Párhuzamos világban élnek a románok és a magyarok, nyelvi intolerancia „mozgatja” a magyarellenességet

Kiss Judit 2021. március 19., 19:42

Leginkább aszimmetria és párhuzamosság jellemzi a románság és magyarság viszonyát, a fekete március óta eltelt 31 év során egyre inkább növekedett a távolság a két közösség között Marosvásárhelyen – állapította meg a Krónikának a véres etnikai konfliktus évfordulója apropóján Kiss Tamás szociológus. Szerinte a magyarok kettős világban élnek: minduntalan ki kell lépniük a komfortzónájukból, miközben a román világba ágyazott intézményes magyar világban élnek.

Párhuzamos világban élnek a románok és a magyarok, nyelvi intolerancia „mozgatja” a magyarellenességet
galéria
Fekete napok. Soviniszta tüntetésre, magyarellenes atrocitásokra került sor Marosvásárhelyen 1990. március 19–20-án Fotó: Azopan Photoarchive – www.azopan.ro/Bálint Zsigmond

Leginkább az aszimmetria és a „párhuzamos világok” működése jellemzi jelenleg a román–magyar viszonyokat – mondta el megkeresésünkre Kiss Tamás, akit az 1990-es marosvásárhelyi fekete márciusi események 31. évfordulója apropóján kérdeztünk. A Marosvásárhelyen született szociológus vezetésével tavaly felmérést végeztek a Székelyföldi Közpolitikai Intézet és a Bálványos Intézet szakemberei Kisebbségi Monitor 2020 címmel, a kutatásban a román–magyar viszony különböző aspektusait is vizsgálták.

Erős a nyelvi intolerancia
A románok és magyarok közti viszonyra jellemző aszimmetria elsősorban a két nyelv státusának egyenlőtlenségéből adódik.

A különféle egyenlőtlenségek gyakorlatilag erre vezethetők vissza. Tavalyi felmérésünk során azt is vizsgáltuk, hogy a románok magyarellenessége milyen dimenziókban nyilvánul meg” – fejtette ki a kolozsvári társadalomkutató. Az egyéni szintű diszkrimináció elterjedtségét, elfogadottságát is elemezték, illetve a különböző magyar etnopolitikai célkitűzések, a létező kisebbségi jogosítványok elfogadottságát, a nyelvpolitikák, a nyelvhasználattal kapcsolatos elképzelések támogatottságát, az ezzel kapcsolatos attitűdöket. De a magyar állampolgársággal, a nemzetpolitikával kapcsolatos megítéléseket is.

„A vizsgálatnak az volt a legfontosabb eredménye, hogy az egyéni szintű diszkrimináció formái – például hogy egy magyart diszkrimináció ér a munkaerőpiacon, vagy hogy egy román nem akarja kiadni a lakását egy magyarnak – kevésbé jelentenek gondot, sőt e tekintetben némi javulás érzékelhető a korábbi időszakhoz képest. Ami nagyon pregnánsan megnyilvánul, az a nyelvhasználattal kapcsolatos intolerancia” – hívta fel a figyelmet a szociológus. Kifejtette,

a megkérdezett románok egyharmada mondta, hogy zavarja, ha körülötte magyarul beszélnek, miközben jóval kevesebb azoknak az aránya, akiket általában zavar, ha idegen nyelven beszélnek körülöttük.

„Nagyon nagy azoknak az aránya, akik azt mondják, zavarja őket, ha a magyarok úgy beszélnek anyanyelvükön, hogy a közelben ott van egy román, aki nem érti. Ez is a nyelvi intolerancia egy formája. Ugyanakkor a hivatalos magyar nyelvhasználatot, a létező kisebbségi jogosítványokat a románok döntő többsége elutasítja” – mondta a szociológus, aki szerint a nyelvvel kapcsolatos aszimmetria „mozgatja” a magyarellenességet.

Pogrom. 1990. március 19-én és 20-án Marosvásárhelyen etnikai zavargások történtek, többen meghaltak, több százan megsebesültek

Ahol mindenki kisebbséginek érzi magát

Kiss Tamás összetett kérdésnek nevezte, hogy a tömbben, valamint a szórványvidékeken élő magyarság más-másféleképpen szembesül-e diszkriminációval, elutasítással. „Ahol kisebb arányt képviselnek a magyarok, ott kevésbé láthatóak. A tavalyi felmérés a székelyföldi románokra nézve kicsi esetszámot tartalmaz, de

más vizsgálatokból az látszik, hogy a Székelyföldön, például Sepsiszentgyörgyön mindenki, így a románok is kisebbségben érzik magukat”

– mutatott rá a szociológus. Kifejtette, az ottani románság egy része ragaszkodik az aszimmetrikus nyelvhasználati normákhoz, vagyis nem hajlandó megszólalni magyarul, ellenez bármifajta szimmetriát a két nyelv között, például azt, hogy a román gyerekek is tanuljanak magyarul, és ne csak fordítva. De természetesen nem mindenki viszonyul ekképpen a magyarsághoz, vannak, akik toleránsabbak. „A székelyföldi román közösség megosztott e tekintetben. A Székelyföldi Közpolitikai Intézetnek volt például egy vizsgálata, amiből kiderült, Kovászna megyében a vezető állami tisztségviselők fele román.

