Párhuzamos világban élnek a románok és a magyarok, nyelvi intolerancia „mozgatja” a magyarellenességet

Fekete napok. Soviniszta tüntetésre, magyarellenes atrocitásokra került sor Marosvásárhelyen 1990. március 19–20-án •  Fotó: Azopan Photoarchive – www.azopan.ro/Bálint Zsigmond

Fekete napok. Soviniszta tüntetésre, magyarellenes atrocitásokra került sor Marosvásárhelyen 1990. március 19–20-án

Fotó: Azopan Photoarchive – www.azopan.ro/Bálint Zsigmond

Leginkább aszimmetria és párhuzamosság jellemzi a románság és magyarság viszonyát, a fekete március óta eltelt 31 év során egyre inkább növekedett a távolság a két közösség között Marosvásárhelyen – állapította meg a Krónikának a véres etnikai konfliktus évfordulója apropóján Kiss Tamás szociológus. Szerinte a magyarok kettős világban élnek: minduntalan ki kell lépniük a komfortzónájukból, miközben a román világba ágyazott intézményes magyar világban élnek.

Kiss Judit

2021. március 19., 19:422021. március 19., 19:42

Leginkább az aszimmetria és a „párhuzamos világok” működése jellemzi jelenleg a román–magyar viszonyokat – mondta el megkeresésünkre Kiss Tamás, akit az 1990-es marosvásárhelyi fekete márciusi események 31. évfordulója apropóján kérdeztünk. A Marosvásárhelyen született szociológus vezetésével tavaly felmérést végeztek a Székelyföldi Közpolitikai Intézet és a Bálványos Intézet szakemberei Kisebbségi Monitor 2020 címmel, a kutatásban a román–magyar viszony különböző aspektusait is vizsgálták.

Erős a nyelvi intolerancia

Idézet
A románok és magyarok közti viszonyra jellemző aszimmetria elsősorban a két nyelv státusának egyenlőtlenségéből adódik.

A különféle egyenlőtlenségek gyakorlatilag erre vezethetők vissza. Tavalyi felmérésünk során azt is vizsgáltuk, hogy a románok magyarellenessége milyen dimenziókban nyilvánul meg” – fejtette ki a kolozsvári társadalomkutató. Az egyéni szintű diszkrimináció elterjedtségét, elfogadottságát is elemezték, illetve a különböző magyar etnopolitikai célkitűzések, a létező kisebbségi jogosítványok elfogadottságát, a nyelvpolitikák, a nyelvhasználattal kapcsolatos elképzelések támogatottságát, az ezzel kapcsolatos attitűdöket. De a magyar állampolgársággal, a nemzetpolitikával kapcsolatos megítéléseket is.

„A vizsgálatnak az volt a legfontosabb eredménye, hogy az egyéni szintű diszkrimináció formái – például hogy egy magyart diszkrimináció ér a munkaerőpiacon, vagy hogy egy román nem akarja kiadni a lakását egy magyarnak – kevésbé jelentenek gondot, sőt e tekintetben némi javulás érzékelhető a korábbi időszakhoz képest. Ami nagyon pregnánsan megnyilvánul, az a nyelvhasználattal kapcsolatos intolerancia” – hívta fel a figyelmet a szociológus. Kifejtette,

a megkérdezett románok egyharmada mondta, hogy zavarja, ha körülötte magyarul beszélnek, miközben jóval kevesebb azoknak az aránya, akiket általában zavar, ha idegen nyelven beszélnek körülöttük.

„Nagyon nagy azoknak az aránya, akik azt mondják, zavarja őket, ha a magyarok úgy beszélnek anyanyelvükön, hogy a közelben ott van egy román, aki nem érti. Ez is a nyelvi intolerancia egy formája. Ugyanakkor a hivatalos magyar nyelvhasználatot, a létező kisebbségi jogosítványokat a románok döntő többsége elutasítja” – mondta a szociológus, aki szerint a nyelvvel kapcsolatos aszimmetria „mozgatja” a magyarellenességet.

Pogrom. 1990. március 19-én és 20-án Marosvásárhelyen etnikai zavargások történtek,többen meghaltak, több százan megsebesültek Galéria

Pogrom. 1990. március 19-én és 20-án Marosvásárhelyen etnikai zavargások történtek,többen meghaltak, több százan megsebesültek

Ahol mindenki kisebbséginek érzi magát

Kiss Tamás összetett kérdésnek nevezte, hogy a tömbben, valamint a szórványvidékeken élő magyarság más-másféleképpen szembesül-e diszkriminációval, elutasítással. „Ahol kisebb arányt képviselnek a magyarok, ott kevésbé láthatóak. A tavalyi felmérés a székelyföldi románokra nézve kicsi esetszámot tartalmaz, de

Idézet
más vizsgálatokból az látszik, hogy a Székelyföldön, például Sepsiszentgyörgyön mindenki, így a románok is kisebbségben érzik magukat”

– mutatott rá a szociológus. Kifejtette, az ottani románság egy része ragaszkodik az aszimmetrikus nyelvhasználati normákhoz, vagyis nem hajlandó megszólalni magyarul, ellenez bármifajta szimmetriát a két nyelv között, például azt, hogy a román gyerekek is tanuljanak magyarul, és ne csak fordítva. De természetesen nem mindenki viszonyul ekképpen a magyarsághoz, vannak, akik toleránsabbak. „A székelyföldi román közösség megosztott e tekintetben. A Székelyföldi Közpolitikai Intézetnek volt például egy vizsgálata, amiből kiderült, Kovászna megyében a vezető állami tisztségviselők fele román.

