Irrigációs rendszerek nélkül ráfizetésessé válhat a gazdálkodás Erdélyben is, összefogással lehetne újraindítani az öntözést

Egyelőre csak álom. A Magyarországon bevált öntözőrendszereket csak összefogással tudnák
kiépíteni az erdélyi gazdák •  Fotó: Sóki Tamás/MTI

Egyelőre csak álom. A Magyarországon bevált öntözőrendszereket csak összefogással tudnák kiépíteni az erdélyi gazdák

Fotó: Sóki Tamás/MTI

Bármerre jár az ember, megrepedt termőfölddel és sárguló, kiszáradt kukoricatáblákkal találkozik: az aszály keményen érezteti hatását Erdély minden részén. Az összeállításunkban megszólaló mezőgazdasági szakemberek és gazdák szerint az öntözőrendszerek gyors kiépítése nélkül hamarosan ráfizetésessé válhat minden mezőgazdasági tevékenység.

Makkay József

2022. augusztus 01., 14:332022. augusztus 01., 14:33

2022. augusztus 01., 19:022022. augusztus 01., 19:02

Az idei aratással a szalmás gabona átvészelte az aszályt, és viszonylag jó terméseredmények születtek búzából, árpából, tritikáléból, de jól eresztett a repce is. A később betakarításra kerülő szántóföldi növényeket viszont megviseli az elhúzódó szárazság. A gazdák kétségbeesetten szemlélik a ,,furulyázó” kukoricatáblákat, ami egy-egy parcella lassú, de biztos kiszáradását jelenti. Laskovics István érmihályfalvi falugazdász szerint az idei szárazság legjobban a kukorica és a napraforgóföldeket károsítja a partiumi megyékben.

„A beporzás időszakában a kukoricasorok között megfelelő páratartalomra volna szükség ahhoz, hogy a termés, a kukoricacsövek kezdeményei kialakulhassanak. Ezzel szemben a növények között pokoli a hőség, 50–52 Celsius-fokot mérünk, ami a kukoricaszár elszáradását okozza. Sok gazdának teljesen tönkremegy a termése” – magyarázta a debreceni egyetemen végzett mezőgazdasági szakember.

De nincs jobb helyzetben a napraforgó sem, ahol a nagy szárazság szintén a szemzést veszélyezteti: a kialakuló napraforgótányérokban szórványosan lesznek magok, és ezzel kiesik a termés kétharmada.

A kalászosok megúszták az aszályt

A hatalmas aszály okozta szerencsétlenségben a falugazdász szerencsének tartja, hogy a szalmás gabonák tavasszal hozzájutottak némi esőhöz. Becslések szerint Bihar megyében akár 4,5 tonnás hektárátlag is kijöhet búzából, ami a mai árak mellett kifizetődővé teszi a gabona termesztését.

Az egyre aszályosabb nyarak azonban jól jelzik, hogyha nem lesz átgondolt öntözési terv Romániában, a mostanihoz hasonló száraz esztendőkben a gazdáknak semmi jövedelme nem lesz.

Az agrárszakember a tusványosi mezőgazdasági témájú előadásokra hivatkozva – ahol a magyar agrárminiszter, Nagy István és a romániai környezetvédelmi miniszter, Tánczos Barna osztotta meg a témával kapcsolatos véleményét –, azt mondta a Krónikának, hogy átfogó vízgazdálkodási tervek nélkül az Érmelléken sem lehet kifizetődően gazdálkodni.

Idézet
A megoldás a víz megtartása a tavasszal bő vizű vagy áradó folyók mentén. Ehhez víztározókat, tavakat kell létrehozni, amiből később öntözni lehet

– érvelt lapunknak Laskovics István. Manapság az Érmelléken két-három gazda öntözi szántóföldi területeit az Ér folyóból, illetve egy halastóból, de ma már a térséget átszelő Érben és Berettyóban is csak csordogál a víz.

korábban írtuk

Vízügyi hatóság: tizennyolc megyében kellett eddig korlátozásokat bevezetni
Vízügyi hatóság: tizennyolc megyében kellett eddig korlátozásokat bevezetni

A központosított vízellátó hálózatra csatlakozott fogyasztók számára még elegendő a romániai víztartalék, de csökkenőben van – közölte a Román Vízügyi Igazgatóság (ANAR).

