Mihai Şeitan munkaügyi miniszter a prefektusokkal tartott távértekezleten elmondta, Bákó, Prahova és Temes megyében voltak olyan települések, ahol az összes iratcsomót érvénytelenítették, több mint 10 ezer személy veszítette el az eddig jogtalanul kapott állami segélyt. Ami a fogyatékosoknak járó juttatásokat illeti, 40 ezer személyt ellenőriztek, és körülbelül hatezer esetben függesztették fel a támogatás folyósítását csalás gyanúja miatt, derült ki a tárcavezető beszámolójából. Şeitan szerint az ellenőrzések során 39 ezer rokkantnyugdíjas iratcsomóját is felülvizsgálták, és 3200 személytől megvonták a juttatást.
Az ellenőrzés során észlelt nagyszámú törvénytelenség a rendszerben uralkodó korrupciót bizonyítja – jelentette ki a miniszter beszámolójára reagálva Bogdan Hossu, az Alfa Kartell Szakszervezeti Tömörülés elnöke. Úgy vélte, a tárcavezetőnek a felfedezés nyomán újra kellett volna szerveznie a rendszert, ez azonban nem történt meg. Példaként az egyablakos ügyfélszolgálat bevezetését említette, ugyanis, mint mondta, jelenleg egy problémával hét-nyolc ablaknál kell sorban állni.
Szatmár megyében leplezték le eddig a legtöbb álbetegnyugdíjast – tudtuk meg Eugenia Saboutól, a megyei nyugdíjpénztár vezetőjétől. Az Országos Nyugdíjpénztár összesített adatai szerint a megyében év eleje óta 333 személytől vonták meg a rokkantsági segélyt, és ezzel a szatmáriak az első helyre ugrottak az országos listán. Sabou már korábban is jelezte a megye vezetőségének, hogy feltűnően sokan betegnyugdíjaztatják magukat, voltak olyan hónapok, amikor ezer személy kérvényezte betegállományba vételét. A hivatal havonta körülbelül kétezer személy aktáját juttatja el ellenőrzésre a bukaresti központba, ahol sokszor megkövetelik, hogy a betegnyugdíjasok vegyenek részt egy független orvosi vizsgálaton.
A megyében jelenleg körülbelül 26 ezer betegnyugdíjast tartanak számon, közülük 19 ezernek kell kötelezően éves vizsgálatra jelentkeznie, megállapítandó, hogy joguk van még a rokkantnyugdíjra – magyarázta az igazgatónő. Sabou szerint ugyanakkor több százra tehető azon személyek száma, akik betegnyugdíjat vesznek fel, holott külföldön dolgoznak. Őket is igyekeznek az orvosi vizsgálatokkal fokozatosan kiszűrni. Az igazgatónő úgy véli, a magas betegnyugdíjaztatás legfőbb oka, hogy az idősebb munkavállalók, akik még nem érték el a nyugdíjkorhatárt, nehezen tudnak elhelyezkedni, ezért a legkézenfekvőbb megoldás számukra a rokkantsági segély kérvényezése.
Külföldön dolgoznak azok a Kovászna megyei személyek is, akik csalással jutottak szociális segélyhez vagy a rokkantnyugdíjhoz. Silviu Crăciun megyei munkaügyi igazgató a Krónikának elmondta, június elejétől 42 önkormányzatnál vizsgálódtak az ellenőreik, ahol összesen 3524-en részesülnek szociális segélyben. Több mint kétezer iratcsomót átvizsgáltak, és 157 esetben rendelték el a támogatás felfüggesztését. A főfelügyelő szerint az esetek többségében azért vonták meg a támogatást, mert a kedvezményezettek nem végezték el az előírt havi 72 óra közmunkát.
Kiderült, a többség azért nem jelentkezett erre, mert külföl-dön vagy az országban dolgozik, viszont ha van jövedelme, nem tarthat igényt a szociális segélyre. A támogatások megvonása valójában a polgármesteri hivatalok feladata lett volna, ennek elmulasztása miatt 14 önkormányzat kapott írásbeli figyelmeztetést, mondta a felügyelő.
A rokkantak esetében is hasonló a helyzet, mintegy ezer rokkantsági bizonylatot ellenőriztek, és negyven iratcsomót küldtek újraelemzésre. Silviu Crăciun hangsúlyozta, ezek általában jogosan kapták meg a bizonylatot, de előfordul, hogy külföl-dön találtak állást. Bár a rokkantság továbbra is fennáll, mivel dolgoznak, már nem jogosultak a támogatásra.
Maros megyében a múlt év végén 19 317 csökkent munkaképességű, illetve fogyatékos személyt tartottak nyilván. Közülük 25,76 százalék mozgássérült, 22,56 százalékuk látássérült, a többiek másfajta fogyatékkal élnek. A megyei munkafelügyelőség az elmúlt hónapokban a látássérültek helyzetét vizsgálta meg tüzetesebben. Az iratok szerint 4340 látássérült közül 1911 súlyosan fogyatékos, egyáltalán nem lát. Kiderült azonban, hogy a súlyos látássérültek közül 58 személynek van gépkocsi-vezetői jogosítványa, 56-nak van saját autója, sőt van olyan, aki két gépkocsival rendelkezik.