Idézet
Azok, akik az állami szektorban dolgoznak és ott bizonyos értelemben privilégiumokat élveznek a románságuk miatt, próbálják tartani ezt az aszimmetriát, intoleránsabbak, mint a Székelyföldön kívül élő románok”

– mondta a szociológus. Hozzátette, a székelyföldi románság se egységes e tekintetben, hiszen sokan élnek vegyes házasságban, ők például nagyobb eséllyel gravitálnak magyar irányba: magyar iskolába adják gyerekieket, a magyar nyelvet is használják.

•  Fotó: Azopan Photoarchive – www.azopan.ro/Bálint Zsigmond Galéria

Fotó: Azopan Photoarchive – www.azopan.ro/Bálint Zsigmond

Marosvásárhely, a párhuzamos világok városa

Kérdésünkre, hogy Marosvásárhelyen, a fekete március városában hogyan körvonalazódik a román–magyar viszony, Kiss Tamás úgy fogalmazott, nagymértékben párhuzamos világok működnek. „Nagyfokú az etnikai párhuzamosság. Bizonyos értelemben ott is megtalálhatók a Székelyföldön érvényes kategóriák: ott is van nyitottabb része a román közösségnek, de a magyarok irányában toleráns román réteg arányaiban kisebb.

Idézet
A vásárhelyi románoké mondhatni „önmagának elégséges” világ, de a vásárhelyi magyar is ilyen: „önmagának elég”, így elég jelentős a két közösség közti párhuzamosság.

Persze azért vannak átjárások a két közeg között” – fogalmazott Kiss Tamás.

Kérdésünkre, hogy tavaly őszi önkormányzati választások óta, aminek eredményeként Soós Zoltán lett a város polgármestere, érzékelhető-e árnyalatnyi változás a két közösség egymáshoz való viszonyában, a szociológus azt mondta, ezt még korai lenne megítélni, kevés idő telt el azóta.

•  Fotó: Azopan Photoarchive – www.azopan.ro/Bálint Zsigmond Galéria

Fotó: Azopan Photoarchive – www.azopan.ro/Bálint Zsigmond

Ugyanakkor

attól is függ a viszonyok alakulása, hogy mennyire lesz sikeres polgármester Soós, valamint hogy román ellenfelei mennyire fognak etnikai alapon tematizálni.

„Ez politikai konjunktúra, a két közösség viszonyára nézve nem lehet belőle mélyreható következtetéseket levonni. Dorin Florea 2000-ben került a város élére, akkor a románság úgy érezte, többségben van Vásárhelyen, és ez sokáig érvényes volt. Az etnikai szavazás is megmaradt sokáig, nemcsak abban az értelemben, hogy román pártokra szavaztak a vásárhelyiek, de abban az értelemben is, hogy egy jelölt mögött zártak össze. Florea gyengülésével, kifáradásával enyhült ez a dolog, és a legutóbbi helyhatósági választásokon a magyarok zártak össze” – magyarázta a szociológus. Hozzátette,

a fekete március óta eltelt 31 évben a párhuzamosság, a két közösség közti távolság megnövekedett Marosvásárhelyen.

„1990 és a fekete március ennek a távolodási folyamatnak a kezdete volt. De megjelentek a nyilvános terekben is a magyarok. Akkor a nyilvános terek fölötti dominancia is kérdéses volt egy olyan városban, ahol mindkét közösség többségben érezte magát” – hangsúlyozta Kiss Tamás. Intézményes értelemben a távolság és párhuzamosság mindenképpen növekedett: például oktatás szempontjából is, de kiépült sok magyar intézmény kulturális, sport, gazdasági vonalon is. „Sokkal kompaktabb kisebbségi intézményrendszer működik Vásárhelyen, mint 1990-ben. Viszont

nyelvhasználat tekintetében – még akkor is, ha vannak fontos törvények, lehetőség nyílik a hivatalokban az anyanyelvhasználatra – nem változott meg az aszimmetria: továbbra is egyértelműen a román nyelv dominanciája érvényesül a közszférában.

1990-ben is ez volt, csak akkor még nem létezett a párhuzamos magyar intézményvilág” – mutatott rá a szociológus.

•  Fotó: Azopan Photoarchive – www.azopan.ro/Tóth Levente Galéria

Fotó: Azopan Photoarchive – www.azopan.ro/Tóth Levente

A román világba ágyazott intézményes magyar világ

Úgy is lehet fogalmazni, hogy a román–magyar viszonyra az aszimmetrikus párhuzamosság jellemző: ez azt jelenti, sokszor úgy tűnik, mintha két párhuzamos társadalom lenne – fogalmazott Kiss Tamás. „De a románoknak nem kell soha kilépniük saját világukból, komfortzónájukból, a magyaroknak pedig minduntalan ki kell lépniük a sajátjukból, hiszen a hivatalos ügyeiket románul intézik” – mutatott rá. Mint magyarázta,

a magyar világ benne van valamiképpen a román világban, de a székelyföldi románságot leszámítva a románoknak ezzel nem is igen kell szembesülniük.