Tönkretett öntözőrendszer

A román–magyar határ mentén fekvő Érsemjénben 130 hektáron szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó Ványi Attila agrárvállalkozó is a szörnyű szárazságra panaszkodik. Egy uniós pályázat keretében pár éve egyhektáros intenzív zöldségtermesztési farmot is létrehozott, idén azonban

a harminc méter mélyre fúrt kútjuk vízhozamával sem bírja öntözni a brokkoliültetvényt.

„Mivel tavasz óta nem volt kiadós eső, a zöldségtermesztésben öntözés nélkül semmi nem terem meg. Akkora a terület vízigénye, hogy naponta csak húsz ár zöldségest tudunk öntözni, ezért az egyhektáros terület minden parcellájára ötnaponta jut víz, ami a növények fejlődéséhez kevés” – panaszolta el a gazda.

Érsemjén határában épült ki a Ceuașescu-rendszerben az Érmellék legmodernebb irrigációs hálózata, ami a falu határában sok száz hektár szántóterület öntözését tette lehetővé. A földek visszaszolgáltatásával a tulajdonosok az irrigációs csöveket kiszedték, kiszántották a földből, a vízelosztó rendszer megsemmisült.

De büntetlenül szétlopkodták a szivattyúállomás teljes felszerelését is:

ma már csak a pompaállomás falai állnak a tó partján, amelyet egy patak táplált vízzel. Ványi szerint az évtizedekig bőséges vízhozamú tó idénre szinte kiszáradt, a meder közepén maradt némi víz, rengeteg hal elpusztult. A gazdának 8 hektár területe van a tó partján, azt tudná öntözni nagyobb kapacitású szivattyú beállításával, de az alacsony vízállás ma már ezt sem teszi lehetővé.

Rögvalóság. Jelen pillanatban Erdélyben gyakorlatilag csak a kútból tudnak öntözni a gazdák, a beruházások váratnak magukra •  Fotó: Makkay József Galéria

Rögvalóság. Jelen pillanatban Erdélyben gyakorlatilag csak a kútból tudnak öntözni a gazdák, a beruházások váratnak magukra

Fotó: Makkay József

Idén 50 hektár területen termelt búzát, harminc hektáron repcét és ötven hektáron kukoricát. A búza és a repce viszonylag jól átvészelte a szárazságot, a tavalyi hozamokhoz képest húsz százalék termésveszteséggel számolnak. A kukoricaföldek sem egyformán sínylették meg a szárazságot.

A homokos talajba vetett tengeri mára teljesen kiszáradt, ott százszázalékos veszteség keletkezett.

A jó minőségű, fekete talajban vetett szárazságtűrő Pioneer-hibridekből jó esetben a tavalyi hozam 30–40 százalékát lehet majd ősszel betakarítani. A néhány hektáron termesztett szója viszont teljesen kiégett, a gazda a napokban akarja kiszántani.

korábban írtuk

Húsz megyében több mint 100 ezer hektáron pusztított az aszály, támogatást ígér az agrártárca
Húsz megyében több mint 100 ezer hektáron pusztított az aszály, támogatást ígér az agrártárca

Az ország 20 megyéjéből származó adatok szerint az aszály által eddig érintett terület 106 389 hektárra emelkedik – közölte hétfőn a bukaresti mezőgazdasági és vidékfejlesztési tárca.

Társulni kell

Nem jobb a helyzet Maros megyében sem, ahol a Maros és a Nyárád folyók mentén jó öntözési lehetőségek lennének, de egyetlen falu határában sem látni működő öntözőrendszert. Ennek okát dr. György Sándor kertészmérnök, nyugalmazott kutató abban látja, hogy a folyók mentén az elmúlt harminc évben sehol nem létesítettek szivattyúállomást, amely az öntözővizet kijuttathatná a parcellákba.

Igényelhető ugyan állami támogatás, illetve a vezetékrendszer kiépítésére is lehetne pályázni, ehhez azonban a gazdák összefogására lenne szükség.

„Abban bízom, hogy az egyre nagyobb aszály ráébreszti a termelőket a szövetkezés, a társulás fontosságára. Egy bejegyzett öntözési szövetkezetet, társulást kell létrehozni, amelyik kapcsolatba lép az illetékes hatóságokkal, hogy a folyók mentén szivattyúállomást tudjon építeni. Ez még akkor is kifizetődő a gazdák számára, ha nekik kell beruházniuk, és az állami költségvetésből kapnak hozzá támogatást” – ecsetelte a szakember.

Államilag támogatott irrigációs rendszer Maros megyében sem működik. A Radnóti Zöldségtermesztési Kísérleti Állomás működtet Radnót, Maroscsapó és Kutyfalva határában, a Maros partján saját szivattyúállomást zöldségesfarmjaik öntözésére, ehhez azonban külső termelők nem kapcsolódhatnak. Hasonló mintára kellene létrehozni a Maros medre mentén újabb szivattyútelepeket, érvelt a szakember.

A Nyárád mentén elterülő falvakban ma is elég sok zöldségtermesztő gazda termel fóliaházban vagy szabad földben paradicsomot, paprikát, uborkát, padlizsánt, gyökérzöldséget, ők azonban kutakból biztosítják az öntözéshez szükséges vizet.

Ez kisebb-nagyobb kapacitású, villanymeghajtású búvárszivattyú használatát jelenti. A nagyobb gazdaságokban elterjedt szórófejes öntözéshez képest jóval hatékonyabb a csepegtetős öntözés, amit a zöldségeskertekben használnak egyre többen.

korábban írtuk

Tánczos: még van elegendő víz a gyűjtőtavakban, de kitart az aszály   
Tánczos: még van elegendő víz a gyűjtőtavakban, de kitart az aszály  

A romániai vízgyűjtő tavakban egyelőre elegendő víz van, de az aszály tovább folytatódik, ezért vigyáznunk kell a víztartalékokra – jelentette ki hétfőn Tánczos Barna.

Mivel a zöldségtermesztéshez nélkülözhetetlen a folyamatos vízutánpótlás, a mezőgazdasági területek öntözését Erdélyben jórészt csak zöldségtermesztők oldották meg. Kis parcellákról van szó, ami György Sándor szerint jóval könnyebb befektetés, mint a szántóföldi növénytermesztésben megoldani az irrigációs rendszerek kiépítését.

,,Tudomásul kell vennünk, hogy a bukaresti mezőgazdasági minisztériumnak nincs erdélyi öntözési stratégiája. Az irrigáció területén született minden eddigi beruházás a Duna menti megyéket és Moldvát érintette. Nagy állami beruházásokra tehát hiába várunk. Itt sürgősen társulni kell, és legalább a folyóvizek mentén megkeresni az öntözési lehetőségeket” – összegzett kérdésünkre a marosvásárhelyi agrárszakember, aki egyúttal arra figyelmeztetett, hogy az aszályos évek beköszöntével öntözés nélkül nem lehet majd gazdálkodni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 14., hétfő

Restaurálják, múzeummá alakítják Brassó óvárosának egyik fontos, 15. századi műemlékét

Restaurálják Brassó egyik fontos műemlékét, a Posztókészítők bástyáját – közölte a város önkormányzata.

Restaurálják, múzeummá alakítják Brassó óvárosának egyik fontos, 15. századi műemlékét
2025. július 14., hétfő

Letudva a munka negyede a medvealagutas autópályán (videóval)

Nyolcszáz dolgozónak és kétszáz munkagépnek köszönhetően továbbra is megfeszített tempóban, jól haladnak az A1-es autópálya hiányzó dél-erdélyi, „medvealagutakról” elhíresült szakaszának építésével.