Az érvényes jogosítvánnyal rendelkezők közül hetet a közlekedésrendészek gyorshajtásért, a mentőöv használatának elmulasztásáért, illetve balesetokozásért megbüntettek. Az ellenőrző csoport két olyan családot talált, ahol papíron mind a férj, mind a feleség súlyosan látássérült, mégis két, illetve három gépkocsival rendelkeznek. Egy látássérülttől gyorshajtás és alkoholos befolyásoltság miatt megvonták a jogosítványt. A mozgássérültek között egyetlen olyan személyt találtak, aki egyedül, segítség nélkül gyakran utazik lakhelyéről más helységekbe. Az egyik epilepsziás szociális segélyben részesülő feketén dolgozik egy kocsmában. A betegnyugdíjazások ellenőrzése még tart a megyében.
Kevésbé betegek a bihariak
Bihar megyében 834 fogyatékosként bejegyzett személy iratait ellenőrizte a munkaügyi felügyelőség. A legtöbben valamilyen mozgásszervi fogyatékkal éltek – papíron. Mint kiderült, a 2001 és 2006 között kiadott igazolások legtöbbjét hiányos orvosi papírok alapján állították ki – az ellenőrzött személyek több mint fele ebben az időszakban kapott rokkantigazolványt. Sok esetben azt is megállapította az ellenőrző bizottság, hogy egy-egy személyt sokkal súlyosabb rokkantsági fokozatra írtak be, mint amilyen beteg valójában. A 2006 óta kiállított igazolványok már sokkal átfogóbb orvosi indokláson alapulnak.
Az összes ellenőrzött iratcsomó közül 519-et kell újra elbírálni – ez a teljes szám mintegy kétharmada, s többségük 2001 és 2006 között kapta az igazolványát. A munkaügyi felügyelőség szerint nem biztos, hogy minden esetben téves adatok állnak az igazolványban, arról van szó, hogy az orvosi papírok, amelyek alapján ezek elkészültek, hiányosak voltak, és nem derül ki belőlük, hogy az illető valóban fogyatékkal él. Az ebben az időszakban kiállított igazolvánnyal rendelkezők közül 23-at otthonában is meglátogatott a bizottság, és bár mindegyikük mozgássérültnek volt mondható, egyik sem olyan mértékben, mint amit az igazolványa állít. Olyan, súlyos rokkantként nyilvántartott személy is volt, akit otthon sem találtak az ellenőrök.
Megyeszerte szondáztattak a rendőrök Bihar megyében: akadt olyan sofőr, akit súlyosan részeg állapotban kellett a kocsiból kiszállítani, mások reggeli pálinkázás után ültek volánhoz.
Megemelkedett a Maros sótartalma a folyó Arad megyei szakaszán, ezért a helyi vízügyi igazgatóság figyelmeztette a mezőgazdaságban dolgozókat, hogy sem itatásra, sem öntözésre nem javallott a vize.
Továbbra is meleg lesz az idő az ország legnagyobb részén a következő időszakban, csapadékra inkább június 18-a körül és 25-e után lehet számítani – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A közúti beruházásokért felelős társaság (CNIR) hétfőn kiadta a megbízást az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Gyergyóditró és Grințieș közötti (2A jelzésű) szakasza kivitelezésének elindítására adta hírül az Agerpres hírügynökség.
Az elmúlt 24 órában 17 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 18 személynek nyújtottak segítséget – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán a Salvamont.
A csendőröknek kellett elkergetniük vasárnap este egy medvebocsot, amely egy ház udvarán álló fára mászott fel a Fehér megyei Felsővidrához tartozó Mărtești faluban.
Bár újraindult a dicsőszentmártoni vízmű, az általa szolgáltatott víz nem iható. Az országos vészhelyzeti bizottsághoz (CNSU) fordult segítségért a Maros megyei vészhelyzeti bizottság a Kis-Küküllő menti települések ívóvízellátásának biztosításához.
A vasárnapi mérések szerint tovább nőtt a Kis-Küküllő vizének sótartalma Balázsfalvánál, de a Nagy-Küküllő mihálcfalvi és a Maros gyulafehérvári szakaszán is a megengedettnél magasabb értékeket mértek.
Egyedülálló módszert próbál ki a Brassó megyei Barcarozsnyó önkormányzata, hogy távolt tartsa a medvéket a településtől. Brassó megyében ugyanis nagyon gyakori a nagyvad felbukkanása a lakott településeken és a települések közelében.
Továbbra is aggasztóan magas a sókoncentráció mind a Korond-patak és a Kis-Küküllő, mind a Nagy-Küküllő és a Maros vizében – nyilatkozta szombaton Parajdon Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.