Azok, akik az állami szektorban dolgoznak és ott bizonyos értelemben privilégiumokat élveznek a románságuk miatt, próbálják tartani ezt az aszimmetriát, intoleránsabbak, mint a Székelyföldön kívül élő románok”

– mondta a szociológus. Hozzátette, a székelyföldi románság se egységes e tekintetben, hiszen sokan élnek vegyes házasságban, ők például nagyobb eséllyel gravitálnak magyar irányba: magyar iskolába adják gyerekieket, a magyar nyelvet is használják.

Fotó: Azopan Photoarchive – www.azopan.ro/Bálint Zsigmond

Marosvásárhely, a párhuzamos világok városa

Kérdésünkre, hogy Marosvásárhelyen, a fekete március városában hogyan körvonalazódik a román–magyar viszony, Kiss Tamás úgy fogalmazott, nagymértékben párhuzamos világok működnek. „Nagyfokú az etnikai párhuzamosság. Bizonyos értelemben ott is megtalálhatók a Székelyföldön érvényes kategóriák: ott is van nyitottabb része a román közösségnek, de a magyarok irányában toleráns román réteg arányaiban kisebb.

A vásárhelyi románoké mondhatni „önmagának elégséges” világ, de a vásárhelyi magyar is ilyen: „önmagának elég”, így elég jelentős a két közösség közti párhuzamosság.

Persze azért vannak átjárások a két közeg között” – fogalmazott Kiss Tamás.

Kérdésünkre, hogy tavaly őszi önkormányzati választások óta, aminek eredményeként Soós Zoltán lett a város polgármestere, érzékelhető-e árnyalatnyi változás a két közösség egymáshoz való viszonyában, a szociológus azt mondta, ezt még korai lenne megítélni, kevés idő telt el azóta.

Fotó: Azopan Photoarchive – www.azopan.ro/Bálint Zsigmond

Ugyanakkor

attól is függ a viszonyok alakulása, hogy mennyire lesz sikeres polgármester Soós, valamint hogy román ellenfelei mennyire fognak etnikai alapon tematizálni.

„Ez politikai konjunktúra, a két közösség viszonyára nézve nem lehet belőle mélyreható következtetéseket levonni. Dorin Florea 2000-ben került a város élére, akkor a románság úgy érezte, többségben van Vásárhelyen, és ez sokáig érvényes volt. Az etnikai szavazás is megmaradt sokáig, nemcsak abban az értelemben, hogy román pártokra szavaztak a vásárhelyiek, de abban az értelemben is, hogy egy jelölt mögött zártak össze. Florea gyengülésével, kifáradásával enyhült ez a dolog, és a legutóbbi helyhatósági választásokon a magyarok zártak össze” – magyarázta a szociológus. Hozzátette,

a fekete március óta eltelt 31 évben a párhuzamosság, a két közösség közti távolság megnövekedett Marosvásárhelyen.

„1990 és a fekete március ennek a távolodási folyamatnak a kezdete volt. De megjelentek a nyilvános terekben is a magyarok. Akkor a nyilvános terek fölötti dominancia is kérdéses volt egy olyan városban, ahol mindkét közösség többségben érezte magát” – hangsúlyozta Kiss Tamás. Intézményes értelemben a távolság és párhuzamosság mindenképpen növekedett: például oktatás szempontjából is, de kiépült sok magyar intézmény kulturális, sport, gazdasági vonalon is. „Sokkal kompaktabb kisebbségi intézményrendszer működik Vásárhelyen, mint 1990-ben. Viszont

nyelvhasználat tekintetében – még akkor is, ha vannak fontos törvények, lehetőség nyílik a hivatalokban az anyanyelvhasználatra – nem változott meg az aszimmetria: továbbra is egyértelműen a román nyelv dominanciája érvényesül a közszférában.

1990-ben is ez volt, csak akkor még nem létezett a párhuzamos magyar intézményvilág” – mutatott rá a szociológus.

Fotó: Azopan Photoarchive – www.azopan.ro/Tóth Levente

A román világba ágyazott intézményes magyar világ

Úgy is lehet fogalmazni, hogy a román–magyar viszonyra az aszimmetrikus párhuzamosság jellemző: ez azt jelenti, sokszor úgy tűnik, mintha két párhuzamos társadalom lenne – fogalmazott Kiss Tamás. „De a románoknak nem kell soha kilépniük saját világukból, komfortzónájukból, a magyaroknak pedig minduntalan ki kell lépniük a sajátjukból, hiszen a hivatalos ügyeiket románul intézik” – mutatott rá. Mint magyarázta,

a magyar világ benne van valamiképpen a román világban, de a székelyföldi románságot leszámítva a románoknak ezzel nem is igen kell szembesülniük.

„Kolozsváron például nincs nagy jelentősége a románok szemében, hogy létezik egy magyar világ, mert ha mondjuk bemennek egy magyar helyre, iskolába, kocsmába, intézménybe, ott románul kommunikálhatnak. A magyarok ezzel szemben kettős világban élnek: minduntalan ki kell lépniük a komfortzónájukból, miközben a román világba ágyazott intézményes magyar világban élnek” – mondta a szociológus.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.

 

NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport