2007. május 22., 00:002007. május 22., 00:00
Kelemen László a Rara Avis egyesület elnöke elmondta: az országos viszonylatban egyedi programot 2005-ben a madárinfluenza járvány elterjedése miatt indították, hogy eloszlassák a vész miatt kialakult rémképzeteket. Akkor az egyesület önkéntesei 24 háromszéki településre látogattak el, hogy a madárvédelemről tájékoztassák a lakókat. Szigorú pontrendszer alapján bírálták el a települések elöljáróinak és lakóinak hozzáállását, ez alapján tavaly júniusban Oltszemnek ítélték oda a madárbarát falu címet. A település központjában, a Dimény csárda mellett kapott helyet a rangot jelképező madáretető.
„A Rara Avis egyesület többek közt arra törekszik, hogy a madárturizmus teret nyerjen, és ezáltal Háromszék is ismertebb legyen” – jelentette ki Kelemen László. Hozzátette: Kovászna megyének megvan ehhez az adottsága, számos védett madárfaj él a térségben. Oltszem környékén él például a haris – a madárbarát falu jelképe –, amely a fokozottan védett madarak listáján szerepel. A Rara Avis vezetője szerint Európában alig pár száz haris család él, amelyből tízet Oltszemen azonosítottak.
A természetvédő ismertetője után Korodi Attila közölte, reméli, más települések és civil szervezetek is mielőbb rádöbbennek, hogy szükség van a Rara Aviséhoz hasonló kezdeményezésekre. Mint rámutatott, jelenleg vidéken folyamatosan konfliktusban van a mezőgazdaság és a természetvédelem. „A hasonló programok segítenek tudatosítani a lakosságban, hogy a kettő nem zárja ki egymást, és hogy a természet és az ember képes harmonikusan együtt élni. Tudatosítják bennünk, hogy a természetvédelem és a természeti sokszínűség megőrzése nem olyan nagy erőfeszítés, mint azt hisszük. Ha az oltszemieknek sikerült, más településeknek is sikerülhet, még akkor is, ha ott nem élnek olyan ritka fajok, mint a haris” – szögezte le a környezetvédelmi tárca vezetője. Mint hangsúlyozta, a természetvédelem turisztikai és anyagi lehetőségeket is jelenthet Székelyföld számára, hisz a hasonló övezetek Székelyföldet az európai piac zöld pontjává teszik.
Huszonharmadik alkalommal rendezték meg Zilahon a Költészet Tavasza nemzetközi versfesztivált, amely mára nemcsak a város, hanem az egész térség egyik legfontosabb kulturális eseményévé vált.
A korábbi évektől eltérően idén már május közepétől járható lesz a Transzfogaras.
Újabb autópálya-szakasz építése kezdődhet meg Erdélyben: a közlekedési és infrastrukturális minisztérium kiadta az építési engedélyt a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as jelzésű autópálya 2. szakaszára, amely Feleket köti össze Alsóárpással.
Bővül a Brassó–Budapest légi összeköttetés – közölte szerdán a közösségi oldalon Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke.
A május 5–11. közötti európai összehangolt közlekedésrendészeti akció keretében Romániában is elsősorban a tehergépjárművek és autóbuszok, valamint vezetőik ellenőrzését végzi a rendőrség, tájékoztat a Szilágy megyei rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.
Hosszú ideig a tbc volt a tüdőgyógyászok által leggyakrabban kezelt betegség, mára más légzőszervi panaszok terjedtek el. Videós sorozatunk újabb részében dr. Székely Sándor szilágysági tüdőgyógyásszal beszélgettünk.
Bírósági úton érte el a diszkrimináció miatti panaszok egyszerűbb jelentését a Székely Figyelő Alapítvány, amely szerint a panaszosoknak a jövőben nem kell az elkövető lakcímét is tudni a diszkriminációellenes tanácshoz benyújtott panaszuk elbírálásához.
Erdély és Kolozsvár első barokk stílusú templomát, az 1718–1724 között épült, korábban jezsuita, ma piarista vagy akadémiai, egyetemi templomként is ismert istenházát ünneplik Kolozsváron május 13-án.
A mezőgazdasági termelők május 12-től egy héten keresztül igényelhetnek állami támogatást új mezőgazdasági gépek vásárlására a traktorok roncsprogramja keretében – tájékoztatott kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A kolozsvári BBTE Szenátusa a Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar felterjesztésére Socius Excellentia Meritorum díjjal köszönte meg Főtiszteletű Kató Bélának az egyetemért folytatott tevékenységét.