy esetleges kedvező külpolitikai fordulatra, és ki tudjuk azt használni az önrendelkezési jog megszerzésére.
Karavánon a Néppárt
Az Erdélyi Magyar Néppárt eközben több erdélyi település érintésével autonómiakaravánt indított, amelynek keretében vezetői és szakértői ismertetik a korábban közvitára bocsátott néppárti autonómiakoncepciót. A körút első állomása Érmihályfalván volt.
Az eseményen Tőkés László európai parlamenti képviselő arról beszélt, hogy az egyházban, az EP-ben és Erdélyben egyaránt szükségesnek tartja az önrendelkezésre való törekvést. A hit fontosságát emelte ki az autonómiaküzdelemben, amelyet egy futballmérkőzéshez hasonlított: az a csapat, amely a meccs elvesztésének gondolatával lép a pályára, az bizonyára veszíteni is fog.
„Ha valaki kételkedne harcunk sikerében, az gondoljon a huszonöt évvel ezelőtti Temesvárra, ahol egy sokszorosan megalázott, lenézett, elnyomott gyülekezet vívta ki szabadságát” – hangsúlyozta. Megítélése szerint felértékelődött az autonómia „árfolyama”, megnőtt az ázsiója, immár nem kerülheti el Európa sem, hogy szembenézzen a kollektív kisebbségi jogokkal. Tőkés László úgy vélekedett, hogy döntő fordulat érlelődik e tekintetben.
Bakk Miklós eközben egyebek mellett leszögezte, a területi közösségeket nem Bukarestből irányítva megrajzolni, hanem elismerni kell, hiszen ezek eleve léteznek. Mint ecsetelte, a néppárt javaslatcsomagja több elemet tartalmaz, mint például egy általános szabályozást a területi-regionális közösségekre nézve, a régiók létrehozásának törvényeit, illetve a régiók közösségének alapján készült statútumot. Az előadó felhívta a figyelmet: Románia mostani államberendezkedése nem felel meg az uniós térség kihívásainak, számos anomália tapasztalható, ezért elkerülhetetlen a régiók újragondolása.
Az előadást követően Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke úgy vélekedett, a legfőbb feladat a 2016-os választásokon való sikeres szereplés, annak érdekében, hogy a jelenlegi „labanc hatalommal szemben átütő sikert érjen el a néppárt”. Ezzel pedig egy olyan alkupozíció teremtene, amelyben lehet beszélni az autonómiáról – vélekedett Toró T. Tibor.
A partiumi autonómiára vonatkozóan kifejtette: többletfeladatok előtt áll a Partiumi Autonómia Tanács, hiszen a régió identitása nem olyan erős, mint Székelyföld esetében. Ehhez egy erős, elkötelezett, harcra elszánt munkára van szükség – szögezte le a pártelnök.
Iskolájuk felújításának befejezéséért tüntettek Sepsiszentgyörgy egyetlen román középiskolájának, a Mihai Viteazul Főgimnáziumnak a diákjai és szüleik pénteken, az öt éve tartó munkálatok befejezését kérve.
Szerszámokkal és különböző barkácsfelszerelésekkel együtt ellopott körözött mikrobuszt tartóztattak fel a rendőrök péntek délelőtt a dél-erdélyi (A1-es) autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán.
Kemény büntetést fizet az, aki hivatalos iratok nélkül vadonból befogott állatot tart a portáján. Egy őzet tartó csíkszentsimoni lakost ezer lejre bírságolt meg az állatvédelmi rendőrség.
Romániában egyre több rotavírus-fertőzéses esetet regisztrálnak. Az orvosok arra figyelmeztetnek, hogy a betegség leginkább az 5 év alatti gyermekeket érinti.
Az iskolaelkerülés, az antiszociális magatartások és a tiltott szerek fogyasztásának megelőzésére rendezett razziát a Szilágy Megyei Rendőr-főkapitányság, közösen a Szilágy megyei csendőrség tagjaival.
Felszámolná az „informális politikai alkuk” erdélyi magyar világát, felszabadítaná az erdélyi magyarok politikai képzelőerejét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom, amely alternatív érdekérvényesítési csatornákon keresztül szeretne cselekvően fellépni.
A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából idén is megrendezi a Duna Napokat az Europa Nostra-díjas magyarlakta faluban a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.
Emléktáblaavatással és az életművéről szóló kiállítással emlékeztek Apáczai Csere Jánosra csütörtökön Kolozsváron, az erdélyi magyar pedagógus, filozófus és teológus születésének 400. évfordulója alkalmából.
A vadászat biztonságosabbá és átláthatóbbá tételét célzó törvénymódosítást kezdeményezett Dragoș Ciobotaru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Vrancea megyei képviselője.
Állatkínzás miatt indult eljárás egy vaskohsziklási férfi ellen, aki a szomszéd kutyáját megverte. Az elkövetőt szerdán őrizetbe vették.
szóljon hozzá!