„Kolozsváron például nincs nagy jelentősége a románok szemében, hogy létezik egy magyar világ, mert ha mondjuk bemennek egy magyar helyre, iskolába, kocsmába, intézménybe, ott románul kommunikálhatnak. A magyarok ezzel szemben kettős világban élnek: minduntalan ki kell lépniük a komfortzónájukból, miközben a román világba ágyazott intézményes magyar világban élnek” – mondta a szociológus.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 18., péntek

Egyre több erdélyi megyében jelennek meg sakálok, nem szabad közelíteni hozzájuk

Sakálok jelentek meg Brassó megyében is, miután az elmúlt időszakban a Székelyföldön több ízben jelezték felbukkanásukat.

Egyre több erdélyi megyében jelennek meg sakálok, nem szabad közelíteni hozzájuk
2025. július 18., péntek

Kábítószercsempész erdélyi bűnbanda bukott le Spanyolországból ,,importált” nagy mennyiségű kannabisszal

Több mint 200 kilogramm kábítószert kobozott el a rendőrség Arad megyében két Maros megyei illetőségű férfitől, akik Spanyolországból csempészték Romániába a tiltott szereket. A kábítószer-csempész bűnbanda három tagját már korábban őrizetbe vették.

Kábítószercsempész erdélyi bűnbanda bukott le Spanyolországból ,,importált” nagy mennyiségű kannabisszal
2025. július 18., péntek

Egy ukránt hipotermiás állapotban hoztak le, egy másikat még keresnek a máramarosi hegyimentők

Hipotermiás állapotban hoztak le egy ukrán férfit a hegyimentők a Máramarosi-havasokból péntekre virradóra. Egy másik ukrán állampolgárt még keres a Salvamont.

Egy ukránt hipotermiás állapotban hoztak le, egy másikat még keresnek a máramarosi hegyimentők
2025. július 18., péntek

HPV: magyarul is felvilágosítják a fiatalokat Kolozs megyében, módosul az ingyenes oltásra jogosultak korcsoportja

Magyar nyelvű tájékoztató kampányban és a vidéki fiatalok felvilágosításában vállal szerepet a HPV Koalíció tagjaként a KIFOR. A kincses városban nemrég létrejött kezdeményezés célja, hogy hívja fel a figyelmét a HPV megelőzésére, a védőoltásra.

HPV: magyarul is felvilágosítják a fiatalokat Kolozs megyében, módosul az ingyenes oltásra jogosultak korcsoportja
2025. július 17., csütörtök

Merész újragondolás: polipos töltött káposztát kínál egy erdélyi étteremlánc

Polipos töltött káposztával rukkolt elő egy brassói étteremlánc, mind a négy vendéglőjükben megkóstolhatják a vendégek a különlegességet.

Merész újragondolás: polipos töltött káposztát kínál egy erdélyi étteremlánc
2025. július 17., csütörtök

Négy gyerek életét mentették meg a tragikusan elhunyt nagyváradi kisfiú szervei

Négy gyerek kapott szervet, egyikük szívet a július 15-én, egy tragikus baleset miatt elhunyt kosárlabdázó kisfiú halála után.

Négy gyerek életét mentették meg a tragikusan elhunyt nagyváradi kisfiú szervei
2025. július 16., szerda

Melegvíz nélkül marad húszezer háztartás a partiumi megyeszékhelyen

A gázkazánok beszerelése miatt csütörtökön napközben nem lesz melegvíz abban több mint 20 ezer aradi háztartásban, amelyek a távfűtési hálózaton keresztül kapják mind a fűtést, mind a melegvizet.

Melegvíz nélkül marad húszezer háztartás a partiumi megyeszékhelyen
2025. július 16., szerda

Iskolakezdésre beüzemelik a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, tovább késik a Korond-patak elterelése

Iskolakezdésre beüzemelnék a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, ezért gyorsított eljárással szerzik be a felszereléseket, amelyek révén ismét ihatóvá válna a folyónak a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett vize.

Iskolakezdésre beüzemelik a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, tovább késik a Korond-patak elterelése
2025. július 16., szerda

Több mint egy kiló kokaint találtak egy gépkocsiban a határrendészek

Több mint egy kilogramm kokaint fedeztek fel a román határrendészek egy Nagylakon keresztül az országba érkező autóban elrejtve.

Több mint egy kiló kokaint találtak egy gépkocsiban a határrendészek
2025. július 16., szerda

Több mint ezer székelyföldi háztartás maradt áram nélkül

Több Hargita megyei településen szünetel az áramszolgáltatás a viharos időjárás miatt – számolt be szerda délután a katasztrófavédelmi felügyelőség.

Több mint ezer székelyföldi háztartás maradt áram nélkül