Letudva a munka negyede a medvealagutas autópályán (videóval)
2025. július 14., hétfő

Nyomravezetői díjat kínál a rendőrség a mezőméhesi gyilkos kézrekerítésért

Maros megyei rendőrségi források szerint 5000 eurós jutalmat ajánlanak a nyomravezetőnek, aki hozzásegíti a rendőröket a mezőméhesi gyilkossággal vádolt Emil Gânj elfogásához.

Nyomravezetői díjat kínál a rendőrség a mezőméhesi gyilkos kézrekerítésért
2025. július 14., hétfő

Kiskorúak elektromos rollerrel elszenvedett balesetéért a szülők ellen indítanak bűnvádi eljárást, figyelmeztet a rendőrség

Országszerte egyre több kiskorú szenved balesetet elektromos rollerrel. Szatmár megyében az elmúlt hétvégén három 10 és 12 év közötti gyereket kellett sérülésekkel kórházba szállítani.

Kiskorúak elektromos rollerrel elszenvedett balesetéért a szülők ellen indítanak bűnvádi eljárást, figyelmeztet a rendőrség
2025. július 14., hétfő

Őshonos, de már eltűntnek nyilvánított szarvasmarha-bikaborjú született a vásárhelyi állatkertben

Az országban egyedüliként a Marosvásárhelyi Állatkertben található meg a Kárpátokban egykor őshonos fajta, jelenleg hat példány a borjakkal együtt.

Őshonos, de már eltűntnek nyilvánított szarvasmarha-bikaborjú született a vásárhelyi állatkertben
2025. július 14., hétfő

Mentőöv a parajdi bányakatasztrófa által sújtott településeknek: vízsótalanító berendezésekre utalt ki pénzt a kormány

A bukaresti kormány 17,8 millió lejt utal ki a tartalékalapból vízsótalanító berendezések vásárlására a parajdi bányakatasztrófa által sújtott Maros megyei településeknek az RMDSZ javaslatára – tájékoztatott hétfőn a szövetség sajtóirodája.

Mentőöv a parajdi bányakatasztrófa által sújtott településeknek: vízsótalanító berendezésekre utalt ki pénzt a kormány
2025. július 14., hétfő

Négy nap keresés után hoztak le egy ukrán állampolgárt a Máramarosi-havasokról a hegyimentők

Négy nap keresés után hoztak le a Máramarosi-havasokról a hegyimentők egy 27 éves ukrán állampolgárt – számolt be vasárnap este a Máramaros megyei Salvamont vezetője.

Négy nap keresés után hoztak le egy ukrán állampolgárt a Máramarosi-havasokról a hegyimentők
2025. július 13., vasárnap

Kalotaszeg él és van jövője – üzeni a térség legnagyobb magyar ünnepe

Akármerre néztünk, színpompás népviseleteket láttunk vasárnap délután a bánffyhunyadi református templom árnyékában. A Kalotaszegi Magyar Napok hagyományos népviseleti mustrájára összegyűltek innen a Barcsay-kertbe vonultak.

Kalotaszeg él és van jövője – üzeni a térség legnagyobb magyar ünnepe
2025. július 13., vasárnap

Külföldi valutát tartalmazó táskát talált, a Fehér megyei rendőrség nyilvánosan megköszönte

Hatvanötezer lej értékű valutát és egyéb értékeket tartalmazó táskát talált a dél-erdélyi autópálya egyik parkolójában, amit a szászsebesi rendőrségnek adott át egy férfi.

Külföldi valutát tartalmazó táskát talált, a Fehér megyei rendőrség nyilvánosan megköszönte
2025. július 13., vasárnap

Jubilált a torockói Double Rise, minőségi kínálat várta a „napfelkelőket” (KÉPRIPORT)

Véget ért vasárnap a 10. Double Rise fesztivál a festői szépségű, Fehér megyei Torockón.

Jubilált a torockói Double Rise, minőségi kínálat várta a „napfelkelőket” (KÉPRIPORT)