Fotó: Haáz Vince
A nemzeti kisebbségek napján, december 18-án nyújtotta be a képviselőházban Székelyföld autonómiastatútumát Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt parlamenti képviselő.
2019. december 18., 17:492019. december 18., 17:49
2019. december 18., 20:082019. december 18., 20:08
Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt parlamenti képviselők szerdán, a nemzeti kisebbségek napján iktatták törvénykezdeményezésként a román parlamentben Székelyföld autonómiastatútumát. Kulcsár Terza József lapunknak elmondta, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) küldötteiként
ketten szerepelnek kezdeményezőként, de egyeztettek az RMDSZ-szel, és erről közös döntés született.
„Az RMDSZ-szel megbeszéltük, támogatják az autonómia ügyét, és a tervezetet is. Tavaly, amikor a bizottságokban, a plénumban tárgyalták az autonómiastatútumot minden magyar politikus kiállt mellette, felszólaltak, védték az ügyet. Elindultunk egy úton, közösen mutatunk fel erőt” – fogalmazott a politikus. Hozzátette,
„Naivitás lenne a részemről, ha azt mondom, arra számítok a román parlament megszavazza a törvénykezdeményezést. Remélem annak is eljön az ideje, de az nem most lesz. Párbeszédre számítok, és arra hogy ezáltal lassan megértik, mit jelent a székelység autonómiaigénye” – részletezte Kulcsár-Terza József.
– erősítette meg lapunknak Korodi Attila. A szövetség képviselőházi frakcióvezetője kifejtette, a törvénykezdeményezést teljes mértékben támogatják az előkészítésben, a bizottsági és a plenáris vitákon, hogy minél szakszerűbben megalapozzák azt. „Nincsenek álmaink arra vonatkozóan, hogy Románia parlamentje megszavazza Székelyföld autonómiastatútumát, de a törvénykezdeményezés fontos eszköz, hogy a székelység önrendelkezési igényeiről jövő év első felében ismételten intézményes keretek között lehessen beszélni” – szögezte le Korodi Attila.
„A közelmúltban számtalan, a székelyföldi magyarság ellen irányuló burkolt vagy esetenként nyílt támadásnak lehettünk tanúi, amelyek arra irányulnak, hogy elbizonytalanítsanak, megfélemlítsenek bennünket. Ezért közös felelősségünk eloszlatni azt a tévhitet miszerint mindaz, amit Románia megvalósított a nemzeti kisebbségeknek biztosított jogok tekintetében, modellértékűnek tekinthető. Meg kell tehát ragadnunk minden alkalmat, hogy a székelység akaratát mind hazai, mind nemzetközi fórumokon kinyilvánítsuk, és egyértelművé tegyük, nem mondunk le az önrendelkezés jogáról, amelyre 1918. december 1-jén a gyulafehérvári nyilatkozatban ígéretet kaptunk” – olvasható a Biró Zsolt és Kulcsár-Terza József által kiadott közleményben. A politikusok azt várják, hogy a parlament tűzze napirendre a kezdeményezést.
A törvénykezdeményezésről az MPP sajtóirodája is közleményt adott ki, amely szerint Kulcsár-Terza Józsefet a párt országos elnöksége kérte fel a tervezet ismételt benyújtására. A közleményben – amely nem tesz említést a pártból kizárt volt elnökről, Biró Zsoltról – Mezei János MPP-elnök kijelentette: párbeszédet kell folytatni a többségi nemzettársakkal, hogy megértsék, nem kiváltságokat kér a magyar közösség az önrendelkezéssel. „Sokatmondó, hogy az RMDSZ-frakció egyetlen tagja sem támogatta a kezdeményezést 2017-ben, most is csak a Magyar Polgári Párt részéről bejuttatott képviselők írták alá a beterjesztést. Reméljük ígéretüknek megfelelően, most ténylegesen támogatni fogják azt. Mélységesen elkeserítő lesz, ha a magyar képviselet Bukarestben még mindig »kirakatinak« bizonyul” – értékelt Mezei János MPP-elnök.
Székelyföld autonómiatervezetét legutóbb 2017 decemberében nyújtotta be a parlamentben Kulcsár-Terza József. A tervezetet érdemi vita nélkül utasította el a román törvényhozás.
Egymást érik a medvetámadásokról szóló hírek. Nyolc évbe telt, amíg több tucat ember halála révén sikerült irányt szabni a romániai vadgazdálkodásnak, de a Krónikának nyilatkozó szakember szerint egyik napról a másikra nem lesz látványos változás.
Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.
A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.
A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.
Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.
Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.
Nincs többé hosszas várakozás, araszolgatás a Bukarest vagy Székelyföld és Kolozsvár között közlekedő sofőrök körében egyik legutáltabbá vált erdélyi városban, Tordán: csütörtökön délután megnyílt a DEx4-es számú gyorsforgalmi út.
Rablás vádjával vettek őrizetbe egy 15 éves nagyváradi fiút, aki egy nagyváradi belvárosi üzlet polcairól csokoládét lopott: menekülés közben dulakodott a biztonsági őrrel, aki sérüléseket szenvedett.
A legnagyobb határon túli magyar írószervezet, az Erdélyi Magyar Írók Ligája új kolozsvári székházból folytatja az erdélyi és magyar irodalom terjesztését és népszerűsítését.
Az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságok szigorítását ígérte szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, miután részt vett a Transzfogarasi út környékén élő medvék kezeléséről szóló tanácskozáson.
1 hozzászólás